Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-05-14 / 107. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 május 13. Örömtüzek fénycsóvája. Abból a jubiláns világünneplésből, melynek középpontjában hétszáz éve a dicsőültek halhatatlanságában tündöklő Padovai Szent Antal áll, Zalaegerszeg érdemes városa és derék katolikus népe is követel magának egy kis részt. Nemcsak azért, mert úgyszólván egészében ahhoz az egy, szent, katolikus és apostoli kereszténységhez tartozik, melynek egyik legszebb ékköve, bril- liánssá csiszolódott gyémántszeme, büszkesége az ünnepelt, hanem azért, is, mert a világszerte jubilált Szentet rendjében és társaiban, a történelmileg patinás barátokban is maga közé kívánta és telepítette egynéhány esztendőnek előtte. Sok érzéket eláruló, öntudatos jubilálásnak akar a tanulságteljes, beszédes és maradandó emléke lenni az a kél új oltár is, melyet a barátokkal ünneplő zalaegerszegi katolikusság pünkösdvasárnap avat föl a rend szentegyházában. S teszi ezt azért, hogy örömtüzek lobogása és jubileumi harangzúgás közben szivükbe égjen, állandóan belehangozzék ennek az ünneplésnek eszmei tartalma erőben, színben, szellemben, lelkületben, értékben egyaránt ... Az a szörnyűséges válság, melyben kimondhatatlan nyögések között egész életünk, sőt az egész világ is vonaglik, mint aggasztóbb méreteket kezd ölteni. E válság már nem gazdasági politikai stb. csupán, de egyben lelki válság is, mely végzetes katasztrófák lávaömlésével rémiszti az eseményeket és eshetőségeket okaiban vizsgálgató elméket. E mellett a sokféle igények féket nem ismerő ajzásának lázas nyavalyája teszi lelkiképen és ideg- zetileg is súlyosan beteggé korunkat embereivel együtt. Sőt e végzetes kór, mint járvány terjed és majdnem akadály és ellenállás nélkül pusztít mindenfelé. Pedig rá kell ébrednünk, ha elpusztulni nem akarunk, hogy e válság általánossága és az igények e módfeletti, szinte őrjítő tobzódása valami végzetes örvény, melyben vergődik s halálos életveszedelemben forog minden. Az az érzésünk, hogy e jubileumi örömtüzek fénycsóvája, illette a kezdeményezők és a valósítást előmozdítók lelkét, mikor válságok közt hánykódó és igényekben túltengő jelenünkből a biztató jövő felé vezető szent kalauzoknak oltárt emel s tőlünk akarja ellesni az egész életet ujjászülesztő szellemerőt és ennek gyakorlati bemutatását. Az egyik oltárt a világot megváltó szociális érzék szentjének, a Padovainak szánják. A legesz ményibb szocializmus megszemélyesítője ő, az osztó igazság és 3 felkaroló szeretet erényhőse, ki példázza a módot, mely egyedüli szétbogozója a nagybeteg társadalmi állapotok össze-visszaságá- nak, hisz életében és boldog megdicsőülése óta immáron hétszáz éve miveli a jót, oszja a szegények kenyerét. Harsogó ujj- mutatás ez, bizton jelöli a kiutat abból a teljes társadalmi felfordulásból és szégyenteljes csődből, mely az önzésében féktelen mostani világrend vértlázitó velejárója. A másik nagy és fontos tanítást Szent Ferenc oltára fogja szüntelenül közvetíteni. Azé a Szent Ferencé aki a legkrisztusibb, mert evangéliumi életeszményt képviseli. Azé, aki „a szegénység legkétségbeesettebb szerelmese“ (Bossuet) s mint ilyen a diadalmas igénytelenség boldogságot sugárzó halhatatlanja. Irigyelhető éleímüvészetének egyik főtényezője a lemondás, a nélkülözni- és függetlenülni-tudás. Azért fokozza le a minimálisra igényeit, hogy