Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-14 / 107. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 május 13. Örömtüzek fénycsóvája. Abból a jubiláns világünnep­lésből, melynek középpontjában hétszáz éve a dicsőültek halhatat­lanságában tündöklő Padovai Szent Antal áll, Zalaegerszeg érdemes városa és derék katoli­kus népe is követel magának egy kis részt. Nemcsak azért, mert úgyszólván egészében ahhoz az egy, szent, katolikus és apostoli kereszténységhez tartozik, mely­nek egyik legszebb ékköve, bril- liánssá csiszolódott gyémántsze­me, büszkesége az ünnepelt, ha­nem azért, is, mert a világszerte jubilált Szentet rendjében és tár­saiban, a történelmileg patinás barátokban is maga közé kívánta és telepítette egynéhány esztendő­nek előtte. Sok érzéket eláruló, öntudatos jubilálásnak akar a tanulságteljes, beszédes és maradandó emléke lenni az a kél új oltár is, melyet a barátokkal ünneplő zalaeger­szegi katolikusság pünkösdvasár­nap avat föl a rend szentegyhá­zában. S teszi ezt azért, hogy örömtüzek lobogása és jubileumi harangzúgás közben szivükbe ég­jen, állandóan belehangozzék en­nek az ünneplésnek eszmei tar­talma erőben, színben, szellem­ben, lelkületben, értékben egy­aránt ... Az a szörnyűséges válság, melyben kimondhatatlan nyögések között egész életünk, sőt az egész világ is vonaglik, mint aggasztóbb méreteket kezd ölteni. E válság már nem gazdasági politikai stb. csupán, de egyben lelki válság is, mely végzetes katasztrófák lávaömlésével rémiszti az eseményeket és eshetőségeket okaiban vizsgálgató elméket. E mellett a sokféle igények féket nem ismerő ajzásának lázas nya­valyája teszi lelkiképen és ideg- zetileg is súlyosan beteggé ko­runkat embereivel együtt. Sőt e végzetes kór, mint járvány terjed és majdnem akadály és ellenállás nélkül pusztít mindenfelé. Pedig rá kell ébrednünk, ha elpusztulni nem akarunk, hogy e válság általánossága és az igények e módfeletti, szinte őrjítő tobzódása valami végzetes örvény, melyben vergődik s halálos életveszedelem­ben forog minden. Az az érzésünk, hogy e jubi­leumi örömtüzek fénycsóvája, illette a kezdeményezők és a va­lósítást előmozdítók lelkét, mikor válságok közt hánykódó és igé­nyekben túltengő jelenünkből a biztató jövő felé vezető szent kalauzoknak oltárt emel s tőlünk akarja ellesni az egész életet ujjászülesztő szellemerőt és ennek gyakorlati bemutatását. Az egyik oltárt a világot meg­váltó szociális érzék szentjének, a Padovainak szánják. A legesz ményibb szocializmus megszemé­lyesítője ő, az osztó igazság és 3 felkaroló szeretet erényhőse, ki példázza a módot, mely egyedüli szétbogozója a nagybeteg társa­dalmi állapotok össze-visszaságá- nak, hisz életében és boldog megdicsőülése óta immáron hét­száz éve miveli a jót, oszja a szegények kenyerét. Harsogó ujj- mutatás ez, bizton jelöli a kiutat abból a teljes társadalmi felfor­dulásból és szégyenteljes csődből, mely az önzésében féktelen mos­tani világrend vértlázitó velejárója. A másik nagy és fontos taní­tást Szent Ferenc oltára fogja szüntelenül közvetíteni. Azé a Szent Ferencé aki a legkrisztusibb, mert evangéliumi életeszményt képviseli. Azé, aki „a szegénység legkétségbeesettebb szerelmese“ (Bossuet) s mint ilyen a diadal­mas igénytelenség boldogságot sugárzó halhatatlanja. Irigyelhető éleímüvészetének egyik főténye­zője a lemondás, a nélkülözni- és függetlenülni-tudás. Azért fo­kozza le a minimálisra igényeit, hogy annál