Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-02 / 198. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 szeptember 2. A Csáktornyái magyar ' intézet múltjából. Kerek negyven esztendőn át teljesítette magasztos hivatását a Csáktornyái állami tanítóképző intézet. Az ország határán, Muraközben, négy évtizeden át nevelt az országnak néptanítókat, kik, mint többször jelentettük, szombaton gyülekeznek össze ünnepélyes találkozóra Zalaegerszegen. Csáktornyán azért vált szükségessé a tanítóképző fölállítása, hogy olyan tanítói gárdát neveljen, mely — mint Zrínyi Károly, az intézet utolsó igazgatója 1905- ben kiadott „Csáktornya Monográfiája“ cimü művében mondja, — a Horvátországhoz történt átcsatolás alkalmával nálunk letelepedett horvát népnevelőket kiszorítva, az iskolákat hazafias szellemben vezesse. Az intézetnek természetesen a horvát nyelvből is kellett annyi ismeretet nyújtania, amennyi a f atal nemzedék megmagyarositásához szükséges. Muraköz, mint tudjuk, a zágrábi érsekség joghatósága alá tartozott s ez a körülmény, valamint határszéli fekvése is alkalmas volt arra, hogy a vallásos érzés révén, mely a népet Zágrábhoz kötötte, ennek hazafiságát, az anyaországhoz való hűségét megrendítse. Ezért jókor érlelte meg ez a magyar kormányköröknél a népiskolák államosításának kérdését, hogy igy a népnevelés a zágrábi érdekkörből kiszakadjon s a nemzeti ügy szolgálatába álljon. És ezért is kellett Csáktornyán a képzőt fölállítani. Az intézet történetére vonatkozóan Zrínyi Károly művének nyomán az alábbiakat közölhetjük: Szabó Imrének, a Csáktornyái választókerület országgyűlési képviselőjének az intézet fölállítása érdekében tett indítványát a képviselőház 1878-ban elfogadta s a szerződést a várossal a kormány 1879. január 9-én meg is kötötte. Csáktornya ingyen telket és megfelelő épületeket ajánlott föl. Az intézet ideiglenesen a Zrínyi várban nyert elhelyezést és 1879. szeptember 20 án meg is kezdődött a horvát és vend vi déki tanítók képzése. Az intézet azóta egészen a szerb megszállá sig százakra rugó tanítói nemze déket képzett és képesitett. Természetesen nem mindannyian a Muraközben és a muráninneni vend vidéken helyezkedtek el, de, akik ott találtak alkalmaztatást, nyelvben, szívben egyaránt megmagya- rositották az idegen anyanyelvűé két, kik állandóan tiltakoztak is az ellen, hogy ők „horvátok“. Sokszor volt hallható még iskolázatlan öregek szájából is, hogy: én nem vágyom horvát, én muraközi horvát ajkú magyar vágyom. A Csáktornyán képesitett magyar ifjakból került ki azoknak derék, hazafias tanítóknak jórésze, kik az akkori társországokban szervezett államvasuti magyar iskolákban működtek s a magyar fajnak megbecsülhetetlen szolgálatokat tettek. De működtek ezek a tanítók a szlavóniai magyar is kólákban is, amelyeket a hajdani horvát báni kormány engedélyével létesítettek az ott élő magyarság részére. A várostól felajánlott 12 holdas területen épült föl egy évtized múlva, 1889 ben a hatalmas kétemeletes új épület, körülvéve tágas szép parkkal, faiskolával, konyhakertié!, szőlőteleppel, gazdasági udvarral, szántófölddel. Az intézet 1904. szeptember 5-én ünnepelte fönnállásának negyed- százados jubileumát országos keretek között. Első igazgatója volt az akkori időknek legnagyobb pedagógusa, Bárány Ignác, kinek 1882. julius 7-én váratlanul bekövetkezett halála után Samu József „ igazgatta az intézetet 1890-ig. Őt követte Margitai József, majd Irinyi Károly, akinek munkáját a szerb megszállás szakította félbe. Muraköz népe, a horvátajku magyarság könny belábadt szemmel tekint a Csáktornyái vár fokára, mikor leng ott ismét a magyar zászló. A Csáktornyán végzett magyar tanítók pedig a magyar nemzet nagy összeségével reményekkel eltelten tekintenek a jövő elé, amikor ismét fáklyát gyújthatunk, oltárt emelnetünk az ide- genajku kisdedek fogékony szivében a magyar érzésnek, a magyar hazafiságnak. Több mentelmi sérelmet jelentenek be a Ház pénteki ülésén. A politika hirei. Budapest, szeptember 1. A képviselőház pénteki ülését politikái körökben nagy érdeklődés előzi meg. Számolnak azzal, hogy a Házat esetleg kormányzói kézirattal napoltatja el a kormány. A független kisgazdapárt tegnap este értekezletet tartott, amelyen behatóan foglalkozott a politikai helyzettel. Elhatározták, hogy a Ház összehívását Ulain Ferenc okolja meg, aki a párt nevében követelni fogja, hogy a kormány mielőbb terjessze be a választójogi reformot és vonja le a tanulságokat a mezőcsáti választás ered • ményéből. Az ülésen több független kisgazdapárti képviselő jelenti be mentelmi jogának megsértését a Mezőcsáton történtek miatt. Budapest, szeptember 1. Az egységespárt ma esti értekezletén több képviselő szólal fel. Egy részük rámutat, hogy az egységespárt az utóbbi időben tulkényelmes volt, az időközi választásokon könnyen vette ai agitáció', ezért vesztett három mandátumot. Kérik továbbá a vetőmagakciógyors lebonyolítását és a vidéki inségakció megszervezését. A kereszténypárt ma este szintén értekezletet tart. Foglalkozik á mezőgazdaság