Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-28 / 169. szám

M„ évfolyam S69* szám. 82 »a«B&S!BSMamB««BiBfflMSlg»gglMifflilSgiE^^ 1932 Julius 28 Csűtöptök. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadokiyatal: Zalaegerszeg, Szécíisnyi-tér 4. Telelőn: 128 u. — FiókkíaflólilYatal: Keszthely, ixossntü L.-n, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2‘4Q pengő negyedévre 7*20 pengő. H wasmti tarifa, mely a mai nyomorúságos viszo­nyokhoz mérten igen magas, rég­óta vajúdó probléma már. Nem akarunk külföldi államokat föl­sorakoztatni, csupán annak a meg­állapítására szorítkozunk, hogy több országban lényegesen ala­csonyabb a személy- és teherszál­lítás díjtétele, mint nálunk. A kül­földi vasutak ugyanis azt az el­vet vallják, hogy inkább olcsóbb díjszabás, de több utas. Nálunk azonban, amikor a gazdasági krí­zis már előreve.eííe árnyékát, ami­kor fokozatosan gyérült az utazó­közönség, akkor emelték a sze­mélyszállítási dijakat s ezzel még inkább ritkították az utasok so­rait. A külföldi vasutak minden bizonnyal meg is találják számítá­saikat,-máskülönben nem hagynák állandóan, vagy nem redukálnák a tarifát. A Máv. láthatta, mennyi utasa van a filléres gyorsokon. Rövid idő alatt kétszázezer em­ber utazott különböző helyekre; a rendes díjszabás mellett azon­ban ebben az agyonszanálí világ­ban alig csináltak volna kéjuta­zásokat, alig vikendeztek volna több száz kilométerre eső helyekre. — Nagyon időszerű lenne azért, ha a Máv. revideálná eddigi kon­zervatív álláspontját s rátérne an­nak az elvnek vallására, amelyet fentebb hangoztattunk. Nyilván­való ugyanis, hogy az olcsóbb tarifa révén föllendülne az utazási kedv s talán többen mennének hazai üdülőtelepeinkre is, hiszen sokan azért nem indulnak el, mert ott kisérí a rém : a drága vasúti költség. Sok ezer közalkal­mazott nem váltotta ki kedvez­ményes jegy váltására jogosító igazolványát, mert hiszen maga és felesége igazolványára 18—20 pengőt kellett volna kifizetnie a fizetésredukálások során s ilyen összegtől fosztották volna meg magukat, mielőtt még egy kiló­métert is utaztak volna. A föl­emelt illetékekből nem folyt be félannyi sem a Máv. kasszájába, mint amennyi elmaradt azzal, hogy nem utazhatnak kedvezményes áron. Természetes, hogy ennek kárát látja sok üdülő- és fürdő­telep is. — Nem követeljük, hogy a filléres gyorsok tarifáját hono­sítsák meg, — bár hangsúlyoz­nunk kell, hogy ez lenne a leg­praktikusabb, — de a mainál jó­val olcsóbb tarifa kell, mert a Máv. még megérheti azt, hogy a repülőgép olcsóbb lesz, mint a vonat s az emberek repülni fog­nak a magasban, ahol egyelőre csak gondolatban járnak s álmo­doznak olcsó utazási lehetőség­ről. De olcsóbbá kellene tenni az áru-, a gyümölcstarifát is, mert igy talán az ország egyes vidé­keire is eljuthatna az a gyümölcs, amelynek — sajnos — most nincs útja a külföldre. Forgalmat ma csak az olcsóság teremthet. Nem lehet magas árakkal dolgoznia a Máv. nak, mikor a közönség ke­reseti lehetőségei annyira lecsök­kentek. A helyzethez kell alkal- mazkodniok a vasuíaknak is, mert hiszen a leszegényedett közönsé­get nem lehet magas díjtételekkel a vasúthoz édesgetni. A vasúti kocsik nem arra valók, hogy üre­sen futkározzanak a síneken; ámde lehetőségeket kell teremteni, hogy a vasutakat használhassa a a közönség. Jő menetrendeke; is csak akkor lehet készíteni, ami­kor a közönség a vonatokat kel­lőképen kihasználja. De hogyan használhatja ki azokat, amikor képtelen megfizetni a dijakat ? Akárhogyan forgatja is a Máv. a dolgokat, akármiképen spekulái- gatnak is a nagy vasúti szakértők, azt be kell látniok, hogy ez az eszköz : a dijak emelése, nemcsak hogy be nem vált, de válság elé állította a Máv.-oí. Próbálják meg most a másik orvosságot: a díj- csökkentést ; talán (sőt biztosan) többet érnek el, mint az emelés­sel. Az azonban föltétlenül bizo­nyos, hogy az olcsóbb díjszabás a mai helyzetnél rosszabbat nem teremt. Nem dnnlStf még az ügyészség a komnaunisftáií ügyében. Budapest, julius 27. Az egész ország nagy érdeklődéssel várja az ügyészség döntését a kommu­nisták ügyében, eddig azonban még nem hoztak határozatot ab­ban a tekintetben, hogy a két ve­zért, Sallail és Karikást statáriá- lis bíróság elé állifják e vagy sem, Budapest, julius 27. Tegnap este Újpesten néhány fiatalember kommunista tüntetést rendezett. Bevertek néhány kirakatablakot, majd elmenekültek. Egy tüntetőt előállítottak. Dunaföldváron