feszélyezetlenebbül élhessen azoknak, miket teremtői kéz szerelt belénk. Azért szaba­dítja ki magát az érzékiek és mulandók tömkelegéből, hogy fölényesebben szárnyalhasson. S ebben a csodálatos igénytelen­ségben születik meg az az ízes, csurdos tiszta derű, az a boldog A képviselőház tegnapi ülésén a késő esti órákban Dinnyés La­jos képviselő interpellációt inté­zett a földművelésügyi miniszter­hez a keszthelyi gazdasági aka­démiánál történt sikkasztás ügyé­ben és kérte a megindult vizsgá­lat ismertetését. Purgly Emil földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy Zimay Károly titkárt, aki a gazdasági akadémián 30 ezer pen­Másfél év után végre mégis sor került a telefondíjaknak leg­alább részben való leszállítására. Kereskedelmi miniszteri rendelet­tel Zalaegerszegen a 80 pengős bevezetési dijat 48 pengőre szál­lították le, mely összeg tizenkét havi részletben fizethető. Az át­helyezési dij 55 pengőről 30 ra, az átírási dij pedig 30 pengőről tízre csökkent. A rendelet folyó hő 10-től érvényes. Helyeselni tudjuk a miniszter­nek ezt a belátását, amely erre a dijleszállitásra vezetett, de joggal állíthatjuk, hogy indokolt lenne az a díjmérséklés is, amelyet az előfizetések terén sürgetünk és sürgetnek a különböző érdekelt­ségek is. Csak olcsóság mellett számíthatnak a forgalom emelke­désére, amire jó tanulságot szol­gáltat a filléres gyorsvonat beve­zetése. Ez szintén a kereskedelmi tárca körébe tartozó egészséges újítás az olcsóság terén. Az enyhítések terén most esz­közölt dijleszállitásnál nem állhat meg a kereskedelmi kormány. Tovább kell menni és le kell szál­lítani a telefonelőfizetési dijat és a teljesen felesleges beszélgetés­számlálási rendszert legalább vi­déki vonatkozásban meg kell szüntetni. Ez érdeke a köznek is, a postakincstárnak is. Itt említjük meg, hogy a Zala­egerszeg- keszthelyi postaautóbusz forgalomban szintén várható a nyárra változás, — javulás. A Keszthelyről reggel induló kocsi valamivel előbb érkezik be Zala­egerszegre, a reggel Zalaegerszeg­ről indulóhoz pedig Bakon csat­lakozása lesz a novai járatnak és mosoly, az a biztos egyensúly, mely csak megelégedett lélek sajátja ... A krisztusi értelemben vett szociális é zület, mint az evan­géliumi szeretet lelkisége, karöltve a minél kevesebbel beérő szent- ferenci igénytelenség gyakorlati szellemével, vezetheti ki egyes- egyedül az emberiséget s vele eyyütt az egész vajúdó világot a boldogtalanság nyomorúságából a lehető boldogulás révébe. Ezt fogja hirdetni a ferencesek temp­lomának két uj emiékoltára, mely a pünkösdi Lélek tüzének pírjá­ban lángoló jubiláns örömtüzek fénycsóvájaként legyen útjelzője élni és boldogulni akaró mind­gőt sikkasztott, az állandó fe­gyelmi bíróság hivatalvesztésre ítélte. Gondoskodás történt arról is, hogy az elsikkasztott pénz megtérüljön a kincstárnak, ameny* nyiben az illető rokonainak ingat­lanaira bekebelezték ezt az ösz- szeget. Dinnyés Lajos nem vette a választ tudomásul, mert az ügy még nem került az ügyészségre. A Ház a választ tudomásul vette. igy Nova vidéke is összeköttetést nyer Keszthellyel. Ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy mégis ka­punk délután később indulót Keszthelyről, amikor lehetővé válik a novavidékieknek Hévíz és Keszt­hely látogatása is. Különös katonai gyakor­latokat rendeznek Tokióban. London, május 12. A japán hadvezetőség a sanghaji háború tanulságaként az utcai harcokban akarja a hadsereget kiképezni a legrealisztikusabb módon. Júliustól kezdve minden este 10 órától haj­nali 4 óráig háromezer főnyi ka­tonaság újszerű harcászati gyakor­latot folytat Tokio utcáin gépfegy­veres lövöldözéssel, kézi tusával, franktirőrködéssel és szuronytá­madással. A harcászati gyakorla­tokba bombavető és gépfegyveres repülőgépek is beavatkoznak. A katonai hatóságok mindent el akar­nak követni, hogy a gyakorlatok minél kevésbé zavarják az utcai forgalmat, bár bevallják, hogy „a tüzelés és bombázás kissé zavarni fogja majd az éjszakai nyugal­mat“. MOLNÁR fest, tisztit, plisszéroz, — ingek és gallérok tisztí­tása 3 nap alatt, — kézimunka és előnyomda üzlete Keszthely, Kossuth Lajos utca. Hungáriával szemben. _______________________________________1345 A válságról fagyos szentek idején. ... Ez a két asszony együtt járt iskolába. Most néhanapján meglátogatják egymást és ilyen­kor pár percig a gyermekkorukra emlékeznek, megvitatják az élet kis és nagy dolgait, mindakettő- nek a hivatalban van az ura, el­beszélgethetnek. Már bementek a szalónból a hálóba és a sarokba húzódva unatkoznak. A fontos problémákon — te, ilyen cselé­dem van, olyan cselédem van, Mici megint új kosztümöt csinál­tatott, nagyon rosszul áll neki, ezt mondanom sem kell, — igen, ezeken a súlyos problémákon túl vannak és nem tudják, miről be­széljenek, unatkoznak. Miről be­szélhet két unatkozó asszony, ha sok az idejök s mert végre is hallgatagon nem lehet ülni ? — Rémes ez az idő! — Én már egészen megszok­tam. Végre is májust érezünk s itt vannak a fagyos szentek. A háziasszony sóhajt: — Május ... — Merengve : Emlékszel ? A vendég sokatmondóan hu­nyorít. Összenevetnek. (Zárójel­ben megjegyzem, egyik sem tudja, miért ?) Kis szünet után a háziasszony : — A válságot még jobban ki- mélyiti ez az időjárás. Nem lehe­tett idejében megkezdeni a veté­seket, az aratás megkésik s a kedvezőtlen idő következtében rossz termésre van kilátás. — Hirtelen fölnevet. — Ne ijedj meg, hogy ilyen komolyan nyilatkozom. Az uram adta elő ma ebédnél. Én idézem csak. — Ti ilyenről szoktatok beszél­getni ? A háziasszony asszonyosan, igazi nő módjára kérdéssel felel: — Ti talán még mindig a mézeshetek szállóigéit használ­játok ? A vendég tűnődve: — Ma délben mi is a válság­ról beszéltünk. A házasság válsá­gáról. Képzeld, ma azzal állt elő az uram, hogy növesszem meg a hajamat. — A hajadat ? A vendég, mint egy mártir: — A hajamat. Hát erre kitört a botrány. (Nagy tűzzel.) Meg­mondtam neki, hogy én a ked­véért lemondtam a moziról és megelégszem majd annak idején a színházzal; én minden évben megelégszem két kalappal, én tű­röm az egyedüllétet egész dél­előtt, amig ő a hivatalban van, én lemassziroztattam magamró! a kilókat, ezt is az ő kedvéért, mert mért csináltam volna, ha nem azért, hogy neki tessem, igaz, ő lebeszélt, de én tudom, amit tudok, megmondtam : fiam, a vé­remet, azt igen. Igen-igen. De a hajamat, azt nem. Nem, ha mon­dom : nem. Mindketten fel vannak hábo­rodva. Ó, a férfizsarnokság ! Csak egy öklömnyi férj kerülne a kezök közé! Majd ők megmutatnák !... Mert a véremet, azt: igen; de a hajamat, azt: nem, fiam. Ne is kívánd! — Hát eből is lehet válság. .. Családi válsáe ! Sic. egyikünknek !... Dr. Burka P. Kelemen O. F. M. Hivatalvesztésre Ítélték _ sikkasztó akadémiai titkárt. Olcsóbb lett a telefoni megjavul az autóbuszjárat Zalaegerszeg és Keszthely között. Nova is kap csatlakozást Keszthelyre.;

Next

/
Thumbnails
Contents