Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-12-25 / 293. szám
1932 december 25 laiamegye] ü|sag 5 építésre váró liget kiképzésénél, amelyre már évek óta olyan türelmetlenül vár a városnak szépért lelkesedő és azt megbecsülni s értéKelni tudó lakossága. Most már lassan elérkezett az idő, hogy valóra váltsuk ezt a tervet, amely a városba vasúton érkező idegen számára megkapó, kedves, szép képet fog nyújtani. Nem lekicsinylendő tehát a vidéki városok vezetőségének az az újabbi törekvése, hogy városaikat parkok, ligetek, az utcákon festői képet nyújtó és fontos közegészségügyi szempontokat és a lelkek megnemesitését szolgáló gyepes, virágos szegélyek létesítésével, még ha némi áldozatot is igényelnek azok, igyekeznek kedvessé, derűssé, széppé tenni. És ezek örülni tudnak annak, hogy ezen törekvésük helyességét a legfőbb faktorok is méltányolják és értékelik. Kormányelnökünk a városok polgármeste reinek kongresszusán kifejezést is adott eme felfogásnak, amidőn a polgármesterek figyelmét felhívta arra, hogy a vidéki városoknak is szépeknek kell lenniök. A mi megmaradt városaink legnagyobb részében — mondotta ő, — sajnos, nincsen annyi történelmi műemlék, mi ide von- zaná az idegen látogatót s épen ezért kell a külső szépségre is — a virágositásra és a parkokra is — adni. Ez a tudat vezetett bennünket városunkban a gróf Zrínyi Miklós-ut, a Kossuth Lajos-, a Vlassics Gyula-, a Károly király-, a Biró Márton- és a most rendezés alatt álló Apponyi Albert-u. rendezésénél, a Csány László-, a gróf Tisza István (a vasútállomás előtt) és a Blaha Lujza terek kiképzésénél. Mennyivel szebb és kedvesebb benyomás teszi rabjává a városunkba érkező s a vasút állomás felvételi épületéből kilépő idegent, midőn befelé vezető utján mindenütt rendezett úttest, fű, fa, lomb s virág bájos köszöntése mondják el az „Isten hozott“-at! Ezek az első benyomások a? után nem törlődnek el a lelkűkben, hanem kedves, színes feledhetetlen emlékekké nemesednek, amelyek mindig a visszavágyás eleven hordozóivá teszik a kis város virágos lelkét megértő idegeneket. Különös figyelmet kell fordítani a régi és a hozzá nem értő laikus szemében oly kopott régi emlékek, épületek gondos és kegyele- tes megőrzésére. Mily jól esik az utasnak, ha a sok modern város után végre újat, t. i. egy régi várost láthat, például a sok német város közt a hírneves Nürnberget, I melyben minden régiséget, emlé- j két oly becsben tartanak, oly ke- ; gyelettel őriznek, meiyet évenként ■ az éhes-szemüek százezrei keres- ; nek fel, hogy az újban a régit utánozzák.. Avagy mi adta meg a volt régi szép felvidéki városaink- nek a patinás levegőjét, mi teszi oly bájossá. Eger, Sopron, Kőszeg, Pécs csodálatos finomságot, szépséget lehelő belvárosi szűk utcáit? Annak a méltánytalanul sokszor lenézett múltnak gyönyörű, beszédes és szép lélekre és a polgári élet tisztes munkájára valló sok-sok emlékére. Amilyen nagy kegyelettel és megbecsüléssel őrzik a külföld városai a múlt megmaradt emlékeit, úgy kell a mi városaink polgárságának is megőrizni, becsben tartani és a jövendő nemzedék számára fentartani a még található emlékeit a beszédes magyar múltnak. Ha már újak alkotására nem telik, tartsuk meg a régiekből azt, amit műbecsben úgy sem érünk utói. Emlékeinket összegyűjteni, az illusztrációkat rövid néhány soros magyarázattal ellátva iskoláinak folyosóin, kaszinókban, olvasókörökben kifüggeszteni kellene, hol mindenki könnyű szerrel, játszva megismerné azokat és a történelemben a hazafiság és az esztétika vésődnék lelkűkbe. Vessünk csak egy pillantást a mi szükebb ha zánkra: Zalaegerszeg városára ! Nem árt, ha ebből a szempontból is vizsgáljuk. Mert Zalaegerszeg ma élő polgársága alig f sejti, hogy ennek a városnak is vannak megbecsülni való emlékei. Ha nem is oly értékesek, mint az előbb emlitett városoké, de nekünk mégis becsesek azok, mert a régi Zalaegerszeg rég ei- porladt elgondolásai, alkotásai azok. Épen az elmúlt napokban a Katolikus Népszövetség zalaegerszegi szervezetének a Kultur- házban megtartott szabad liceális előadásán volt szerencsém hallani vármegyénk tudós és a múltat kutató és már sok-sok ériékes adatot felszínre hozó főlevéitáro- sának, Fára József dr-nak ajaká- ról Zalaegerszeg városának régmúltjára érdekes világosságot vető tanulságos, lebilincselő előadását. Mint a város ezidősze- rinti polgármestere, meghatódott lélekkel éreztem s szinte előttem megelevenedni láttam a mai Zalaegerszeg rég elmúlt polgárait keserves küzdetmekkel telitett életükben, mindenkor készenállva ennek a kis város életének a megvédésére. A török pusztítások, a sok-sok elemi csapások, járványos betegségekkel sújtott polgárság nem csüggedt, mindig bizakodó hittel új erőre kapott s teremtette meg azjáltalunk észre nem vett, de az élői dó áttanulmányozásában napfényre hozott s a most élő nemzedék számára érdekes emléket képező alkotásait. Itt — Fára József dr. előadása nyomán — csak egy párat