Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-26 / 143. szám

%V. é^foifftin 143« szám. Ara 12 fillér 6932 Junius 26 Vasámsp. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP Telslon: 128 sz. — FióKKiadóhivatal: Keszthely, Kossuth L.-H. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. JEGYZETEK A szerb külügyminiszter a jó- váiételi kérdésekkel kapcsolatosan azt mondta egy francia újságíró­nak, hogy nekik a 68 millió márka évi jóvátételre föltétien szükségök van, mert a jóvátétel eltörlésével a teher a német adó­fizetőkről egyszerűen a jugoszláv adófizetőkre hárul. — Lehetséges, hogy a konferencián nyom a lat­ban ez a nézet, mert hát a szer- bek dédelgetett kedvenceik a fran­ciáknak. Nekünk azonban tilos azt hangoztatnunk, hogy föltétien szükségünk van az elrabolt terü­letekre; mert, ha ezt hangoztatni merjük, békebontók vagyunk. A jelek egyébként azt mutatják, hogy a huszonhat államnak Hoover ja­vaslatához történt csatlakozása Franciaország mellének irányul és most nincs más hátra, mint nyilt színvallás. Vagy leszerel, vagy blo­kádot kap a vele szembe forduló államoktól. Franciaországot Ame­rika és Anglia mentették meg at­tól, hogy a németek legázolják. Most a szerep fölcserélődött és a kardcsörtető Franciaország került abba a gyűrűbe, amely — előbb, vagy utóbb — békésen, vagy erő­szakkal megnyirbálja a túltengő hatalmi vágyat. * Csabrendek község előljárósá- nak eddig páratlanul álló határo­zatát ismertettük. Azok, akik le­mondtak azokról a csekély tiszte­letdijakról, egytől-egyig szegény emberek, akik nagyon is érzik a mai nehéz idők súlyát, akiknél tehát nagyon is számított az a kis összeg, amit tiszteletdij cimén élveztek. Hány helyen akadhatna követésre ez a példa! Hányán húznak közpénztárból nagy összegeket olyanok, akik összjö­vedelmének csak csekély hányadát jelentik a közpénztárakból szár­mazó javadalmaik! Sajnos, a csabrendeki eset eddig még pá­ratlanul áll az országban. A csab­rendeki elöljárók eddig még nem találtak követőkre. Nagy hango­kat azonban hallunk, de nagy tettekkel még elvétve sem talál­kozunk. Csabrendek megszégye­níthet sok olyan embert, akik a fórumon önzetlenséget prédikálnak. * Régen érzett hiány s gyakori panasz tárgya az, hogy a zala­egerszegi vasútállomáson a kö­zönség nélkülözni kénytelen a te­lefont. Ha ugyanis most valaki­nek gyorsan elintézni valója akad az állomással, akkor kunyorálnia kell vagy a vasúti vendéglőtől, vagy a pályaudvari postahelyi­ségtől, de olyanformán, hogy kül­deni kell valakit az állomási iro­dába, hogy onnan hívjon valakit a telefonhoz. Hát erre az állapotra senki sem mondhatja, hogy a hu­szadik századba való. A zalaeger­szegi állomás és a zalaegerszegi közönség megérdemelné és meg­illetné, hogy a vasútállomást sze­reljék föl telefonnal, ami igazán nem kerülne sokba sem a vasút­nak, sem a postának, sem a vá­rosnak. Minden, valamirevaló vas­útállomáson van telefon, csak épen Zalaegerszeg nélkülözi azt. Évek óta sürgetjük, de hasztalan. Váj­jon mi lehet ennek az oka ? Mi­féle fontos érdekek teszik lehetet­lenné az állomásnak telefonnal való fölszerelését? * Egyik helybeli jónevü iparos- mester tegnap kapával a vállán ment végig a városon. Menetköz­ben azt mondotta, hogy vezércik­ket kell arról Írni, hogy az iparos kapálni kényszerül, mert nincs munkája. Igaza van. Tollhegyre kívánkozik ez az eset is, mert valóban sajnálatos, hogy olyan iparosmesterek, akik két évvel ez­előtt még négy-öt segéddel dol­goztak, ma annyi megrendelést sem kapnak, hogy ők maguk, egyedül dolgozhatnának. Sok tinta, sok nyomdafesték felhasználódott már ennek a megírására, sok vezér­cikk szólt már erről és az ered­mény az lett, hogy egyre több iparosmühely csendesedik el, egyre több iparos kényszerül kapát a vállára venni. A jelen esetben még az a szerencse, hogy iparos­testvérünk a saját földjére ment kapálni. Legalább egy kis földje van még. De mit csináljanak azok, akiknek földjük nincs s akik más­nak a földjén sem kapálhatnak. — Újabb sötét felleg a magyar égen.. . A cseh kormány kisebbségellenes magyar lapot akar alapítani. Prága, junius25. Szilassy Béla magyar nemzeti párti szenátor interpellációt intézett a kormány­hoz. A cseh kormány ugyanis állitóan ez év júliusában Prágá­ban magyar nyelvű kormánytá­mogató lapot akar alapítani és ennek költségeire 550 ezer korona szervezési költséget és havi 85 ezer korona szubvenciót folyósít. Az interpelláló szerint már ma­gában az a tény, hogy a legsú­lyosabb gazdasági válság idején, mikor a közterhek folytonos eme­lése a lakosságtól teljesítő képes­ségét