Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-28 / 169. szám

Zalam egyel Újság 1932 julius 28. Hogyan viselkedjünk a Himnusz éneklésekor. Valóban sajnála'os dolog, hogy erről is kell Írnunk. Az iskolában megtanulta minden gyermek, hogy a Himnusz a magyar nemzetnek imája, am't tehát mindig áhítattal kell elmondani, elénekelni A fel­nőttek azonban meg megfeledkez­nek arról, amit gyermekkorukban az iskolában tanultak, megfeled­keznek tehát arról is, hogyan kell viselkedni akkor, amikor a nem­zeti imának akkordjai csendülnek föl. Épen ezért találták szükséges­nek már a miniszterek is rende- letekkeí figyelmeztetni a nagykö­zönséget a Himnusz magasztos­ságára. Azonban mig mindig azt ta­pasztalhatjuk, hogy a közönség megfeledkezik a Himnusz jelentő­ségéről. Nem szándékunk most ezt fejtegetni, hanem csak egy kis figyelmeztetést intézünk a közönséghez: Ha a zenekar játsza, ének­kar, vagy a közönség énekli a Himnuszt, maradjon min­denki a helyén s ott, állva hallgassa végig, ha nem énekelheti a nemzet imáját. Ne legyen akkor semmi­féle mozgolódás, jövés­menés, s aki megindult már előbb, az első akkor­dokra álljon meg. Aki pe­dig mozgolódik, jön-megy, azt figyelmeztessék a töb­biek cselekedetük helyte­lenségére. A nemzet imáját a nemzet tagjai mindenkor a legszentebb áhítattal mondják el, vagy hallgassák s mozgolódással jövés-menéssel ne szentségtelenitsék meg azt. Az osztrák-magyar tárgyalások. Bécs, julius 27. A kereskedelmi szerződés ügyében a magyar és osztrák delegáció tegnap délután folytatta tanácskozásait. A tárgya­lások a végleges szerződésre vo­natkoznak. Az ideiglenes megál­lapodás ügyében az osztrák kor­mánynak parlamenti felhatalma­zásra van szüksége, aminek meg­szerzése néhány napot vesz igény­be. Felfüggesatették a miskolci föszámvevSt, s polgármester fegyelmit kért maga ellen. Miskolc, julius 27. A belügy­miniszter rendeletére felülvizsgál­ják a város kezelésében levő mozi ügyvitelét, mivel szabálytalanságok gyanúja merül fel. A vizsgálat eredményeképen a város főszám­vevőjét, Peiker Bélát felfüggesz­tették állásától. Most Hodobay polgármester az ügyből kifolyóan fegyelmi eljárás meginditását kérte maga ellen. Példáját követte a városi tisztifőügyész és a főjegy­ző is. Rendőri atrocitások Newyorkban. Newyork, julius 27. Az állító­lagos rendőri atrocitások ügyé­ben vizsgálatot rendeltek el. Egy rendőr hajánál fogva hurcolt vé­gig a fogház folyosóján egy bro- oklini kereskedőt, aki a kinzá sokba belehalt. Egy másik fogoly állítólag szívbajban halt meg. A vizsgálat kiderítette, hogy teste tele van a legborzalmasabb sebek­kel. A zalai kereskedők és iparosok tüntető gyűlése Nagykanizsán. Egyhangú lelkesedéssel fogadták el a határozati javaslatot. Keszthely kereskedői és iparosai külön gyűlést is tartottak. Zala vármegye kereskedői és iparosai kedden hatalmas arányú demonstrációt rendeztek a mai gazdasági politika ellen, amely ezt a két foglalkozási ágat is súlyos helyzetbe sodorta. A mozgalom Nagykanizsáról indult ki s ahoz hamarosan csatlakoztak a várme­gye összes kereskedelmi és ipari érdekeltségei. A mozgalom ered­ményeképen kedden mind a 12 zalai iparte.stület székhelyén be­zártak