említek fel. Ki ne hallott volna a „Fehérkép“-ről ? Keressük hol volt az s hol van most ? De kevesen tudják a választ megadni. Csak most tudtuk meg, hogy az a „Fehér«ép“ a 17-ik századból maradt reánk, a Fájdalmas Szűz- anyát Jézussal az ölén ábrázolja. Állította a legenda szerint rosszá lett fiáért egy sokat szenvedett édesanya. A szobor a mai Csány László téren volt, amely felé az u. n. Fehérképi-ut — a mai Kossuth Lajos utcának a Petőfi Sándor utcától a közkórház felé vezető része — vezetett az u. n. káposztás kerteken át. Nevét ma már itt csak a Fehérképi vendéglő őrzi. Milyen kár volt annak idején a város ezenl egszebb utcájává vált utat régi szép történelmi emlékül ránk maradt nevétől — Fe- hérkép-utca — megfosztani! Talán ma is érdemes volna ezt az utcarészletet régi nevéről elnevezni és a szobrot a vendéglő előtti gyepszegély közepére áthelyezni a templomkert kerítésének oszlopáról, ahol ma van elhelyezve. Gondolkodjunk a felvetett ideán ! A másik nagy történelmi emléke — a reform korszak mozgalmas küzdelmeinek színhelye, a régi vármegyeháza — a mai törvényháznak a Deák Ferenc térre néző főépülete. Az épület ezen részében levő nagyteremben Zala- megye nagy történelmi alakjai: Deák Ferenc, Csány László stb. itt vették ki részeket az alkotmányos küzdelemből, itt hallatták szavukat, melyre egy egész nemzet felfigyelt. Másutt már régen megörökítve lennének a terem falain elhelyezett méltó emlékkel ezeknek a nagy időknek nagy tanúi és küzdelmeik egyes mozzanatai. Sajnos, e terem falai az ürességtől ásítanak. A vármegyétől kellene kiindulnia a kezdeményezésnek és a város közön ségének támogatnia kellene ezt a mozgalmat. Mily szívesen kalauzolnánk oda a városba érkező idegeneket, hogy felújúljanak ezen idők nagyszerű eseményei és az azokban aktiv részt veit nagyjaink emlékezete. Talán ez is megvalósítható lenne és mily nagy történelmi s idegeneket ide vonzó emléke lenne ezZalamegye székhelyének. De nem folytatom tovább, hisz most veszem észre, hogy tulaj- donképeni tárgyamtól: hogy mely módon lehetne a városokat köny- nyen és olcsón szépíteni, látszólag eltértem. De ez is idetartozik : városunk történelmi lelkének, a város belső szépségének megőrzése, fenntartása a hálás utódok nagyszerű feladata. Városaink szépítésére irányul minden oly törekvés, mely célul tűzi ki, hogy minden egyes építmény a művészi igényeknek is teljesen megfeleljen és véget vessünk ama helyzetnek, hogy a városokat ehhez nem értő laikus tervezők, ugyanazon néhány betanult s vele nem való diszitNAGYOTHALLÓK SIEMENS - PEONOPBOR javítja a hallást! Uj szerkezet, olcsó ár. Szakszerű bemutatás SIEMENS Budapest, VI. Nagymező utca 4 szám. ménynek alkalmazása és variálásával tönkre épitsék! — Mert más feladat építeni és más feladat megtervezni valamit. Közönségünk, ha építeni akar valamit, ezzel a szempoltal mit sem törődik. A hatóságokra hárul tehát a feladat, hogy az emelendő épületek terveinek esztétikai szempontból való alapos megbirálásá- val s emellett való buzdítással és serkentéssel mozdítsa elő a város külső képének művészies megteremtését. Az eljárás az lenne, minden város nagyságához és anyagi erejéhez mérten kitűzne néhány dijat, például kettőt éspedig akként, hogy egy dij jutna a kisebb, olcsóbb épületek tervezőjének és építőjének, hol a rendelkezésre álló kis építési összegből nem áll módjában az építésznek azt oly szépen kidolgozni, amint kedvezőbb viszonyok mellett képes lett volna, a másik dij nagyobb és költségesebb épületekre szólna. Magától értetődik, hogy a versenyből a városok és községek által hirdetett pályázatok utján beszerzett tervek alapján, emelt középületek versenyen kívül állanának. Hogy miért foglalkoztam ezzel I a témával, befejezésül azt is meg- í mondom. Kis városunkban pár i év óta serényen folynak a magán ■ építkezések. Mint elsőfokú építés- rendőri hatóságnak nagyon szomorú tapasztalataim vannak árra, hogy építtető polgártársaim épü- j léteik megterveztetésével mit sem i törődnek. Pedig mindig a legnagyobb készséggel és örömmel ad- nók meg részükre előzetesen a szükséges útmutatást, felvilágosítást, hogy építeni tervezett lakóházaik külső formája, és nem egyszer lehetetlen belső beosztásuk ! helyes és célszerű módon való | megkorrigálása miképen történjék. Vajha szavaim nem lennének a pusztába kiáltónak szavai, hanem megszivlelésre találnának! Legyen kis városunk jövendője mielőbb bekövetkező szebb s boldogabb valóság minden lakója számára! Ez az én szívből jövő köszöntésem szent Karácsony és a közelgő újesztendő ünnepekre kis városom közönsége részére. Zalaegerszeg, 1932. év december hó 20. Czobor Mátyás polgármester. M — __1__________-1- __ *L B fl JL 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály íalálLr ZSGRltSt Kiraiyne-SZallO kozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (a Belváros központjában.) Leszállított aia*i! 5651 Az Étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos. isst