meghaladó áldozatot követel, az állami pénzekkel ily könnyelmű gazdálkodás folyik, alkalmas arra, hogy különösen a magyar kisebb­ségek körében a legnagyobb el­keseredést szülje. A cseh kormány ma sem hajlandó eddigi gyakor­latával szakítani és a kisebbségi kérdést a szerződésekben vállalt kötelezettségének megfelelően ren­dezni, hanem nemzetiségüket meg­tagadó, kétes múltú egyénekkel akarja a kisebbségek helyzete felől megtéveszteni a külföldet. Franciaország és Németország közeledett egymáshoz a jóvátétel! kérdésben. Fizetés helyett európai gazdasági programm kidolgozását tervezik. London, junius 25. Pertinax jelenti a Daily Telegraphnak, hogy a jóvátétel kérdésében a németek hivatkoznak a biroda­lom óriási külföldi eladósodott­ságára és arra, hogy nem kap­nak többé kölcsönt a jóvátételek céljaira. Szóba került a politikai fegyverszüneti egyezmény is, melynek során Németország bi­zonyos ideig tartózkodnék a te­rületi revízió szervezésétől. Kér­dés, hogy Papén ehez hozzájá­rulhat-e ? London, junius 25. A Morning Post jelenti Párisból, hogy Fran­ciaország közreműködése az ál­talános rekonstrukcióban főleg pénzügyi jellegű volna. Páris, junius 25. A lapok igen nagy jelentőséget tanúsítanak a lausannei francia és német dele­gátusok közvetlen tanácskozásai­nak. Páris, junius 25. A Matin kül­politikai szerkesztője Lausanneban beszélgetést folytatott Papén né­met kancellárral, aki élénk meg­elégedéssel nyilatkozott a francia­német tanácskozások menetéről. Csak megismételhetem önnek — úgymond —, amit Herriotnak mondottam: én vagyok az első, aki elismerem, hogy a jóvátételek felszámolása terén Franciaország­nak joga van kompenzációhoz. Németország azonban nem tud fizetni, ezért a megoldást más téren, Európa gazdasági újjáépí­tésének keretében kell keresni. A Petit Párisién lausannei tu­dósítója a német felfogást a kö­vetkezőkben ismerteti ; — A német delegáció Lausan­neban a jóvátételi adósságok tel­jes elengedésének tételét igyek­szik érvényesíteni és a probléma megoldását nem a jóvátétel kere­tében, hanem a hitelező nemze­tekkel való szoros gazdasági együttműködés terén keresi. Ez az együttműködés különböző tevé­kenységekre terjedne ki, amelyek komoly ellenértékűi szolgálhatná­nak. A gazdasági programm, ami Európa újjáépítésének keretében lenne megvalósítandó, a követ­kező: 1. Stabilizálnák a valutákat. 2. Megszüntetnék a devizakorlá­tozásokat. 3. A behozatali szük­ségleteket összeegyeztetnék az elsőrendű szükségleti cikkek árá­nak korlátozásával. 4 Eltörölnék a kereskedelmi korlátozásokat. 5. Uj vámügyi megállapodásokat kötnének. Páris, junius 25. A Havas iroda tudósítója jelenti, hogy Grandi olasz külügyminiszter ma emlékiratot ad át Macdonald an­gol miniszterelnöknek. Az emlék­iratban részletesen kifejti az olasz kormány álláspontját a jóvátétel kérdésében és kijelenti, hogy ha az értekezlet a jóvátételek teljes elengedése mellett dönt, ehez Olaszország kész csatlakozni. Ha az értekezlet más határozatot hoz,, akkor Olaszország fentartja jogát, hogy követeléseit később szintén érvényesítse. London, junius 25. A newyorki lapok szenzációs beállításban azl a londoni hirt közük, hogy az Egyesültállamok és Anglia úgy­nevezett „úri ember (gentleman) megállapodást“ létesítettek, mely­ben a genfi és lausannei tárgya­lások meghiúsulása esetén köte­lezik magukat, hogy mindketten azonos leszerelési politikát követ­nek és megegyeznek abban is, hogy a jóvátételi fizetéseket be kell szüntetni. A washingtoni külügyi hivatal ezt a hirt határo­zottan megcáfolta. Elfogták a királyt a sziámi forradalmárok. Páris, jun. 25. A Havas iroda jelenti Bangkokból: Sziámbán felkelés tört ki, amely teljesen katonai jellegű. Valószínű, hogy a lázadók, akik már győzelmet arattak, elfogták az uralkodót. A forradalom okairól a következőket jelentik: Sziámbán hónapok óta egyre fokozódott az elégedetlen­ség, mert a világválság Sziámbán is erősen éreztette hatását, amihez hozzájárult a legutóbbi rossz rizs­termés, a kaucsuk kedvezőtlen értékesítése, az ezüst árának zu­hanása, valamint az adók állandó emelkedése. A sziámi kormány azt is elhatározta, hogy igen sok tisztviselőt és katonatisztet elbo­csát. Ehez még hozzájárult az a körülmény, hogy súlyos szabály­talanságok derültek ki az állami pénzek kezelésénél és a helyzet annyira feszültté vált, hogy maga Coog, a sziámi kormány pénz­ügyi tanácsadója is javasolta a királynak, hogy minél gyorsabban hagyja el a fővárost, mert Bang­kokban való jelenléte nem kívá­natos és okosabb lenne megfon­tolom venni a lemondást.

Next

/
Thumbnails
Contents