az üzletek és műhelyek s egyúttal elküldötték képviselőiket a nagykanizsai tiltakozó gyűlésre, amely kedden délután 3 órakor kezdődött a Polgári Egylet kert­jében. Ott voltak Zalaegerszeg, Keszthely, Pacsa, Kiskomáröm, Letenye, Lenti kereskedőinek és iparosainak képviselői, azonkívül bejelentették csatlakozásukat Ta­polca, Sümeg, Zalaszentgrót ,és Zalalövő iparosai és kereskedői. A gyűlés. A Polgári Egylet kertjében tar­tott gyűlést Samu Lajos nagyka­nizsai ipartestületi elnök nyitotta meg, aki rámutatott az iparos és kereskedő társadalom bajaira. Hangsúlyozta, hogy ma a nemzeti jövedelem 40—50 százaléka köz- terhekre megy, ami tarthatatlan állapotokat teremt. Ezután felol­vasta az ipartestület határozati'ja- vaslatát, amely 15 pontba foglalja össze a bajokat és kívánságokat. Kívánja a határozati javaslati az általános adókulcs leszállítását, a forgalmiadónak egyfázisúvá vál­toztatását, a bor- és husrogyasz- tási adók mérséklését, az OTI já­rulékok leszállítását és a járulé­kok egy részének építkezésekre fordítását, az OTI autonómiájának teljes visszaállítását, a kíméletlen adóbehajtások beszüntetését, a me zőgazdaság részére biztositott ked­vezmények kiterjesztését az iparra és kereskedelemre, a posta , tele­fon- és vasutdijszabás mérséklé­sét, a kereseti adónál 1.600 pengő létminimum megállapítását, a kis­ipari hitelügy megoldását, a kar­telek kíméletlen letörését, a köz­üzemek leépítését, a közadókból szubvencionált szövetkezetek be­tiltását, a kontárkérdés rendezé­sét, végül a kisebb tisztviselői fi­zetések érintetlen visszaállítását, az ezer pengőn felüli tisztviselői fizetések törlését és az álláshal­mozások megszüntetéséi. Friedenthal László a kereskedők nevében javaslatot terjesztett elő ai elsőfokú adókivetés reviziója érdekében. R a j k i István a monopóliumok és a protekcionizmus elburjánzása ellen terjesztett elő határozati ja­vaslatot. ü a r a i Béla dr., a zalaeger­szegi Kereskedelmi Kör ügyésze javasolta, hogy az adófelszólamlási bizottsági tagok semmiféle tiszte­letdijat, megjelenési dijat ne kap­janak. A nagygyűlés az összes hatá­rozati javaslatokat egyhangúan el fogadta. Ezután Spiegel Szigfrid, a soproni kamara elnöke szolalt fel és hangoztatta, hogy nem szabad egyoldalú kedvezményekkel az egyes foglalkozási ágakat szem­beállítani. Farkas Tibor dr. országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a gazdasági kérdésekbe nem szabad szenvedélyeket belevinni, azokat csak higgadtan lehet tár­gyalni, mert máskép nem érhetünk el megfelelő megoldást. Úgy látja, elérkezett az idő, amikor gazda­sági téren megindulhat a segítés munkája. Majd azt hangoztatta, hogy mindannyiunk kötelessége a revízióért dolgozni, de revízió csak akkor lehet, ha olyan állapotokat teremtettünk, hogy az elszakítot­tak ide visszaktvánkozzanak. A múltról mindenkinek meg lehet a véleménye, de ez nem fontos. A jelen a fontos és még inkább a jövő. Nem a kritika a fontos, ha­nem, hogy egymást megértve men­jünk előre. A pénz és hitelkérdés terén történnie kell valaminek. Ebben az országban a forgalom­ban levő pénzmennyiség nem elég. Fábián Béla országgyűlési képviselő az OTI visszásságait tárta fel. A