Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-10-30 / 248. szám
Ura 10 fillér1 Xtf. éwtol£?s?s* 248 aiám . ■-■ flll„!-_k 'CSM urnák Főtiszt. Gosztonyi Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SieríesitöSBg és Kiaflóliivaial: Zalaeiersxea, síécienyi-iér i POLITIKAI NAPILAP felelőn: 128 SZ. — FÍÓKfciaflÓíiivatal. Kesztüely, Kossutü L-ll. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2‘4C pengő negyedévre 7*20 pengő. Christus Rex Annyian keresik, kivánják még azok is, akik elfelejtették már az imádságot és kétségbeesett nyomorukban meggyülölték a létet és az életet! Kivánják milliónyi tömegek az igazságot, a jogot, az emberi bánásmódot és nem tudják, hogy voltakép a Krisztuskirály uralmát kivánják. Csak az a tragédiájuk, hogy ezt nem tudják, Vajha beteljesülnének ezek a néma, gyötrelmes kívánságok, vajha megszületnék a társadalomban az az igazság, jogrend, az az emberségesség, melynek Krisztus a királya! Királyi koronák hulltak és hullnak a porba, trónok dőlnek össze, évszázados dinasztiák számkivetésben ... és higyjük el, soha ennyi igény, óhaj és kívánság nem volt a világon a Krisztus király után, mint ezekben a vészterhes időkben. Mert a Krisztus nincs köztünk. Az az j; eleven, lüktető életerő, ami az Ő nagy aktivitása, az, a tényekre támaszkodó és nem elméleti igazságosság, ami az Ö Magna Chartája, az igazságosságnak józan és szigorú keresztülvitele, amely az ő királyi pálcája, a caritasnak az a mindent átütő lendülete, amely az ő királyi koronája, és a szenvedésnek és szenvedőknek megértése, mely az ő diadalmas keresztje, — nics köztünk. Szavalunk, gyülé- sezünk, szónokolunk és próbálkozunk, de a Krisztus-király nincs köztünk. Minden, könyörületre soha nem találó sóhaj, minden, kenyér után kiáltó gyermeksirás, minden nyomor, éhség és minden innen származó bűn, gonosztett — akármilyen furcsán hangzik, — Utána, Érte kiált. Soha ennyire aktuális nem volt a Krisztus-király gondolat, mint ma. A Szentatya kiérezte a népek nagy igényét, az ő modern lelke együtt él a korral, érzi lázálmait, ott van a keze a modern emberiség lázas ütőerén és gyógyít... A dogma, hogy Krisztus király, megvolt már évszázadokon, sőt évezredeken át, amióta Krisztus királyi székét elfoglalta rövid földi szereplésével. A tant kifejtették az egyházatyák és a szentatyák, a skolasztika filozófiai formába, sémába öntötte és a modern kor a Szentatya szavára életté váltja. Milyen közel van a dogma és élet! — Tehát a Szentatya nem üres fikciót talált ki a népek igényeinek kielégítésére, amikor minap promul- gálta a Krisztus-királyt, hanem kiemelt egy ősi dogmát az egyház kincsestárából a modern ember számára. Mi most Mn unatkoznánk azon az okfejtésen, amit a skolasztikusok végeztek, talán fárasztó lenne a modern ember számára végigvizsgálni a szentirásnak Krisztus szociális királyságát igazoló fényes bizonyságait, elvégezték azt helyettünk korai évszázadok nagyja1, visszahagyták « a ■ nekünk a dogmát: hogy Krisztus király, hogy éljük azt. A Krisztus király nem vak eszményiség, prometeusi cél nekünk. Krisztus szociális királysága nekünk munkát jelent. Éz a munka nem a forradalom fundamentumán és utján, hanem a társadalmi igazságosság alapján és az evangélium hirdetés és élettéváltás le kiisme réti szükségességével érvényesül. Ez a lelkiismereti szükségesség több, mint a fegyver és karhatalom, ez a Krisztus-királynak lassan, de biztosan célt érő hóditó eszköze. Ez a munka, bár nem forradalmi, de radikális lehet. Van benne politika, van köze a gazdasági kérdéshez, kapitalizmushoz és szegényügyhöz, tőkéhez és bankbürokráciához, beleszól az irodalomba, művészetbe, foglalkozik ipari és kereskedelmi kérdésekkel ép úgy, mint a teológiával. Kimeríti az életet. Krisztus abszolút királyi hatalma mindenre kiterjed. Szörnyű bűnöket követ el a mai társadalom a Krisztus-király ellen. El akarják bitorolni tőle az életet. A kapitalista pogányság szöges ellentétben áll a Krisztuskirállyal. Krisztus, a lét abszolút ura, nem tűrheti, hogy a földi javak fölött a tulajdonnak egy olyan formája létesüljön, amely milliókat öl meg testileg és lelkileg. Bűn ez nemcsak a társadalom, hanem Krisztus királyi jogai ellen is. Embertelen, életet ölő önzés, rut érdekhajhászásért min- ; den eszközzel küzdeni, nem más í mint Krisztus királyi jogait bitorolni. Mi lesz a kinccsel, ha az az állatok moslékjába kerijl? ! . . . Valakit késsel leszúrni, v$*y fő belőni ugyanaz, mint kivenni embertestvéreink kezéből a kenyeret, megélhetést. Ne ölj! — mintha úgy hangzanék; ne bitorold mocskos kezeddel, sötét lelkeddel a Krisztus-király élet-halál fölött való kizárólagos jogát. Aki fiancol, aki állásthalmoz, akik ketten vagy többen keresnek egy családban, akik csak azért ülnek hivatalok előszobáiban, hogy divatosabb ruhájuk legyen a szilveszter esti bálon, — de ki tudná mind elsorolni, — mind öl, ahol nem is tudja és