Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-14 / 107. szám

IV. évfolyam 107. szám. 1032 Május 14 Péntek, Ai*& 12 fülét* Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadólíTatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér 4. | POLITIKAI NAPILAP Telelőn: 128 SZ. — Fiólrkiaióllívatal: Keszthely, Kossnth L.-U. j Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. BOLDOGABB lesz-e az ember száz év múlva ? Ezt a kérdést vetette föl egy fran­cia tudományos folyóirat és föl­kérte olvasóit, adjanak választ rá. A komoly válaszokból az a követ­keztetés szüremlett le, hogy az emberiség egy századdal később sem lesz boldogabb, mint most. Egyik nagy természettudós szerint egy nemzet és még inkább az egész emberiség életében száz év nagyon kis idő. Erkölcsi és gaz­dasági tekintetben ennyi idő alatt rendes körülmények között mély­reható változások nem igen for­dulhatnak elő. A jelek arra val­lanak, hogy az utánunk követ­kező nemzedék nem fog arany­korszakot élni. És ez természe­tesnek is látszik. A városok ro­hamos terjedése és fejlődése el­nyomja a falut, a vidéket és a fővárosok lüktető zaja, lazább er­kölcse oda is befurakodik. A szeszes italok élvezete, — sok helyen állami támogatás mellett, — még általánosabb lesz, a do­hányzás mérgezése fokozódik és az élvezetek hajszolása aláássa az emberek egészségét. Amennyire örvendetes a sport, az atlétika fejlődése, ép annyira káros ezek­nek túlzásba vitt gyakorlása, már pedig a rekordjavitások őrülete, a határt nem ismerő versengés évről-évre jobban tüzeli az embe­reket és ez minden bizonnyal megbosszulja magái. Az kétség­telen, hogy az orvostudomány fejlődése a közegészséget meg­javítja, az sem tagadható, hogy az észszerűbb táplálkozás egyre nagyobb tért hódit és a technika fejlődése a jobb, a célszerűbb la­kást közkinccsé teszi, de mindezek­nek hatása nem fogja ellensúlyozni az emberiség ellenségeinek káros befolyását. — De talán fölösleges is a fejünket törni azon, mi lesz száz év múlva. Mi viseljük a mai idők terheit; a száz év után kö­vetkező időkét pedig viseljék azok, akik majd akkor élnek. Mi azt szeretnők és azt is kívánjuk, hogy a mai idők forduljanak jobbra és legyen könnyebb a megélheté­sünk. Éhez Trianonnak elpusztí­tása vezet. Ezért sürgetjük a re­víziót, amit szomszédaink annyira elgáncsolni akarnak, de hiába. Igaz ; félnek már attól, hogy a franciák is hajlanak a revizió felé s mint mondják, az új elnök sem idegenkedik attól. Dolgozzunk hát annál lelkesebben a revízióért, mert Trianon a főoka a bajoknak. Ezt fölismerték a franciák és, mi­vel belátták azt is, hogy rendet teremteni a határok revíziója nél­kül lehetetlenség, hát számíthat­nak is a — legjobbra. A szom­szédokban dühöngő nagy rend, ami különösen példás most Jugo­szláviában, csak sietteti a meg­oldást. Farkas Tibor elkerülhetetlen- nek tartja a devalorizációt. Ä képviselőház üfse. Budapest, május 12. A mai ülés elején megszavazták a 12 órás ülésekről szóló indítványt. T ó b 1 e r Jánosnak az ülés vé­gére felszólalást engedélyeztek a nemzetközi munkaügyi konferen­cián történt incidenssel kapcso­latban. Ezután folytatták a költ­ségvetés tárgyalását. Farkas Tibor kifogásolta a tárgyalás mai rendszerét. Majd a pénzügyminiszter expozéját kifo­gásolta. Nem helyeselte, hogy a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a pengő a nemzet becsülete. A devalorizáció kérdése nem fog lekerülni a napirendről, mert, ha mi nem hozzuk szóba, szóba hozzák a hitelezőink. A törvény- hozásnak ismernie kell a kor­mány és a pénzintézetek között lévő kapcsolatokat. A költségve­tésből nem lehet tájékozódni a függő adósságokról. A költség- vetést nem fogadja el. Tóth Pál egészségügyi kér­désekkel foglalkozott. A falu egészségügyét nem szabad elha­nyagolni. Az egészségügyi intéz­kedéseket ki kell terjeszteni a falukra és a tanyákra is. A föld­munkásokat is be kell vonni a Társadalombiztosító kötelékébe. Kifogásolta, hogy a betegek alig tudnak hozzájutni az őket megil­lető szolgáltatásokhoz. Tóth Pál végül szembeszállt azokkal, akik a Zeileis gyógymó­dot helytelenítik. S i g r a y Antal gróf szerint az optimizmusnak nincs meg a tárgyi alapja. A Tardieu tervre nem le­het az optimizmust felépiteni, amit a londoni konferencia eredmény­telensége is mutat. Legnagyobb