Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-15 / 235. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 október 15. Teleszky és a celluloid gallér. Budapest, október 14. Politikai körökben sokat beszélnek arról a nyilatkozatról, amelyet Gömbös Gyula a felsőházban a nagyjöve- delmü emberekről tett, akik évente egyszer váltanak egy celluloid gallért. Általános a vélemény, hogy a nyilatkozat Teleszky Já­nosra vonatkozott, aki eddig mint a kormány pénzügyi tanácsadója szerepelt. Hir szerint most Te­leszky kijelentette, hogy vissza­vonul a politikától és a tanács­adó szerepét sem tölti be. Rövid táviratok. A gödöllői villamos elé is­meretlen tettes vasúti sint helye­zett, de a merényletkisérletet ész­revették. — Matuska 6 évi sú­lyos börtönét az osztrák legfel­sőbb törvényszék helybenhagyta. — Bethlen rövidesen Debrecen­iben válaszol az ellenzéki táma­dásokra, a független kisgazdák pedig december 4-én tartanak gyűlést Debrecenben, ami­kor G a á 1 Gaszton válaszol Bethlennek. — Macdonald és iHerriot tanácskozása arra az elvi megegyezésre vezetett, hogy Né­metország nem fegyverkezhetik és ►egyoldalúan nem revideálhatja a szerződéseket. Az öthatalmi kon- konferencia a német követelések ügyében rövidesen összeül. — Borah szenátor kijelentette, hogy szó lehet a háborús adósságok törléséről, ha az államok 50 szá­zalékban leszerelnek. — Kínai tengeri rablók elfogtak és kifosz­tottak egy gőzöst. — Char bin- íban a tömeg kihurcolta börtö­néből és egy fára felakasztotta Wodrow angol asszony kinai .gyilkosát, majd a gyilkos fejét levágták. A kisbiró és a választási tíz pengő párja. Az alsólendvai választókerület X. községében történt, azaz in­kább X. község és Budapest között játszódott le a történet. A legutóbbi választás idején a község kisbirája is gyakorolta al­kotmányos jogait -- meggyőző­dése szerint. Meggyőződését öreg­bítette az a tiz pengő, amit alkot­mányos fáradtságáért kapott, no meg az ígéret, amivel az egyik jelölt mellett korteskedő pesti kép­viselő biztatta, hogy a választás után megkapja a tiz pengőnek a párját is. Le is szavazott becsű lettel oda, ahova a meggyőződés meg a tiz pengő irányította, s lám, ennek ellenére nem érkezett meg a bankó párja a kisbirói bukszába. Az öreg egy darabig csak várta, aztán gondolt egy nagyot. Vállára vetette a tarisz­nyát, abba belehelyezte a szalon­nát, meg a pintes üveg jóféle „nohát“ és megindult Budapestre. Szépen elgyalogolt Székesfehér­várig, onnét pedig elvonatozott 'Budapestre. A fáradtság nem ve­szett kárba, mert megtalálta a kor­teskedő urat, az állta a szavát és — kissé megkésve — de ki­utalta a tiz pengő párját. A kis biró a tiz pengővel a zsebében ismét felült a vonatra. Székes- fehérvárnál újból meggondolta magát. Bölcsen megállapította, hogy a tiz pengő előbb elfogy, mint a lába, ezért hát Fehérvár­várnál leszállóit a vonatról és pár nap alatt szépen elbandukolt a falujába. Ámbár gyors lehetett ez a gyaloglás, mert a „nohát“ sem volt ideje meginni. Fél pint még akkor is megvolt belőle, mikor hazaért. Otthon aztán kitűnt, milyen mostoha némely férfiember sorsa. Az asszony nem becsülte meg az ember fáradtságát, hanem rátette kezét a pénzre és magának fog­lalta le a tiz pengő párját. Lega­lább igy panaszolta el a dolgot A zalaegerszegi esperesi kerü­let tanítói köre csütörtökön tar­totta gyűlését Zalalövőn az állami iskola nagytermében. A gyűlést szentmise előzte meg, majd tárgy- sorozat előtt Bognár Kálmán sa- lomvári tanító tartotta meg a szü­lői értekezletet,, mely kiválóan ér­dekes volt. Azután Bálint Mihály andráshidai igazgató, köri elnök