látjr, talán, az angyalföldi nyomortanyán, talán itt Zalaegerszegen, talán ő az oka egy szörnyű öngyilkosságnak, talán ö taszít egy ismeretlen szerencsétlent a bűnbe, a lelki halálba. Ne ölj ! — mert vétesz a Krisztus király jogai ellen. Igaz, hogy az 50.000 P-s havi fizetések mellett ezek semmiségek, de mindenkinek kötelessége, hogy a saját portáját tartsa rendben elsősorban. Ezek ellen az égbekiáltó bűnök ellen kell küzdeni az eleven, aktiv, katolicizmusnak, hogy Krisztus vJóban a társadalom királya legyen. Nem szabad visszarettenni a radikalizmusnak bizonyos eszközeitől sem. A Szentatya tavaly nyáron példát statuált, amikor mereven és elszántan szembehelyezkedett a fascista nagyhatalminak A bíboros hercegprímás ezidén a Szent István Társulat közgyűlésén élesen megítélte a közéletet; úgy látszik sokan magukra vették és magyarázatot kértek. Vájjon nem kellett volna-e ezeket a megkezdéseket folytatni nem ezt kívánta volna-e Krisztus szociális k i rá 1 ys á g a ? Vájjon nem könnyebbült volna-e meg a magyar katolicizmus lelkiismerete az ínséges, nehéz tél előtt, ha a leghivatalosabb iránymutatók megkezdését tovább folytatja? Krisztus szociális királyságának kérdése elvégre nem pártkérdés. Mi akadályozza Krisztus királyi uralmát abban, hogy békejobbot nyújtson a baloldalnak, amennyiben az evangéliumi; és mi gátolja abban, hogy szakítson a jobb Budapest, október 29. A 33 as bizottság ma ülést tartott, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. Általános feltűnést és csendes derültséget kelietf, hogy Te- leszky János vadonaiuj kemény kalapban jelent meg. Gömbös miniszterelnök tudvalévőén Telesz- kyre céh ott, mikor legutóbb el Ítélte azokat a nagyjövedelmü embereket, aki egy évben egyszer váltanak egy celluloid gallért. Az ü'és elején elfogadták azt a rendcletcí, amely módosítja a külföldi fizetési forgalom ellenőrzését, majd áttértek a gazdarendelet tárgyalására. A rendelet az árverések korlátozását 1933 október 31 ig meghosszabbítja és a moratóriumot kiterjeszti. Eddig a kedvezményeket csak azok vehették igénybe, akiknek terhe a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosát meghaladta. Az új rendelet a iisztajövedelem tizenötszörösét állítja fel határként. Ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság, a rendelet nem érinti. Az adós csak akkor részesülhet a kedvezményekben, ha köztartozásaira legalább annyit fizet, hogy mindenkori hátraléka az 1931 december 31 ik napjáig fennállott hátralékot túl ne lépje. Budapest, október 29 A gyengélkedő Apponyií, akinek betegsége azonban nem komoly, tegnap Gyöngyösapátiban meglátogatta Walkó Lajos. Wmdischgrätz Lajos herceg Berlinben tárgyalásokat folytatott Papén kancellárral és Schleicher hadügyminiszterrel. A tárgyalások magánieílegüek voltak, mert azokra a magyar kormány nem adott megbízást. A jövő héten Freidrich oldallal, ha az kivetkőzteti tehetetlenségével, vagy nem akarásával emberi méltóságából a nép százezreit és a kapitalizmus rabszolgáivá teszi az embertestvéreket ? Vannak botránkozók, kik a lakájok szerepét fényesen el tudnák játszani az Istennel szemben is. Vannak Zalaegerszegen is, kik P. Csávossyt vad kommunistának nevezték a „Korunk szavával“ együtt. Hogy épen ezt mondja a napnál világosabban az evangélium és ezt követeli Krisztus szociális királysága, — sajnos, — erről még akkor sem tehetünk, ha az igazság sokaknak keserű fájdalmat okoz. Tegyünk fogadalmat Krisztus király ünnepén ! Hallja meg ellenség és jóbarát! Mi Krisztust akarjuk és igy akarjuk! Legyen királyúnk és urunk ! István utazik Berlinbe, ahol szintén magánjellegű megbeszélést folytat. Budapest, október 29. Az egységespárt gyáripari köreiben elégedetlenség észlelhető és lehetséges, hogy a gyáripar képviselői kiválnak a pártból. Az ellenzéki köröket élénken foglalkoztatta az egységespárt átszervezése. A párt tudvalévőén kerületi titkárságokat állít fel* amelyeknek "feladata lesz az egységespártot országosan megszervezni. Az ellenzék köreiben azt. hiszik, hogy a párt átszervezése azt jelenti, hogy Gömbös miniszterelnök a tavasszal új választásokat akar tartani. Erre vall az is, hogy Sztranyavszky Sándor lett a párt ügyvezető elnöke. Vízre bocsátották a világ legnagyobb hajóját. Páris, október 29. Ma bocsátották vízre a Normandie francia óriás gőzőst, amely a lapok szerint a világ legnagyobb, leggyorsabb és legszebb berendezésű hajója. A hajó 313 méter hosszú és 36 méter széles. 25 műépítész és 2 0 rajzoló a hajó építéséhez 7 ezer tervei készített. Az óriási gőzös 100 óra alatt ér Le Havrebó Newyorkba. A hajó 75 ezer tonnával nagyobb, mint az a hajó, amelynek építését Angliában kezdték meg, de a válság miatt megszakították. A tisztekkel és legénységgel együtt 3.400 embernek van hely az uj hajón,,, amely 750 millió frankba került Anonymus A gazdamoratórium a 33-as bizottság előtt. Uj választásra készül a kormány ?
