Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-26 / 143. szám

%V. é^foifftin 143« szám.

Ara 12 fillér

6932 Junius 26 Vasámsp.

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP

Telslon: 128 sz. — FióKKiadóhivatal: Keszthely, Kossuth L.-H. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő.

JEGYZETEK

A szerb külügyminiszter a jó- váiételi kérdésekkel kapcsolatosan azt mondta egy francia újságírónak, hogy nekik a 68 millió márka évi jóvátételre föltétien szükségök van, mert a jóvátétel eltörlésével a teher a német adófizetőkről egyszerűen a jugoszláv adófizetőkre hárul. — Lehetséges, hogy a konferencián nyom a latban ez a nézet, mert hát a szer- bek dédelgetett kedvenceik a franciáknak. Nekünk azonban tilos azt hangoztatnunk, hogy föltétien szükségünk van az elrabolt területekre; mert, ha ezt hangoztatni merjük, békebontók vagyunk. A jelek egyébként azt mutatják, hogy a huszonhat államnak Hoover javaslatához történt csatlakozása Franciaország mellének irányul és most nincs más hátra, mint nyilt színvallás. Vagy leszerel, vagy blokádot kap a vele szembe forduló államoktól. Franciaországot Amerika és Anglia mentették meg attól, hogy a németek legázolják. Most a szerep fölcserélődött és a kardcsörtető Franciaország került abba a gyűrűbe, amely — előbb, vagy utóbb — békésen, vagy erőszakkal megnyirbálja a túltengő hatalmi vágyat.

*

Csabrendek község előljárósá- nak eddig páratlanul álló határozatát ismertettük. Azok, akik lemondtak azokról a csekély tiszteletdijakról, egytől-egyig szegény emberek, akik nagyon is érzik a mai nehéz idők súlyát, akiknél tehát nagyon is számított az a kis összeg, amit tiszteletdij cimén élveztek. Hány helyen akadhatna követésre ez a példa! Hányán húznak közpénztárból nagy összegeket olyanok, akik összjövedelmének csak csekély hányadát jelentik a közpénztárakból származó javadalmaik! Sajnos, a csabrendeki eset eddig még páratlanul áll az országban. A csabrendeki elöljárók eddig még nem találtak követőkre. Nagy hangokat azonban hallunk, de nagy tettekkel még elvétve sem találkozunk. Csabrendek megszégyeníthet sok olyan embert, akik a fórumon önzetlenséget prédikálnak.

*

Régen érzett hiány s gyakori panasz tárgya az, hogy a zalaegerszegi vasútállomáson a közönség nélkülözni kénytelen a telefont. Ha ugyanis most valakinek gyorsan elintézni valója akad az állomással, akkor kunyorálnia kell vagy a vasúti vendéglőtől, vagy a pályaudvari postahelyiségtől, de olyanformán, hogy küldeni kell valakit az állomási irodába, hogy onnan hívjon valakit a telefonhoz. Hát erre az állapotra senki sem mondhatja, hogy a huszadik századba való. A zalaegerszegi állomás és a zalaegerszegi közönség megérdemelné és megilletné, hogy a vasútállomást szereljék föl telefonnal, ami igazán nem kerülne sokba sem a vasútnak, sem a postának, sem a városnak. Minden, valamirevaló vasútállomáson van telefon, csak épen Zalaegerszeg nélkülözi azt. Évek óta sürgetjük, de hasztalan. Vájjon mi lehet ennek az oka ? Miféle fontos érdekek teszik lehetetlenné az állomásnak telefonnal való fölszerelését?

*

Egyik helybeli jónevü iparos- mester tegnap kapával a vállán ment végig a városon. Menetközben azt mondotta, hogy vezércikket kell arról Írni, hogy az iparos kapálni kényszerül, mert nincs munkája. Igaza van. Tollhegyre kívánkozik ez az eset is, mert

valóban sajnálatos, hogy olyan iparosmesterek, akik két évvel ezelőtt még négy-öt segéddel dolgoztak, ma annyi megrendelést sem kapnak, hogy ők maguk, egyedül dolgozhatnának. Sok tinta, sok nyomdafesték felhasználódott már ennek a megírására, sok vezércikk szólt már erről és az eredmény az lett, hogy egyre több iparosmühely csendesedik el, egyre több iparos kényszerül kapát a vállára venni. A jelen esetben még az a szerencse, hogy iparostestvérünk a saját földjére ment kapálni. Legalább egy kis földje van még. De mit csináljanak azok, akiknek földjük nincs s akik másnak a földjén sem kapálhatnak. — Újabb sötét felleg a magyar égen.. .

A cseh kormány kisebbségellenes magyar lapot akar alapítani.

Prága, junius25. Szilassy Béla magyar nemzeti párti szenátor interpellációt intézett a kormányhoz. A cseh kormány ugyanis állitóan ez év júliusában Prágában magyar nyelvű kormánytámogató lapot akar alapítani és ennek költségeire 550 ezer korona szervezési költséget és havi 85 ezer korona szubvenciót folyósít. Az interpelláló szerint már magában az a tény, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság idején, mikor a közterhek folytonos emelése a lakosságtól teljesítő képességét meghaladó áldozatot követel, az állami pénzekkel ily könnyelmű gazdálkodás folyik, alkalmas arra, hogy különösen a magyar kisebbségek körében a legnagyobb elkeseredést szülje. A cseh kormány ma sem hajlandó eddigi gyakorlatával szakítani és a kisebbségi kérdést a szerződésekben vállalt kötelezettségének megfelelően rendezni, hanem nemzetiségüket megtagadó, kétes múltú egyénekkel akarja a kisebbségek helyzete felől megtéveszteni a külföldet.