megnyitotta a gyűlést. Üdvözölte Veér Vilmos esperest pappá szenteltetésének 25-ik, zalalövői plébánosi műkö­désének 20-ik és kerületi tanfel- ügyelősógének 5- ik évfordulója alkalmából. A tárgysorozat első1 pontja volt „Hogyan neveljünk a gyakorlati életre“ — vitatétel, melyet Kósa Mária Magdolna ságodn és Hor­váth Károly zalaháshágyi tanítók dolgoztak ki. Mindketten dicsé­retre méltó munkát végeztek és Bálint Mihály elnök foglalta egybe azok lényegét. Tiltakozott a gyűlés az egysé­ges tankönyv kötelező' behozatala ellen, mert a beiratási dijaknak 50 százalékát tankönyvek beszer­zésére foiditják s igy az egyes iskoláknál nagy összegek feksze­nek a könyvekben. Ezek most mind veszendőbe mennének, ha a jelenleg használatban* levő köny­veket kivonnák a használatból. A gyűlés annak az óhajának adott kifejezést, hogy legalább a ka­Megint csak ununk kell a bor- batyuzásról, erről a zalai eredetű uj szokásról. Amikor a zalai bor­termelő ember hiába várta a bor­vásárlókat, akik jó pénzt adnának boráért, ráadta fejét a batyuzásra. Felpakolt szekerére néhány hordó bort s azzal megindult észak felé. Kinálgatta mindenkinek, akivel csak találkozott. Nem literenként, csak kortyonként, szippantások­ként, vagy amint mondják, szijá- sonként fizettette. Olcsón mérte, sokan ittak és sokat ittak. Meg is érezték hatását a falusi korcsmá- rosok, akik elvégre is annyiért nem mérhették a bort, mint a batyuzó termelő. Néha azután, ha erősen gyakorlatba veszi a fiatal­ság a „szijást“, hát verekedést is rögtönzött. A legtöbb ittas ember hajlandó a kötekedésre, s a do­lognak nemritkán bicskával jár-1 nak a végére. A vasmegyei alispán kérésére Bődy Zoltán alispán szükebb ke­retek közé szorította a borbatyu- I zást. Rendeletet adott ki, hogy azi a kisbiró egyik községbeli urnák. Ez az ur azonban nem értette meg a kisbiróban dúló keserű­séget, s azt a megjegyzést koc­káztatta meg, hogy biztos jóhelyre tette a pénzt az asszony. Ki is tört a keserűség a falu kisbirá- jából: „Nohát, csak ennyi hozzá a szava ?“ —- szólt és megvető vállrándítással megindult a szőlő­hegyre. tolikus iskoláknál hagyják meg a könyveket 5 évig. Addigra talán megjavulnak a viszonyok. Bálint Mihály elnöki' előter­jesztései során a tagok figyel­mébe ajánlotta a szabadosa fást, megeml ékezett a nyugalomba vo­nult Pajzs György tanfelügyelőről, üdvözölte vitéz Barnabás Ifctván1 dr. kir. tanfelügyelőt a pedagógiai szemináriumi könyvtár megszerve­zéséért, kegyeletes szavakkal pa- rentálta el Peintler Gézát és ben­sőségesen áldozod Klebelsberg í Kunó gróf, nyug. kultuszminiszter j emlékének. A folyó ügyek letárgyalása-után’ megejtették a tisztujitást. Elnökké ismét egyhangúan nagy lelkese­déssel Bálint Mihályt, alelnökké Bognár Kálmán salomvári, .jegy­zőkké Szalay Károly zalaosébi és Gaál Karolina budafai, pénztá­rossá Baldaszti József káivási ta­nítót választották. Mély sajnálkozással vette tu- . i domásu! a gyűlés, hogy\ Paikó> | j János dr. egyházmegyei főtanfel- f j ügyelő másnemű elfoglaltsága,.-\ . miatt nem jelenhetett meg a gyű- I lésen. De üdvözletét küidbtte. A gyűlés Veér Vilmos- esperes— j j tanfelügyelő záróbeszédével vég- j ződött. Buzdította a tasaitóságofc,, i ; hogy a mai nehéz viszonyok küu í zepette is állja meg helyét, mart csak igy remélhető, hagy boldo­gabb jövő következik a szórnám jelen után. elöljáróságok a termelési) iga­zolványok kiadásánál a legna­gyobb körültekiniéssel jártnak eL Figyelmeztetni kell a termelőkéit a vasmegyei alispán intézkedés seire és arra, hogy termelési iga­zolványaikat senkinek áh ne en­gedjék, sem pedig máskorát eladni ne vállalják. Vasmeg^e alispánja pedig úgy rendelkezett, hogy a vasi községekbe vitt borok, csak a községháza előtt árusíthatók és az eladók kötelesek termelési iga­zolványukat az elöljáróság előtt felmutatni. Akik Jövedéki kihágást követnek el, azokat súlyos bűn- tetés éri! A borbatyuzás hullámverése el­ért Győrvái megyéig is. A győri és győrvidéki vendéglősszerveze- tek elnöke a Győri Hírlap hasáb­jain ír erről & amikor követeli, hogy italmérésre másnak ne ad­janak engedélyt, csak a szigorú ellenőrzés alatt álló vendéglősök­nek, megemlékezik a „mulató falvakéról s leszögezi, hogy a faluk azóta „heje-hujáznak túl­zott mértékben“, amióta minden szatócsboltban üvegben mérik ki az olcsó bort, amióta a terme­lőnek meg van engedve, hogy a saját termelésű (ugyan ki tudná kellően ellenőrizni, hogy mindaz, amit forgalomba hoz : a saját ter­melése) borát faluhosszat árusít­hassa. F ő k é p e if Zaíamegyéből szakadt ex áldás vagy ta­lán átok a győrmegyei falvak lakosságára és a falvak vendéglőseire egy­aránt — állapítja meg az elnök. Hát, hogy ilyen ^tok* szakadt volna vármegyénkből a távoli Győrmegyére, az ellen egy kicsit tiltakozunk. A falu heje-hujázott, mulatott, történtek bicskázások — sajnos — elég gyakran vendég­lőkben is, még mielőtt' a zalai emberek kitalálták volna* a bor- batyuzást. Elismerjük, hogy a ba­tyuzás kellemetlen a vendéglő­sökre, de, hogy abból származnék minden rossz, azt állítani’ nem lehet. A szeszes italok mindig megteszik a maguk kellemetlen hatását, ha van batyuzás, ha nincs. A bicskázások és más ha­sonló cselekedetek nem Írhatók a zalaiak rovására. Égy megye la- kósságát igy meggyanúsítani nem szabad. Egysége« szabályozási és beépítési terv a Balaton mellett. A Magyar Mérnök- és Épi- tészegylet győri osztálya 25 éves jubileuma alkalmából díszközgyű­lést tartott, melyen két érdekes határozatot hozott. Az egyik ha­tározatban kimondotta, hogy meg­keresi a Budapesti Mérnöki Ka­marát, valamint a Magyar Mérnök- és Épitészegylet központját, járja­nak közbe a kvrmánynál, hogy a balatonkömyéki fürdő- és üdülő­helyeken szedett gyógydijakat ve­gye igénybe és ebből az összeg bőt a Balaton környékének egy­séges szabályozási és beépítési terveit készíttesse el, amivel szá­nts mérnököt lehetne foglalkoz­tatni. A másik indítvány a segélyre szoruló állástalan mérnökök tá­mogatására vonatkozik és ebből a célból! a győri osztály országos akciót indít. Megkeresi az összes j mérnöki testületeket abból a cél- I ból, hogy az állásban levő mér- i nökök keresetüknek egy bizonyos részét1, körülbelül egy százalékot, fizessék be a közös alapba, hogy abból a naunka nélkül levő mér­nököket támogassák. A város tulajjdonát képező Rá­kóczi a. 6. sz. alatt üzlethe­lyiség 1932. évi szeptember 15-től; a Kazinczy-tér X sa. alatt Garai Lipót által bérelt üzlethelyiség 1933. évi május hó l ére és ugyancsak a város tulajdonát képező Petőfi-utcá­ban (volt régi villamosmű) egy négy szoba, konyha és mellék- helyiségekből álló komfortos önálló hál azonnali beköltöz- ködésre kiadó. — Gyorsírás! tanfolyam kez­dők részére. A Zalavármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizott­sága kezdők számára gyorsirási tanfolyamot rended, Részvételi dij havonta 6 pengő. Jelentkezni lehet Juhász Miklós tanárnál a keres­kedelmi iskolában. A zalaegerszegi esperesi kör tanítói zalalövői gyűlésükön tiltakoztak az egységes tankönyv bevezetése ellen. Tisztujitás a tanitói körben A falusi heje-hujázásnak és mindé® rossznak a borbatyuzás a szülőanyja;? A borbatyuzás nem ronthatja meg vármegyénk jóhirnevét.

Next

/
Thumbnails
Contents