annál feszélyezetlenebbül élhessen azoknak, miket teremtői kéz szerelt belénk. Azért szabadítja ki magát az érzékiek és mulandók tömkelegéből, hogy fölényesebben szárnyalhasson. S ebben a csodálatos igénytelenségben születik meg az az ízes, csurdos tiszta derű, az a boldog A képviselőház tegnapi ülésén a késő esti órákban Dinnyés Lajos képviselő interpellációt intézett a földművelésügyi miniszterhez a keszthelyi gazdasági akadémiánál történt sikkasztás ügyében és kérte a megindult vizsgálat ismertetését. Purgly Emil földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy Zimay Károly titkárt, aki a gazdasági akadémián 30 ezer penMásfél év után végre mégis sor került a telefondíjaknak legalább részben való leszállítására. Kereskedelmi miniszteri rendelettel Zalaegerszegen a 80 pengős bevezetési dijat 48 pengőre szállították le, mely összeg tizenkét havi részletben fizethető. Az áthelyezési dij 55 pengőről 30 ra, az átírási dij pedig 30 pengőről tízre csökkent. A rendelet folyó hő 10-től érvényes. Helyeselni tudjuk a miniszternek ezt a belátását, amely erre a dijleszállitásra vezetett, de joggal állíthatjuk, hogy indokolt lenne az a díjmérséklés is, amelyet az előfizetések terén sürgetünk és sürgetnek a különböző érdekeltségek is. Csak olcsóság mellett számíthatnak a forgalom emelkedésére, amire jó tanulságot szolgáltat a filléres gyorsvonat bevezetése. Ez szintén a kereskedelmi tárca körébe tartozó egészséges újítás az olcsóság terén. Az enyhítések terén most eszközölt dijleszállitásnál nem állhat meg a kereskedelmi kormány. Tovább kell menni és le kell szállítani a telefonelőfizetési dijat és a teljesen felesleges beszélgetésszámlálási rendszert legalább vidéki vonatkozásban meg kell szüntetni. Ez érdeke a köznek is, a postakincstárnak is. Itt említjük meg, hogy a Zalaegerszeg- keszthelyi postaautóbusz forgalomban szintén várható a nyárra változás, — javulás. A Keszthelyről reggel induló kocsi valamivel előbb érkezik be Zalaegerszegre, a reggel Zalaegerszegről indulóhoz pedig Bakon csatlakozása lesz a novai járatnak és mosoly, az a biztos egyensúly, mely csak megelégedett lélek sajátja ... A krisztusi értelemben vett szociális é zület, mint az evangéliumi szeretet lelkisége, karöltve a minél kevesebbel beérő szent- ferenci igénytelenség gyakorlati szellemével, vezetheti ki egyes- egyedül az emberiséget s vele eyyütt az egész vajúdó világot a boldogtalanság nyomorúságából a lehető boldogulás révébe. Ezt fogja hirdetni a ferencesek templomának két uj emiékoltára, mely a pünkösdi Lélek tüzének pírjában lángoló jubiláns örömtüzek fénycsóvájaként legyen útjelzője élni és boldogulni akaró mindgőt sikkasztott, az állandó fegyelmi bíróság hivatalvesztésre ítélte. Gondoskodás történt arról is, hogy az elsikkasztott pénz megtérüljön a kincstárnak, ameny* nyiben az illető rokonainak ingatlanaira bekebelezték ezt az ösz- szeget. Dinnyés Lajos nem vette a választ tudomásul, mert az ügy még nem került az ügyészségre. A Ház a választ tudomásul vette. igy Nova vidéke is összeköttetést nyer Keszthellyel. Ebből arra következtethetünk, hogy mégis kapunk délután később indulót Keszthelyről, amikor lehetővé válik a novavidékieknek Hévíz és Keszthely látogatása is. Különös katonai gyakorlatokat rendeznek Tokióban. London, május 12. A japán hadvezetőség a sanghaji háború tanulságaként az utcai harcokban akarja a hadsereget