Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-15 / 235. szám

XV* évfolyam 235* szám« Ara 10 fiiiép 1932 Október 15 Szombat. sxerKesztősé" -^uditöiszeg, Síéclesyi-tér 4. Te’.tífon: 128 Sn- ■ litíiűaüőWTata*: Kesztiely, Kossütn L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Csak öten! A város képviselőtestülete a jövő évi költségvetés szükségleti részét,vagyis a kiadásokat 722,200 pengőben állapította meg s mi­vel az előirányzott bevételek ezt az összeget nem fedezik, hát 65 százalékos pótadót és 6 száza­lékos kereseti adót is meg kellett állapítania. Évekkel ezelőtt, amikor minden oloalról hangzott panasz a városi gazdálkodás ellen, élesen kihal­latszott a panaszokból az, hogy a képviselőtestület tagjai nem tel­jesitik kötelességeiket, mert a költ­ségvetés tárgyalása alkalmával ürességtől kong a városháza köz­gyűlési terme. Sürgették is a kép­viselőtestület újjáalakítását, mint mondták : a közgyűlés felfrissíté­sét. Nagyobb jelentőségű kérdé­sekben, — amilyen volt annak a bizonyos Speyer kölcsönnek fel­vétele is, — több képviselőtestü leti tag kijelentette, hogy nem ér* zik magukat hivatottaknak a döntésre, mert „a képvi­selőtestület kiélte magát“. Ha tehát a „magát kiélt“ képvi­selőtestület nem sokat törődött a költségvetéssel, azon nem is csu- dálkozhatfunk. Várhattunk e töb­be! az olyan Szervtől, amely sze repét már rég lejátszotta s való- Sággal könyörögni kellett neki, hogy csináljon valamit addig, mig egyszer csak fölváltják ? A közön­ség elégedetlen volt a közgyűlés­nek minden határozatával. A kép­viselőtestület tagjait állandóan tá­madták szemtől-szembe, hogy ők a/, okai minden bajnak Da tá­madták természe esen a város vezetőségét is. A varos vezető­sége azonban könnyen megvála­szolt a támadásokra: ott van a képviselőtestület, ha neki jól van minden úgy, ahogy van, akkor támadják csak azt. Végre azután megtörtént a kép­viselőtestület újjáalakulása, a köz­gyűlés fölfrissitése. Az új város­atyák körében nagy érdeklődés nyilvánult meg a város ügyei iránt. A pénzügyi bizottságnak ülései ép úgy, mint a közgyűlé­sek, népesek voltak. A tárgyalá­sok 4—5 napig is elhúzódtak, de a városatyák kitartottak a leg­utolsó pillanatig. És most, ami­kor a legkritikusabb a helyzet, amikor tehát a legnagyobb szük­ség van minden egyes fillérnek legszigorúbb ellenőrzésére, akkor a költségvetés tárgyalására mind­össze 12 városatya vonul föl, de ez a szám is lecsökken 10 re, majd 5 re ! Épen tizenkettedrésze a képviselőtestületnek szavazta meg a háromnegyed milliós költ ségvetést! Megszűnt tehát a nagy érdeklődés a legfontosabb ügy, a költségvetés iránt, a képviselőtes­tületnek tizenegy tizenketted része nem bánta, akármikép állítják is össze a költségvetést. És kérdjük : ha valakinek nem tetszik a költ­ségvetésnek egyik-másik tétele, kit tesz majd azért felelőssé, kit támad, kit szid, kit becsmérel ? Most megint választás előtt ál lünk. Tizenöt választott t3gnak mandátuma szűnik meg az év végével, akiknek helyét november folyamán kell már betölteni. Je­gyezze meg jól a polgárság ezt az esetet, amikor 60 tag közül csak 5 maradt végig azon a köz­gyűlésen, amelyen a költségvetést tárgyalták. Vagy olyan nagyfokú az elfásu'tság, hogy már azzal sem törődünk, mit csinálnak a közpénzekkel ? Akkor nincs jo­gunk panaszkodni. Hatalmas