bajunk, hogy túlnagy kölcsönöket vettünk fel és hogy az agrárter­mékek ára lezuhant. Feleslegesnek tartja, hogy a külföldi kölcsönök részleteit a transzferkasszába kell befizetni. Ezzel a forgalomból vonják ki a pénzt és még nagyobb deflációt idéznek elő. Magyarországot is meghívják a lausannei értekezletre. Páris, május 12. A Petit Pári­sién londoni tudósítója úgy érte­sül, hogy a lausannei értekezletre, amelyen külön-külön tárgyalják a német jóvátételeket, a nem német jóvátételeket, valamint az általá­nos pénzügyi és gazdasági kér­déseket, Magyarországot és Bul­gáriát is meghívják. Ezek az ál­lamok természetesen nem vesznek részt a német jóvátételekre vonat­kozó tárgyalásokon. London, május 12. A Daily Telegraph szerint az Egyesültálla­mok még attól is húzódoznak, hogy megfigyelővel képviseltessék magukat a lausannei konferencián annak a jóvátételekkel foglalkozó két első stádiumában. A harma­dik stádium, mely a valuta, vám­tarifa és árszínvonal kérdéseivel foglalkozik, Amerika részvétele nélkül eredménytelen lenne. Folyik a választási mozgalom a lenti-i kerületben. A múlt héten elsőnek számol­tunk be, hogy a lentii választó- kerületben Némethy Vilmos dr. hívei visszavonták a néhai Csák Károly dr. mandátuma ellen be­adott petíciót. Ennek folytán a Közigazgatási Bíróság rövidesen megszünteti a peticiós eljárást és azután sor kerül az új választás kiírására. A választás időpontjának meg­állapításáig még bizonyára eltelik egy- két hét, de a kerületben máris megindult a választási előcsatá- rozás. A Némethy-párt, amely már hónapok óta dolgozott helyi párt­szervezeteinek megalakításán, most még inkább erősiti szervezkedését. Legközelebb a független kisgaz­dapártnak több képviselőtagja ér­kezik a kerületbe Némethy Vil­mos dr. támogatására. Mint már megírtuk, más pár­tok részéről is történtek érdeklő­dések, illetően más jelölteket is emlegetnek a választókerületben, de pozitív formában még senki sem tud ellenjelöltről. Az egysé- | gespárt, amely eddig a lentii ke­rületet a maga kerületei közé so­rolta, még nem állított jelöltet. Hatalmas részvét mellett temették el Doumer elnököt. Páris, május 12. Franciaország és az egész müveit világ mélysé­ges gyászának megnyilvánulása mellett kisérték ma utolsó útjára Doumer elnököt, aki orgyilkos merényletnek esett áldozatál. A temetés hosszú útvonalát már kora reggel megszállotta a francia főváros népe. A házakon gyász­lobogók lengtek, az utcai lámpá­kat meggyujtották és gyászfátyol­lal vonták be. A hivatalos elő­kelőségek már fél 8 órakor az Elysee palotába érkeztek és nyomban megalakult a gyászme­net, amelyet lovas gárdisták nyitottak meg. Utánuk más csa­patok és a roskadásig megrakott koszorús kocsik haladtak. A gyászhintó után közvetlenül a család tagjai és az elhunyt jóba­rátai haladtak, majd egyedül kö­vetkezett Lebrun, az új elnök. Öt követték: a belga király, a walesi herceg, az aostai herceg, az annami uralkodó, a parlament tagjai, a kormány tagjai, a dip­lomáciai kar és a különböző- magasrangu tisztviselők. A be- szentelés után 8 órakor indult meg a menet az elnöki palotából. A gyászmenet fél 10 órakor ért véget a Notre Dame székes- egyházba, ahol Verdier bíboros szentmisét mondott, majd beszen­telte a koporsót. A beszentelés után a koporsót. kivitték a temp­lomból és megindult a temetésen résztvevő százezrek elvonulása a katafalk előtt. Az elvonulás csak késő délután fejeződik be, s utána Doumert a Vaguirard temetőben helyezik örök nyugalomra. A szovjet ki akarja békiteni a parasztokat. London, május 12. A szovjet kormány legújabb rendeletében 4—5 millió tonnával 19 millió tonnára csökkentette a parasztok­tól elrekvirálható gabonamennyi­séget. A múlt évben még 24 mil­lió tonnát rekvirálíak el. Most a fennmaradó készletekkel a pa­rasztok szabadon rendelkezhetnek. A rendelet — legalább a mező- gazdaságban az első lépés a ma­gántulajdonhoz való visszatérés felé. A rendelet bevallott célja ki­békíteni a parasztokat, akik a kegyetlen rekvirálásokra azzal fe­leltek, hogy az utóbbi időben csak a saját szükségletüknek megfelelő gabonamennyiséget termelték. A rendelet indokolása megemlíti, hogy a szovjet módot akar nyúj­tani a parasztoknak, hogy magán­kereskedelmi összeköttetésbe lép­hessenek a városi lakossággal.

Next

/
Thumbnails
Contents