legsürgősebb problémáival, a városi inségak- ciók megszervezésével, a fiatalság elhelyezkedésének kérdésével és az iparosok panaszaival. A pénzügyminisztériumban beható tárgyalások folynak a gazdamoratórium meghosszabbításáról, illetően a mezőgazdasági terhek végleges rendezéséről. A fővárosi nagybankok ismét a vidéki hitelkeretek meg" szorítását tervezik. Kevesen kérik a gazdarendeletben biztositott moratóriumot. A fővárosi nagybankok és a vidéki hitelszervek között korábban megegyezés jött létre, amelynek értelmében a vidéki pénzintézeteknek nyújtott hitelkereteket ideiglenesen érintetlenül hagyták a fővárosi nagybankok. Újabban olyan törekvésekről hallani, hogy a nagybankok újból megszorítják a hitelkereteket, aminek jeleit már tapasztalni lehet. A legutóbbi időkig a fővárosi bankok egyes esetekben a hitelkereten felül engedélyeztek csekély hiteleket a vidéki intézetek javára és a kamatoknál is kedvezményeket biztosítottak. Újabban azonban szigorúan ragaszkodnak a megállapított hitelkeretekhez, a kamatokat pedig szigorúan előre követelik. Hír szerint szeptember folyamán ezt követni fogja a hitelkeretek csökkenése, ami igen súlyos helyzet elé állítaná a vidéki intézeteket és az adósokat egyaránt. A fővárosi nagybankok eljárását beavatott körökben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a nagybankok nem látják kellően biz tositottnak a hitelvédelmet ; gazdarendeletek és a gazdakövetelések miatt, s a kormánytó megfelelő hitelvédelmi intézkedéseket követelnek. Amennyiben a nagybankok hitelsértő intézkedések alatt legutóbbi gazda móratórium-ren- deletet értik, nagy tévedésben vannak. Ez a rendelet tudvalévőén csak azzal a feltétellel biztosítja a végrehajtások felfüggesztését, ha a gazda kifizeti esedékes adóját és befizeti az adósság után járó kamatokat. Ez a kedvezmény a gyakorlatban nem jelent semmit, mert hiszen a vidéki intézetek úgyis békében hagyták és hagyják ma is azt az adóst, aki a kamatokat rendesen fizeti és a móratórium hivatalos érvényesítése csak fáradságot jelent. Ezt a tényt igazolja, hogy a móratórium-rendeletben biztositott látszólagos kedvezményeket Zalában igen csekély mértékben veszik igénybe a gazdák. A zalaegerszegi járásbírósághoz például elenyésző számban érkeztek csak ilyen irányú kérelmek. Valószínűbbnek látszik tehát, hogy — ha a hitelkeretek megszorítása tényleg bekövetkeznék a nagybankok rémeket látnak és a jövőben bekövetkező esetleges radikálisabb intézkedésektől félnek. Nem hisszük, hogy ilyenek bekövetkeznének, mert hiszen láttuk, hogy a kormány még azokat a mérsékelt követeléseket sem valósította meg, amelyeknek megvalósítására a képviselőház elnapolása előtt az egységespárt és az ellenzék együttesen szólította fel kormányt. A kívánság formájában egyes gazdakörökben felmerült radikálisabb intézkedés olyan nehéz probbléma, melynek megvalósítására erősebben agrárjellegű kormány is nehezen vállalkozhatnék. Ismételjük tehát, hogy a nagybankok rémeket látnak, ha a hitelvédelmet féltik. A hitelvédelemről a nagytőke légkörében felnőtt pénzügyminiszterünk a mai viszonyokhoz mérten nagyon is gondoskodik. A józan gazdakö zőnség követelései (az iparcikkek árának letörése, a közterhek leszállítása, a kamatláb mérséklése, a konverzió és általában az adós ságok méltányos kezelése) pedig nem olyanok, melyek a hiteléletet felboríthatnák. A bizalom helyre- állása nemcsak az adós jóákara- tán múlik, hanem a tőkeérdekeltségek jószándékán is. Sajtóperek egy hírlapi kacsa miatt. Mohácson a város felszabadulásának évfordulója alkalmából vasárnap nagy ünnepségek voltak. Ezzel kapcsolatban egyes fővárosi lapok olyan híreket közöltek, mintha az ünnepségek botrányba túladtak volna. Többek között azt írták, hogy a szombat este tartott erkélyzene alkalmával tüntetés zajlott 1c és a közönség egy része kőzáport zúdított az erkélyen játszó leventezenekarra, úgy hogy az csak nehezen tudott elmenekülni A kőzápor oka a híradások szerint az lett volna, hogy a zenekar modern dalokat is játszott. Az ünnepély rendezősége megállapította, hogy a hir légből kapott koholmány, mert Mohácson semmiféle botrány nem történt szombaton. A botrány állítólagos oka az lett volna, hogy a zenekar rumbát is játszott. Tény, hogy a zenekar egy 12 számból álló műsor keretében rumbát is játszott, ezt azonban senki sem vem vette zokon, mert szombaton este nem volt hazafias ünnepély, csak a másnapi ünnep bevezetéseképen rendezett a leventezenekar térzenét. Ennek keretében megyar dalok mellett könnyű zenét is játszott. Mohács városa a koholt hírek miatt megtette a szükséges lépéseket, a leventezenekar pedig sajtópert indít a hamis híreket közlő lapok ellen. Bútorokat díjmentesen, kedvező fizetési feltételek mellett szállit az ország bármely részébe KOPSTEIN Bútoráruház, Nagykanizsa, Sopron és Szombathely. Beretvás Pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja “ ———— ------------------------------------------------------------- -------------- -------------------------------------------------------------------------- 53S1