részvét mellett búcsúztatták Klebelsberg Kunó grófot a fővárosban. Hóman Bálint és Bethlen István gróf méltatták az elhunyt alkotó munkáját. Budapest, október 14. Klebels­berg Kunó gróf volt kultuszmi­nisztert ma búcsúztatták el Buda­pesten órtási gyászünnepség ke­retében. Az elhunyt miniszter mű­vészi, nemzetiszinü lepellel letakart bronzkoporsóját a Nemzeti Mu zeum kupolacsarnokában, a mo- zaikteremben ravatalozták fel. A terem közepét a ravatalon kívül fekete drapérián elhelyezett hatal­mas fehér kereszt uralta. A Mu­zeum lépcsőit elborították a ko szőrük és csokrok százai. Koszorút küldött a kormányzó, a püspökök, a kormány tagjai, stb. A gyászszertartásra már 9 óra­kor hatalmas közönség gyüleke­zett. Tíz órakor a Muzeum kertjét és a környező utcákat elborította a hatalmas tömeg. A kupolacsar­nokban helyezkedik el az előke­lőségek. Od voltak a főhercegek, Serédi hercegprímás, a püspöki kar tagjai, köztük Mikes János gróf szombathelyi és Rótt Nándor dr. veszprémi megyé^pü^pökök, a kormány tagjai, a volt kormány miniszterei Bethlen [sivárt gróffal az élükön, a parlament elnökei és a képviselők, az államtitkárok, az egyetemek tanácsai, a külföldi Collegium Hungarieumok igazga­tói, a honvédség főparancsnoka, a főiskolák ifjúságának küldött­ségei, a vármegyék és városok kül­döttségei, a középiskolák küldött­ségei, stb. Pontban 10 órakor megérkezett a kormányzó és utána megkez­dődött a gyászszertartás. A Fii harmóniai Társaság zenekara Doh- nányi Ernő vezényletével Beetho­ven Eroicájának gyászindulóját játszolta, majd Giaítfelder Gyula Csanádi püspök nagy papi segéd­let mellett beszeníeite a holttestet. A szertartás keretében a Központi Papnövelde énekkara énekelte a latin egyházi dallamokat. A szer­tartás után Glattfelder püspök megható imát mondott. Utalt arra, hogy az Egyház szolgálata a ko­porsó mellett szent elégtétel azok­nak, akik az elhunyt bajtársai és munkásai voltak, azoknak pedig, akik bírálták, az elégtétel nyújtás­nak, a megbékülésnek szent al­kalma. Hóman Bálint kultuszminiszter mondott ezután nagyhatású búcsúztatót a kor­mány nevében. — Klebelsberg Kunó gróf lelke — mondotta — telve volt színes eszmékkel, tüzes gerjedelmekkel, dús alkotásokkal és tűrte, ha ezek miatt sárral dobálták. Kle­belsberg Kunó gróf nem volt pártpolitikus. A miniszteri szék­ben sem lett azzá, hanem a mű­velődés vezérharcosa maradt. Síkra szállott a magyar kultúra elmélyítése, európai kapcsolatai­nak helyreállítása érdekében. Hitte és kiáltotta, hogy e nemzetet csak a kulturfölény mentheti meg és juttathatja sikerhez a népek versenyében. Fennen hirdette, hogy elvész a nép, amely tudo­mány nélkül való. Hirdette akkor, amikor a magyar tudomány már- már elhanyatlott, amikor a ma­gyar művészek, tudósok már-már koldusbotra jutottak. — K'ebelsberg Kunó gróf sza­vát tettek követték. Uj irányt sza­bolt a magyar történetkutatásnak, lehetővé tette, hogy a Tudományos Akad.mia újra működhessék, fel­karol a a természettudományok, az egyetemek ügyét. Alkotások soroza a -következett hirdetve egy uj magyar tudományos politikát. Klebelsberg Kunó gróf tudta, hogy az egyes ember, kiben él a zse­nialitás szikrája, nagyot alkothat, de az alkotásokat maradandó ér­tékké csak a rendszerbe foglalás teheti, s megteremtette a magyar kultúrpolitikának