Franciaország és Németország közeledett egymáshoz a jóvátétel! kérdésben.

Fizetés helyett európai gazdasági programm kidolgozását tervezik.

London, junius 25. Pertinax jelenti a Daily Telegraphnak, hogy a jóvátétel kérdésében a németek hivatkoznak a birodalom óriási külföldi eladósodottságára és arra, hogy nem kapnak többé kölcsönt a jóvátételek céljaira. Szóba került a politikai fegyverszüneti egyezmény is, melynek során Németország bizonyos ideig tartózkodnék a területi revízió szervezésétől. Kérdés, hogy Papén ehez hozzájárulhat-e ?

London, junius 25. A Morning Post jelenti Párisból, hogy Franciaország közreműködése az általános rekonstrukcióban főleg pénzügyi jellegű volna.

Páris, junius 25. A lapok igen nagy jelentőséget tanúsítanak a lausannei francia és német delegátusok közvetlen tanácskozásainak.

Páris, junius 25. A Matin külpolitikai szerkesztője Lausanneban beszélgetést folytatott Papén német kancellárral, aki élénk megelégedéssel nyilatkozott a francianémet tanácskozások menetéről. Csak megismételhetem önnek — úgymond —, amit Herriotnak mondottam: én vagyok az első, aki elismerem, hogy a jóvátételek felszámolása terén Franciaországnak joga van kompenzációhoz. Németország azonban nem tud fizetni, ezért a megoldást más téren, Európa gazdasági újjáépítésének keretében kell keresni.

A Petit Párisién lausannei tudósítója a német felfogást a következőkben ismerteti ;

— A német delegáció Lausanneban a jóvátételi adósságok teljes elengedésének tételét igyekszik érvényesíteni és a probléma megoldását nem a jóvátétel keretében, hanem a hitelező nemzetekkel való szoros gazdasági

együttműködés terén keresi. Ez az együttműködés különböző tevékenységekre terjedne ki, amelyek komoly ellenértékűi szolgálhatnának. A gazdasági programm, ami Európa újjáépítésének keretében lenne megvalósítandó, a következő: 1. Stabilizálnák a valutákat. 2. Megszüntetnék a devizakorlátozásokat. 3. A behozatali szükségleteket összeegyeztetnék az elsőrendű szükségleti cikkek árának korlátozásával. 4 Eltörölnék a kereskedelmi korlátozásokat. 5. Uj vámügyi megállapodásokat kötnének.

Páris, junius 25. A Havas iroda tudósítója jelenti, hogy Grandi olasz külügyminiszter ma emlékiratot ad át Macdonald angol miniszterelnöknek. Az emlékiratban részletesen kifejti az olasz kormány álláspontját a jóvátétel kérdésében és kijelenti, hogy ha az értekezlet a jóvátételek teljes elengedése mellett dönt, ehez Olaszország kész csatlakozni. Ha az értekezlet más határozatot hoz,, akkor Olaszország fentartja jogát, hogy követeléseit később szintén érvényesítse.

London, junius 25. A newyorki lapok szenzációs beállításban azl a londoni hirt közük, hogy az Egyesültállamok és Anglia úgynevezett „úri ember (gentleman) megállapodást“ létesítettek, melyben a genfi és lausannei tárgyalások meghiúsulása esetén kötelezik magukat, hogy mindketten azonos leszerelési politikát követnek és megegyeznek abban is, hogy a jóvátételi fizetéseket be kell szüntetni. A washingtoni külügyi hivatal ezt a hirt határozottan megcáfolta.

Elfogták a királyt a sziámi forradalmárok.

Páris, jun. 25. A Havas iroda jelenti Bangkokból: Sziámbán felkelés tört ki, amely teljesen katonai jellegű. Valószínű, hogy a lázadók, akik már győzelmet arattak, elfogták az uralkodót. A forradalom okairól a következőket jelentik: Sziámbán hónapok óta egyre fokozódott az elégedetlenség, mert a világválság Sziámbán is erősen éreztette hatását, amihez hozzájárult a legutóbbi rossz rizstermés, a kaucsuk kedvezőtlen értékesítése, az ezüst árának zuhanása, valamint az adók állandó emelkedése. A sziámi kormány azt is elhatározta, hogy igen sok tisztviselőt és katonatisztet elbocsát. Ehez még hozzájárult az a körülmény, hogy súlyos szabálytalanságok derültek ki az állami pénzek kezelésénél és a helyzet annyira feszültté vált, hogy maga Coog, a sziámi kormány pénzügyi tanácsadója is javasolta a királynak, hogy minél gyorsabban hagyja el a fővárost, mert Bangkokban való jelenléte nem kívánatos és okosabb lenne megfontolom venni a lemondást.