kiképezni a legrealisztikusabb módon. Júliustól kezdve minden este 10 órától hajnali 4 óráig háromezer főnyi katonaság újszerű harcászati gyakorlatot folytat Tokio utcáin gépfegyveres lövöldözéssel, kézi tusával, franktirőrködéssel és szuronytámadással. A harcászati gyakorlatokba bombavető és gépfegyveres repülőgépek is beavatkoznak. A katonai hatóságok mindent el akarnak követni, hogy a gyakorlatok minél kevésbé zavarják az utcai forgalmat, bár bevallják, hogy „a tüzelés és bombázás kissé zavarni fogja majd az éjszakai nyugalmat“. MOLNÁR fest, tisztit, plisszéroz, — ingek és gallérok tisztítása 3 nap alatt, — kézimunka és előnyomda üzlete Keszthely, Kossuth Lajos utca. Hungáriával szemben. _______________________________________1345 A válságról fagyos szentek idején. ... Ez a két asszony együtt járt iskolába. Most néhanapján meglátogatják egymást és ilyenkor pár percig a gyermekkorukra emlékeznek, megvitatják az élet kis és nagy dolgait, mindakettő- nek a hivatalban van az ura, elbeszélgethetnek. Már bementek a szalónból a hálóba és a sarokba húzódva unatkoznak. A fontos problémákon — te, ilyen cselédem van, olyan cselédem van, Mici megint új kosztümöt csináltatott, nagyon rosszul áll neki, ezt mondanom sem kell, — igen, ezeken a súlyos problémákon túl vannak és nem tudják, miről beszéljenek, unatkoznak. Miről beszélhet két unatkozó asszony, ha sok az idejök s mert végre is hallgatagon nem lehet ülni ? — Rémes ez az idő! — Én már egészen megszoktam. Végre is májust érezünk s itt vannak a fagyos szentek. A háziasszony sóhajt: — Május ... — Merengve : Emlékszel ? A vendég sokatmondóan hunyorít. Összenevetnek. (Zárójelben megjegyzem, egyik sem tudja, miért ?) Kis szünet után a háziasszony : — A válságot még jobban ki- mélyiti ez az időjárás. Nem lehetett idejében megkezdeni a vetéseket, az aratás megkésik s a kedvezőtlen idő következtében rossz termésre van kilátás. — Hirtelen fölnevet. — Ne ijedj meg, hogy ilyen komolyan nyilatkozom. Az uram adta elő ma ebédnél. Én idézem csak. — Ti ilyenről szoktatok beszélgetni ? A háziasszony asszonyosan, igazi nő módjára kérdéssel felel: — Ti talán még mindig a mézeshetek szállóigéit használjátok ? A vendég tűnődve: — Ma délben mi is a válságról beszéltünk. A házasság válságáról. Képzeld, ma azzal állt elő az uram, hogy növesszem meg a hajamat. — A hajadat ? A vendég, mint egy mártir: — A hajamat. Hát erre kitört a botrány. (Nagy tűzzel.) Megmondtam neki, hogy én a kedvéért lemondtam a moziról és megelégszem majd annak idején a színházzal; én minden évben megelégszem két kalappal, én tűröm az egyedüllétet egész délelőtt, amig ő a hivatalban van, én lemassziroztattam magamró! a kilókat, ezt is az ő kedvéért, mert mért csináltam volna, ha nem azért, hogy neki tessem, igaz, ő lebeszélt, de én tudom, amit tudok, megmondtam : fiam, a véremet, azt igen. Igen-igen. De a hajamat, azt nem. Nem, ha mondom : nem. Mindketten fel vannak háborodva. Ó, a férfizsarnokság ! Csak egy öklömnyi férj kerülne a kezök közé! Majd ők megmutatnák !... Mert a véremet, azt: igen; de a hajamat, azt: nem, fiam. Ne is kívánd! — Hát eből is lehet válság. .. Családi válsáe ! Sic. egyikünknek !... Dr. Burka P. Kelemen O. F. M. Hivatalvesztésre Ítélték _ sikkasztó akadémiai titkárt. Olcsóbb lett a telefoni megjavul az autóbuszjárat Zalaegerszeg és Keszthely között. Nova is kap csatlakozást Keszthelyre.;