őrizetbe vettek négy munkást, akik budapesti uta­sításra kommunista szervezkedést folyhattak és augusztus elsejére tüntetést terveztek. Hatwankiienc embennel elsüllyedt egy német hajé» Kiel, julius 27. A Niobe nevű vitorlás iskolahajó 69 emberrel elsülyedí. Valószínű, hogy egy he­vességében ki nem számítható széíronarn kapta el váratlanul a hajót és felborította. A szerencsét­lenség oly gyorsan történt, hogy tengerészek már nem menekülhet­tek meg. A katasztrófa hire mély részvétet keltett. Kiel, julius 27. A Niobe iskola- hajó az újabb jelentések szerint előbb zátonyra jutott, s később sülyedt el. A szerencsétlenségnek távolról tanúja volt egy világitó hajó, amely nyomban a helyszínre sietett, majd egymásután érkeztek oda a gyorshajók és a Köln cir­káló, hogy résztvegyenek a men­tési munkálatokban. Az iskolaha­jón 100 ember tartózkodott, akik közül negyvenet megmentettek és Kielbe szállítottak. Állapotuk ki­elégítő. A mentési munkálatok tovább folynak, de kevés reménnyel. Leg­feljebb még egy-két menekültre lehet számítani. Fel kellett adni azt a reményt, hogy a dán halász­hajók néhány embert megmentet­tek, vagy hogy néhány ember úszva menekült -volna. A gyász jeléül a hajók zászlóit az egész biroda­lom tengerészeiénél félárbócra engedték. Szőlőnapot rendeznek az ősszel országszerte. Egy akadnak a> szőlősgazdákon segíteni. Lelkes tényezők oly ügybuzga­lommal szentelik magukat a ma­gyar föld kincseinek, terményei­nek propagálására, hogyha min­den második ember megfogadná, hogy amiből megfelelő magyar árut kap, abból nem vesz kül­földit, akkor nem volna Magyar- országon oly súlyos a gazdasági válság. Más nemzeteknél ismeretlen az, a nálunk — sajnos — divattá vált nemzetietlen szokás, mely nálunk arra késztet nagyon soka­kat, hogy a drága és mégis sok­szor silány külföldi árut, az ide­gen márkái keressék, holott talál­hatnának százszor megfelelőbb magyar árut is, — mint azt a statisztika adatai bizonyítják, — óriási összegek vándoroltak kül­földre délszaki gyümölcsökért, di­vatos csemegéért, banánért és a többi. A hatalmas szőlőtermelés fel­vételére csonka hazánk szűknek bizonyult és igy a termelés leg­nagyobb részét bornak kellett fel­használni, melynek ára oly ala­csonyra zuhant, hogy a bortermő vidékek biztos katasztrófáját ered­ményezi, ha sürgősen nem segí­tenek a helyzeten. A Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet, hogy a szőlőgazdálkodáson né­mileg segítsen, szeptember 25-én az egész ország területén „szőlő­napot" rendez, melyet megelőzően rádióban, mozikban, lapokban és falragaszokon élénk propagandát fognak kifejteni a magyar szőlő érdekében. Adja Isten, hogy eredménye legyen. Az olasz balillák Budapesten. Budapest, julius 27. Az olasz balillák kedden délután Balaton- lelléről Budapestre érkeztek. Az olaszokat a közbeeső állomásokon melegen ünnepelték, majd Buda­pesten a déli pályaudvaron ün­nepélyesen fogadták. Az impo­záns fogadtatás után a balillák magyar cserkészektől kisérve a. Ludovikában levő szállásukra vo­nullak. Az olasz baííllák ma reggel megtekintették a Nemzeti Múzeu­mot, majd az olasz követség Esterházy-utcai palotájához men­tek. Innét magyar cserkészek kí­séretében vonultak fel az Andrássy - utón keresztül a Névtelen Hős emlékéhez, amelyet megkoszorúz­tak. Délben a balillák a minisz­terelnökségi palotához mentek és tisztelegtek a kormány tagjai előtt« Appo^í hazaérkezett. Szombathely, julius 27. Appo- nyi Albert gróf a leszerelési kon­ferenciáról visszaérkezett gyön­gyösapáti birtokára. Apponyi gróf az újságírók előtt kijelentette, hogy az európai válságra enyhitően hat a lausannei eredmény. Németor­szágban is enyhülést lehet várni ezekből az eredményekből. Magyarország csatlako­zott a konsultativ egyezményhez. Budapest julius 27. A párisi és londoni magyar követek értesítet­ték a francia, illetően az angol kormányt, hogy a magyar kormány csatlakozik az angol-francia kon­zultatív egyezményhez. A csatla­kozást a magyar kormány koráb­ban már szóbelileg közölte a bu­dapesti francia és angol követtek Brazília kávét kinál villamos gépekért. Budapest, julius 27. A brazíliai kormány Magyarországnak és Ausztriának azt az ajánlatot tette, hogy elektromos gépekért hajlandó kávét szállítani. A szállítandó mennyiség Magyarország és Ausz­tria kávészükségletét négy-öt évre fedezné. A magyar villamossági ipar élénken foglalkozik az aján­lattal.

Next

/
Thumbnails
Contents