ezt a rendszerét. Voltak, akik a m3gas kultúra egyoldalit fejlesztésével vádolták. Pedig mikor ezek a vádak elhang­zottak, Klebelsberg Kunó gróf már a magyar parlagba mélyesztette ekéjét. A középiskolák átszerve­zésével, a népiskolák ezreinek emelésével, a gazdasági nevelés kiépítésével igyekezett a magyar művelődés értékeit a magyar nép széles rétegeibe átültetni. Erős népművelésnek alapjai* vetette meg és alapelve volt, hogy a magas kultúra és a népművelés között különbséget nem ismer. — Tisztelettel és hódolattal hajlik meg a magyar kormány nevében e kulíurpolitikai rendszer alkotójának nagy szelleme, szent fanatizmusa és eredményeinek sokasága előtt. Klebelsberg Kunó gróf a vallásos ember szent meg­győződésével hitt a kultúra nem- ze mentő hivatásában. A kultúra eszközeivel hitte kivivhatóknak nemzetünk elvesztett jogait. Her­vadhatatlan érdeme, hogy bizal­mat, erőt öntött a kultúra munká­saiba és uj piedesztáira emelte hivatásukat. Bethlen István gróf volt minisztertársai nevében bú­csúzott az elhunyttól. Hangsú­lyozta, hogy Klebelsberg Kunó gróf sokat alkotott a magyar né­pért. Halála pótolhatatlan veszte­ség a konstruktiv munkások tá­borában. Klebelsberg Kunó gróf nem volt sokat beszélő és keve­set markoló magyar hazafi. A nemzet épitőmunkása volt, élete pozitív érték a nemzet életében. Trianon után a magyar kuliurát ő mentette meg az enyészettől, a háború utáni magyar kultúra min­den kövét ő rakta le. Foglalko­zott Bethlen gróf az elhunytat ért támadásokkal. Magyarországon — mondotta — a gáncsvetés, a be- feketités életükben azokat kíséri, akik konstruktiv munkájokkal va­lódi értéket jelentenek és a nép­szerűség azokat övezi, akik csil­logó szavakkal kábítják el a né­pet s e szavak mögé rejtik ne­gativ értéküket. Az idő majd igaz­ságot szolgáltat az elhunytnak és áldani fogja emlékét a magyar nép. Váry Albert az egységespárt nevében beszélt, kiemelve, hogy Klebesberg Kunó gróf a magyar pusztát egy szinvonalra emelte az európai kultúrával. A beszédek elhangzása után a zenekar Wagner „Siegfried halála“ cimü müvét játszotta, a kispapok kara pedig a Szózatot énekelte. Ezután a koporsót leemelték a ravatalról, gyászkocsira tetlék és a hatalmas menet megindult a Nugati pályaudvarra. A menetben a kormányzón, a főhercegeken, a püspöki karon és a sok más elő­kelőségen kívül rengeteg diák és hatalmas gyászoló közönség vett részt. A Nyugati pályaudvaron a koporsót vasúti kocsiba tették és Szegedre szállították, ahol szom­baton lesz a temetés. A pápa Milssnéba megy ? Milánó, október 14. Úgy tud­ják, hogy XI. Pius pápa október végén ellátogat Milanóba. Erről a Vatikánnal szoros kapcsolatban álló személyek is beszélnek. Ez volna az első eset az állam és az Egyház kibékülése óta, hogy a pápa hivatalosan elhagyná a Va­tikán területét. Az angol félhivatalos Trianon revíziójáért. London, október 14. A félhiva­talos Times feltűnést keltő vezér­cikkben foglalkozik Magyarország helyzetével. Megsemmisítő Ítéletet mond a trianoni és saint germaini békeszerződésekről, amelyek a volt dunai monarchia népeit válságba és nyomorba döntötték. A lehe­tetlen szerződésért az elvakult na­cionalista politikusok felelősek, akik nem látták a súlyos gazda sági és szociális következményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents