Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-12-25 / 293. szám
Zalamegyei djság utca“. Ismerték a „Teleki“ utcát, a „Csács-féle vezető“ utcát és a „Fehérképi nagy utcát“ vagy „Kanizsai utcát“. Mai formában állott mar akkor is a „Teleki“ utca és a Csácsi-utca is, legalább arra kell következtetnünk abból, hogy a Csácsi utcából nyíló Biró Márton utcát, vagy máskép Pap utcát, már említik, mint „Pap réti“-utcát. A „Fehérképi “-utca körülbelül a Petőfi- utcáig terjedhetett s talán a most nemrég felemelt Kaszás-féle ház még a régi tűz előtti házak közül való lehetett. Azontúl már csak a régi marhavásártér, kertek és püspöki tizedes földek voltak. Tehát a mai Kossuth Lajos-utca szélesebbik része az 1840-es évek után a város rendezésekor kezdett kiépülni. A kép jobb oldalán alul teljesen a mezőn látható a Kálvária. A kép baloldalán a legszélén a kaszaházi kastély, előtte a Zala a kaszaházi híddal. A kép hátterében leghátul a henyei hegyek, előttük Csács, a dombon a plébániával és a templommal. A kép kétségtelenül az 1826. évi tűz előtti Egerszeget ábrázolja. Elsősorban, mert megvan rajta a templom tornyainak eredeti, a mainál szebb, barokkosabb tetőzete ; nincs meg a régi megyeháza (mai törvényszék) mellett a rabok kápolnája, amely 1822-ben épült és végül megvan a város nyugati részén a Nepomuki Szent János kápolna, amely az 1826. évi tűz hiteles leírása szerint a város nyugati részén (talán a mai gimnáziumi épület helyén) állott és a tűz alkalmából teljesen elpusztult. Fára József dr. Működik a keszthelyi népkonyha. A keszthelyi népkonyha december hó 22-én kezdte idei áldásos működését. A népkonyha kiadásait a város fedezi, a legnagyobb áldozatok árán. A belügyminisztérium ugyanis 6000 pengőt Ígért a népkonyha céljára, de az ö?z~ szeg máig nem érkezett meg Keszthelyre. Azonban a felebaráti szeretet legszebb példáját gyakorolták azok a nemes adakozók, akik adományaikkal hozzájárultak a népkonyha súlyos költségeihez, így Festetics herceg uradalma az ünnepekre egy szarvast, Berkes Ottó premontrei főigazgató 25 kilogramm zsírt és 2 zsák lisztet adományoztak a népkonyhának. A város 250 métermázsa burgonyát és 100 métermázsa káposztát vásárolt, amelyből 40 métermázsát hordókban lesavanyitottak. A 22-iki ingyenes ebédkiosztáson 230 vagyontalan és munkaképtelen szegény kapott ebédet, mig 23 án 340-en kaptak ingyen ebédet. A következő napokon szintén 340 adagot osztanak ki a zárdá- kan. A kiosztás nemes munkáját a helyi jótékony szervezetek hölgyeivel karöltve a Ranolder-zárda kedvesnővérei végzik. í A város tulajdonát képező Rá- kóczi-u. 6. sz. alatt üzlethelyiség 1932. évi szeptember 15-től; a Kazinczy-tér 1 sz. alatt Garai Lipót által bérelt üzlethelyiség 1933. évi május hó 1-ére kiadó. Krónika. Karácsonynak szent ünnepe, Mit mindenki várva-várt, Elérkezett anélkül, hogy Hó boritná a határt. Az időnek furcsasága Számításon felüli, Szinte jelzi azt a bút, mely A sziveket megüli. Ezer bajjal telt időben, Mégis bízva szebb jövőben Érkezett a szent ünnep Vigaszul a lelkűnknek. Ez idén a karácsonytól Többet vártunk, mint máskor. Vártuk azt, hogy javulásra Kerülhessen immár sor. Ám ezt most is hjába vártuk S maradunk nagy szegények, Kik megélni alig tudunk, Bár igényink szerények, Akinek sok hiányozik, Az sok után kívánkozik, Mi magunk is vagyunk S nem segitnek mirajtunk. Javulást várt karácsonytól Állam, város és megye, Hogy halálos szörnyű terhét Valamikép letegye. De csak nem jött ily krisztklindi Nem csökkent a sok teher, Gazdasági életünk még Romjaiban ott hever. Várunk tovább, nincs mit tennünk, Kishitüknek nem kell lennünk. Örökké igy nem marad, A rossz idő is halad. Az angyali szent szózatra Ha mindenki hallgatna, Ez állapot,, — úgy gondolom — Egy percig sem tarthatna. De az ember olyan szerzet, — Ismerjük már régóta, — Hogy csak igen ritkán hallgat Az okos és szép szóra. A javulást hittel várjuk S áhítattal ezt kiáltjuk: Dicsőség az Istennek, Békesség az embernek! Ipszilon. A szegények karácsonya Lentiben Szép eredménnyel zárult Lentiben a Vizkelety Árpád dr. főszolgabíró kezdeményezésére megindult segélyezési akció első fejezete. A Vizkelety Árpádné elnöklete alatt működő hölgybizottság lelkes munkájának eredményeké- pen pénteken délután 60 szegény család közt kiosztásra került 330 pengő készpénz, 150 kg. hús, 40 kenyér, 56 kalács, 40 csomag ruhanemű, 27 pár cipő és rengetek karácsonyi apróság. Különösen dicséretes munkát végeztek a gyűjtés terén: Mihalovich Sán- dorné, Rajháty Ferencné, Kovács Lászióné, Barlay Ervinné, vitéz Csete Antalné, Fitzger LásJóné, Szecsey Erzsiké és Varga Irénke. A segélyezettek között volt 7 szegénysorsu, példás magaviseletü levente ifjú is. A kiosztás ünnepélyes keretek közt folyt le az iskolában, ahol a Szecsey Erzsiké, Varga Irénke és Kovács Ilonka által gyönyörűen feldiszitelt karácsonyfa várta a vendégeket. A karácsonyfát a helyi kereskedők és Ballabene Bertalanná őnagyné értékes adományaival díszítették fel. Iskolás gyermekek áhitatos karácsonyi éneke nyitotta meg az ünnepélyt, majd Vizkelety Árpád dr. méltatta szép beszédben a hölgybizottság munkáját és az adakozók áldozatkészségét. Meleg szavakkal mondott köszönetét mindenkinek, aki segitett a szegények hideg telébe egy kis karácsonyi meleget varázsolni. Bojtor Lajos községbiró lendületea szavakkal kívánt kellemes karácsonyt a társadalmi válaszfalakat ledöntő Seholsem aktuálisabb felidézni | a múlt század nagy emberének, j Ruskinnek, az „örök szép“ hirdetőjének szellemét, mint nálunk. Mennyire alkalmazható ma is elitélő véleménye arról a közönyösségről, melyetl az emberek hajlandók tanúsítani az épületeknek, mindennapi környezetüknek Ízléses, szép megalkotása iránt. Az a sok tettetés, erőszakos tet- szelgés, melyet a legnagyobb Ízléstelenséggel követnek el az utcasorok házainak külső képén, valósággal ellene tör a finomodott ízlés minden értékes következményének, a természetes nyíltságnak, a kedély melegségének. Mennyire hiányzik ma egy olyan Ruskin, aki hatással hirdetné tovább a feledésbe merülő eszméket. Aki a vidéki városokat közelebbről ismeri, bizonyságot tehet arról, hogy csak a legutolsó években tapasztalhatjuk egyik-másik jelentékenyebb városban az érettebb, kiforrott ízlésnek nyomát, szétszórt példáit a városépítés és az annak alkatrészét képező egyes építkezéseknél ; de még mindig csak ritka példáik a művészi építkezésnek. A mi magyar Ruskinunk : gr. Klebelsberg Kunó dr., akit méltán megillet a Magister Hungáriáé, Magyarország tanítómestere elnevezés, volt az, aki a régi polihisztorokra emlékeztető nagy jártasságával a történelem, a művelődéstörténet és az esztétika terén és az ezen alapult rendkívül fejlett müérzé- kével a művészetek és különösen a műépítészet iránt, lehetővé tette, hogy nem egy magyar városunkban létesített alkotásai tökéletes művészetet sugároznak magukból ! Hogy a vidéki városok mit vesztettek el benne, csak ezután fogja megtudni az utónemzedék! Kevés nagyemberünk egyik leg- különbje dűlt ki a magyar váró-' sok kimondhatatlan nagy veszteségére ! Ezúttal nem is ezekről a nagyszabású, rendkívüli és egy vidéki város anyagi viszonyai^ messze felülmúló városrendezési és újjá- alkotással összefüggő munkálatokra akarok célozni, minők például Szegeden, Debrecenben, vagy az ősi Pécsett történtek, amelyek százezreket, milliókat nyeltek el, aminő átalakítások csakis egy fejlett, nagykiterjedésü és forgalmú ,városnál lehetségesek és szükségesek, hanem csakis ama művészi követelményekre kívánok utalni, melyek egy kisebb város, sőt község szerényebb keretében is könnyen érvényesülhetnek, sőt kell, hogy helyet találjanak, A mi nagy tanítómesterünk művészi lelke fájóan állapította meg vidéki városaink legnagyobb részéről, hogy kimondhatatlanul sivár azok képe, helyenkint, európai szemnek egyenesen visszataszító. 1932 december 25. szeretetben összeforrt magyarságnak. Ulána az adományok kissztása következett Kogelbauer Alajos hercegi számlartó, Szecsey Erzsiké, Varga Irénke és Kovács Ilonka ügyes segédletével. Lenti társadalma azzal az érzéssel várhatja Karácsonyt, hogy tej|esitette a kötelességét, (m. k.) Hiányzik azokból az össz- megoldás a város fejlesztésében. Ennek egyik főoka, hogy városainkban minden kérdést, minden feladatot, minden problémát csak önmagában látunk s igy izoláltan igyekszünk megoldani, aminek a vége az, hogy dolgaink nem illenek jól egymás mellé s igy különösen ke vés a szép, harmonikus városkép! Ahhoz, hogy minden város a természetes és folytonos növekedéssel együtt egyszersmind az esztétikai követelményeket is kielégítve fejlődjék, - elsősorban oly városrendezési s szabályozási tervnek kell rendelkezésre állni, mely anélkül, hogy századokra írja elő a fejlődést az építkezésben, helyes programmot nyújt a városok közegészségi, forgalmi, közgazdasági és művészi igényeik kielégítésére, amelybe a legközelebbi 25—50 évi fejlődése az építkezésnek minden tekintetben helyesen és célszerűen beilleszthető legyen. Egy város, városrész, vagy utca szabályozása távolról sem igényli azt, hogy mindenáron egyenes vonalban rendeztessék, mert ez ép oly unalmas, mint egy hosszú utca, melynél az összes épületek emeletsorai, főpárkányai mind egy magasságúak és egy nagy kaszárnya képét nyújtják. — Áz alföldi városok egyike-másika kirívó példáját nyújtja annak, hogy szétterpeszkedő, hosszú egyenes utca mily unalmassá teszi a városképet. És ha az esztétikai szempont a beépített városrészeken nem követeli az utak egyenes vonalozását, még kevésbé kell ene törekedni a parkoknál és ligeteknél, melyeknél a természet által nyújtott szépet, kellemest és változatos igy mesterségesen unalmamassá tennénk, sőt a meglevő ligetek ily alapon való modernizálása meglevő, sokszor százados fák pusztításával kapcsolatos s ennek erőszakos keresztülvitele valóságos vandalizmusnak nevezhető. A sok tekervényes ut még a legkisebb parkot is mintegy mesterségesen megnagyobbitja, különösen, ha az ut két oldalán fák, sűrűbb bokrok vannak, amely optikai csalódásra, — a nagyításra — amúgy is a legtöbb városi park nagyon is rászorul. E tekintetben városunkban szerencsés elgondolással létesült annak idején a Baross-liget, melynek megteremtője Kovács Károly, városunknak első polgármestere volt. Ezeket a szempontokat vesz- szük figyelembe az Erzsébet Királyné-utcában az utcatest és a vasúti vágány közötti területen kiVárosaink szépítése.
