Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-02 / 198. szám
EV, é^felynm *98. szám Ára 10 fillér 9982 Szeptember* 2 Péntek. Főtiszt. Gosztonyi Lás/ló plébános urnák 54 Zalacsány íztő: Herboly Ferenc. szeiíesztőség és KiaflÖMvaial: Zalaegerszeg, Siécüeayi-tér 4. Telelői: 128 sz. — Fióffiaflóíivaia,: Keszthely, Kossntl L -n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A pénztelenség miatt egyre inkább terjed a csere-kereskedelem. Meg kell nyugtatni a vidéki szülőket, hogy iskolába járó gyermekeik után természetben is fizethetik a tartásdijat. A télen, mint emlékezetes, Hu- nyady Ferenc gróf első zalaegerszegi látogatása alkalmával nagyhatású beszédében kitért arra a kérdésre is, hogy hova fog vezetni az a nagyfokú gazdasági elzárkózás, amely az európai államok között egyre erősödik. Hangoztatta, hogy hova-tovább Magyarországnak az ostromlott vár szerepére kell berendezkednie és cserekereskedést folytatnia. Magyarországnak — mondotta, ha nehézségekkel küzködik is, legalább megvan az élelmiszere, ami mégis a leg - elsőbbrendii szükségleti cikk, tehát a válság elmélyülését leginkább ki fogja birni. Azt kell tennie majd az országnak, hogy cserekereskedelmet folytat élelmiszereivel más államok iparcikkei ellenében. Ez a helyzet a tavasz óta be is következett. Egyre-masra kötjük a kompenzációs szerződéseket, amelyek biztosítják bizonyos mennyiségű magyar élelmiszer kivitelét és ugyanolyan értékű iparcikk behozatalát. Az idegen valuta be sem jut a másik országba, hanem kliringszerződések utján nyer elszámolást. Lényegében ugyan más, de hasonló természetű folyamat indult meg hónapok óta bent az országban is, s ez a folyamat is egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a folyamat is cserekereskedés, amelynek oka a pénzhiány fokozódása. Lépten-nyomon tapasztaljuk itt, Zalában, hogy az orvos, az ügyvéd, az iparos, a kereskedő nem kapja meg követelését, mert a legtöbb munkaadó, a legtöbb megbízó, a gazda kezéből eltűnt a pénz. Ez az állapot vezetett oda, hogy az orvos, az ügyvéd, az iparos, a kereskedő, ha már sehogy sem tudja követelését pénzben behajtani, más módon igyekszik munkájának ellenértékét biz- íositani. Az orvos a gyógyítás ellenében már gyakran elfogadja a falusi ember terményét, a szabó a gyógykezelés diját ruha elkészítésével rójja le. Különösen a kisebb, falusias jellegű helyeken ugyanezt látjuk már sok ügyvédnél. Az iparos gyakran munka elvégzésével egyenlíti ki számláját a kereskedőnél és a kereskedő ad valamilyen cikket az iparosnak, ha annál dolgoztat. A követelések átírása, átenged- ményezése szintén nagyobb térre terjed ki, mint normális időkben. Mindenki arra törekszik, hogy lehetőleg pénz nélkül bonyolítsa le tartozásának kiegyenlítését, igy néha öt-hat ember (cég) is szerepel az átutalásokban, engedményezésekben, mig végül valaki pénzben fizeti ki az eredeti tartozást. A jelek arra mutatnak, hogy ez a cserekereskedelem, az áruért való munka még inkább el fog terjedni, tekintettel a pénzhiány növekedésére. A napokban irtunk arról, hogy a gazdasági helyzetben beállott nagy válság mennyire megnehezíti a gyermekek iskoláztatását. Megemlítettük azt is, hogy helytelen eljárás ilyenkor a tandijakat is emelni, mert tartani lehet egyes iskoláknak teljes elnéptelenedésétől. A pénztelenség, mely egyre nagyobb méreteket ölt, sok falusi embert arra kényszerit, hogy városban iskoláztatott gyermekei után természetben fizessen tartásdijat. Pénz helyett adnak fát, lisztet, zsirt, burgonyát, baromfit, szóval olyan cikkeket, amelyeket városon drágán kell megfizetni. A városi ember természetesen elfogadja a felkínált dolgokat, mert azokért azután neki sem kell pénzt kiadnia. Páris, szeptember 1. A német kormány a francia kormányhoz jegyzéket juttatott el a birodalmi véderő létszámának emelése érdekében. A francia külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint a német kormány az év eleje óta többször tett már ilyenirányú lépést, de eddig a válasz nem volt kedvező. Néhány nap előtt a német kormány a sajtóban igyekezett kedvező hangulatot teremteni és ilyen előzmények után juttatta el az újabb jegyzéket a francia kormányhoz. Páris, szeptember 1. Herriot francia miniszterelnök a német jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy a jegyzék felett diplomáciai eszmecsere fog megindulni. Semmi ok sincs azonban arra, hogy a francia kormány változtasson magatartásán ebben a kérdésben. Páris, szeptember 1. A fegyverkezési egyenjogúságról szóló német emlékirat óriási izgalmat keltett egész Franciaországban. A lapok riasztó cikkeket közölnek Most, az iskolaév megnyitásának küszöbén több falusi szülő érdeklődött nálunk az iránt, szál- lithatók-e itt iskoláztatandó gyermekeik után élelmiszerek s más termények akadálytalanul, megadóztatás nélkül a városba. A húsárak rendezésével kapcsolatosan ugyanis olyan hirek terjedtek el a vidéken, hogy a város megadóztatja, vagy elkoboztatja még azt a húst is, amit a szülők hoznak, vagy küldenek faluról gyermekeiknek, igy tehát a diáktartó egyének részére sem küldhetnek pénz helyett élelmicikkeket. Ezek a hirek alkalmasak arra, hogy sok vidéki szülőnek figyelmét gyermekeik iskoláztatása érdekében más városok felé irányítsák, ahová szabadon vihetők be húsfélék is. Szükség volna tehát olyan rendelkezésre, amely eloszlatná a szülők aggodalmát és felvilágosítaná őket afelől, hogy ezek a hirek nem fedik a valóságot, hogy a pénztelenség nem lehet akadály a gyermek iskoláztatásánál akkor, amikor a szülők a diáktartó egyénekkel meg tudnak egyezni abban, hogy a gyermek után természetben fizessék a járandóságokat. Elvégre is az a falusi ember nem tehet arról, hogy terményeit nem értékesítheti elegendő időben és illő áron, de szándékában sincs terményfizetéssel a város adófizető üzletembereinek keresési lehetőségeit csökkenteni. arról a veszélyről, amely Francia- ország biztonságát fenyegeti. Herriot miniszterelnök újabb nyilatkozatában kijelentette, hogy a jegyzéket még ma a minisztertanács elé terjeszti s addig nem foglal állást. Véleménye szerint a jegyzék nem meglepetés, mert azt bejelentették. A jegyzék alapos eszmecsere tárgyát fogja képezni a szövetséges hatalmak között. Párisban nem számoltak azzal, hogy Németország most jöjjön ilyen követeléssel, amikor a német nemzetet erősen elfoglalják a belpolitikai nehézségek. A Journal szerint a német jegyzék tiz pontból áll és a következőket tartalmazza : Követeli a hadsereg 12 évi szolgálati idejének megváltoztatását, 303 ezer főnyi hadsereg engedélyezését a mai százezer helyett, a nehéz tüzérség és a parti tüzérség, valamint tank park engedélyezését, a katonai pilóták kiképzését, cirkálók, páncélos cirkálók és tengeralattjárók építését, erődök építését és 25 hadianyag- gyár felállítását. Ezek a követelések megegyeznek azokkal, amelyekről Schleicher német hadügyminiszter az olasz Resto del Carlino cimü lapban nyilatkozott. Schleicher felvetette azt a kérdést, mi keresni valója van Németországnak a Népszövetségben, amely megalázza. A fegyverkezést vagy korlátozni kell vagy általánosan meg kell engedni a fegyverkezést, tehát Németország számára is. Ha követeléseit megtagadják, Németország nem vesz részt többé a leszerelési értekezleten és kénytelen lesz nemzeti utón helyreállítani biztonságát, mivel nemzetközi utón nem lehetséges. London, szeptembar l.A lapok szerint a kormány kebelén belül ellentétek vannak a német követelések tekintetében. Macdónald hajlik a német álláspont felé,, mig Simons külügyminiszter ellenzi azt. Alfonz király Budapesten. Budapest, szeptember 1. Alfonz spanyol exkirály tegnap este Budapestre érkezett Izabella infánsnő meglátogatására, aki egyik fővárosi szanatóriumba^ várja gyermekének megszületését. A király Miranda herceg, főudvarmester kíséretében érkezett Budapestre. Németországban lejárt a politikai fegyver- szünet. Berlin, szeptember 1. Éjfélkor lejárt a politikai fegyverszünet, amelynek ideje alatt tilos volt politikai gyűléseket tartani. A fegyverszünet lejárta után a porosz kormány most foglalkozik a beuíheni halálra Ítéltek megke- gyeímezésének kérdésével. A fegyverszünet befejeződésére való tekintettel a nemzeti szocialisták nagy tüntető gyűlést rendeznek a Sportpalotában, s ezen Hitler is felszólal. Bethlen Franciaországban. Páris, szeptember 1. Bethlen István gróf volt miniszterelnök az utóbbi napokban Franciaországban tartózkodott. Rövid párisi tartózkodás után Fointenableuba utazott, ahol Ghyca volt román követ vendége volt. A volt miniszterelnök csütörtökön érkezik vissza a magyar fővárosba. Terjed a sztrájk Angliában. London, szeptember 1. A pamutiparban sztrájkolok száma egyre nő, tegnap ismét több gyár beszüntette üzemét. A gyáriparosok szerint a munkások nem önként csatlakoztak a szírájko- lókhoz, hanem a szakszervezetek félemlitették meg őket. Óriási izgalmat keltett Párisban a német fegyverkezési jegyzék. Németország a katonai létszám emelését és teljes fegyverkezési szabadságot követel. — Nacdonald pártolja a németeket.