gyűlés Samu Lajos zárószavai után a Himnusszal fe­jeződött be. A keszthelyi nagygyűlés. Keszthely, julius 26. Keszthely és környéke iparosai és kereskedői, bekapcsolódva az országos mozgalomba, a kedd délelőtti nagygyűlésükkel és üzle­teik bezárásával demonstrálták az iparos- és kereskedőíársadalom kétség beejtő küzdelmét, vergődé­sét a mai lehetetlen viszonyokkal szemben A Sörkertben tartott nasygvü lést Lang József Iparosköri elnök fél 11 órakor nyitotta meg, üdvö­zölve a vendégeket. Majd Far kas Tibor dr képviselő szólalt fel. Vázolta a mai nyomorúságos helyzetet, melyben a legnagyobb bajnak tartja az általános és mesterséges pénztelenséget. En­nek folyománya az üzletek be csukása és a munkanélküliség is. Pedig egy ország fentartására legfontosabb sok kisegzisztencia szaoorodása. Minden kormányzat főkötelessége lehetőséget adni kis tőkeképződés lehetőségének biz­tosítására. Fábián Béla dr. képviselő általános helyeslés és tapsorká­nok közepette erős szavakkal os­torozta a legigazságtalanabb köz­terheket, a Társadalom Biztositót, a forgalmiadót és általányrend­szerét. Az iparos- és kereskedő- társadalom nevében üzen az ál­lamnak és az összes üzemi és ipari szervezeteknek, hogy hagy­ják élni, békében élni, azt a tár­sadalmi réteget, amely a háború­ban vitézül megállta a helyét. Ezután Neumann Lajos, a Cobden Szövetség alelnöke be­szédében a mai nehéz viszonyok egyik főokául a 12 év óta folyó céltalan kül! ereskedelmet és a téves utakon járó vámpoliiikát nevezte meg. Legyen ezeknek a demonstráló nagygyűléseknek egyik főcélja odahatni, hogy a kereskedelemügyi miniszter te­remtsen rendet a keresk. minisz­térium, kereskedelmi politikai osz­tályában. N e g y e d i Szabó Béla pestmegyei tanácstag, főszerkesztő az általános titkos választás és sajtószabadság mellett szólalt fel. Weinberger Mózes, a mészáro­sok alelnökének, a keszthelyi ke reskedők részéről Hoffmann Imre drnak és a keszthelyi iparosok részéről Ritoper Istvánnak felszó­lalásai után Meizler Károly dr. Keszthely városának érdekében mondott beszédet. Statisztikai ada­tokkal illusztrálta Keszthely elma­radottságát, lakóinak fokozott ter­heit, amelyeken nyugdíjasok Keszt­helyre telepítésével, a fürdőélet felvirágoztatásával stb. lehetne se­gítenie. Mindegyik felszólaló szolidari­tásra, összetartásra, intenziv együtt­működésre buzdította Keszthely iparos és kereskedőtársadalmát, amely nem múló emlékekkel, ha­nem maradandó értékes eszmék­kel gazdagodva távozott a nagy­gyűlésről bízva a jelenleg kibír­hatatlan állapotok gyökeres javu­lásában egy megelégedettséget, örömet adó boldog ország szent reményében. B. Gy. ut-LfVLnrmri --*-* — * ­A pomán kormányválság. Bukarest, julius 27. A válasz­tások eredménye alapján a nem­zeti parasztpárti kormányt újjá akarják alakítani és ez ügyben hosszas tanácskozás folyt. Maniu a kormányelnöki székben Vajda helyett Michalachet akarja látni, Michalache azonban a pártegység érdekében Maniut szeretné mi­niszterelnöknek. Maniu nem haj­landó vállalni sem a párt, sem a kormány vezetését. Politikai kö­rökben ennek alapján befejezett ténynek tekintik, hogy Vajda to­vábbra is kormányon marad.

Next

/
Thumbnails
Contents