Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-06 / 54. szám

2 Zalamegyeí Újság 1932 március 6. Krónika« A várva-várt szép Március Nem hozott mást, mint telet. Fagyos a föld, esik a hó, Messze még a kikelet. A fűtésre ráfizetünk, Mert különben megfagyunk, Ámbátor az adósságban Fülön is felül vagyunk. Befújta a hó az utat, Tavaszra ez hát nem mutat. Sándor, József, Benedek Hoznak tán majd meleget. Meglepett a hir bennünket : Fönt, a hideg északon Észrevétlen keletkezett Új fegyveres mozgalom. Rokonaink, a kis lappok, Inditák e mozgalmat, Hogy magukról ennek révén Egyszer már jelt adjanak. De rövid volt a dicsőség, Mert a finn, — szint’ rokon népség, Gerjede nagy haragra S lapp ment vissza északra. Fölnyitotta a nagy könyvet Karafiáth miniszter, S igy szólt: de sok doktort mutat Ez a vastag regiszter. Kevesebb is elég lenne Szegény csonka hazánknak, Nem baj ám, ha doktor címet Kevesebben használnak. Mondják, hogy kész is már két terv, Megszűnik az áll. tud. déer. A többit még meghagyják Csakhogy mind szigorítják. Alkonyaikor elsötétül Most teljesen a Bárány, Elhagyottan és komoran Allván a nagy tér sarkán. Szállodája, vendéglője, Kávéháza is zárva, Ezért marad ifjúságunk Minden délután árva. Ennek a nagy háznak sorsa Árnyékot vet a városra. Igaz, ma nincs oly üzlet, Mihez jó remény fűzhet. Ipszilon. Megkezdődtek a férfiak lelkigyakorlatai. Zalaegerszegen pénteken este kezdődtek meg a lelkigyakorlatok férfiak részére Mázy Engelbert dr. tihanyi bencés apát vezetésével. Az első lelkigyakorlatos beszédre, mely fél 7-kor kezdődött, nagy számban gyűltek egybe az értel­miségi pályákon működő férfiak, akik a Kulturház hatalmas termét úgyszólván teljesen megtöltötték. Az egybegyűltek nagy figyelem­mel hallgatták a nagytudásu és az értelmet megragadó logikával dolgozó szónokot, ki ezúttal har- madizben szólt a zalaegerszegi kát. közönséghez. Mázy Engelbert dr. bevezetőül elmondotta a katolikus hitvallást s a Hiszekegyből kiin­dulva magyarázta, hogy az élet­nek alapja, kezdete, gyökere a hit. A hiten át ismerhetjük meg csak Isten útját, Isten világát. Nagyszerű fejtegetéseivel rávezette a hallga­tóságot arra, hogy Isten adta az életet, de a halált nem. A halál a bűn által jött létre. De a halál­ból is van föltámadás, mert a bűntől megváltotta az emberiséget Istennek egyszülött Fia, ki legyőzte a halált és diadalra juttatta az életet. Az ember eszes lény; él vege­tativ, szenzitiv, racionális és istenemberi életet. Az életet meg­ölni nem lehet, de kárhozat, örök büntetés sújtja a bűnt. — Ma­gyarázta ezután az egyes életjelen - ségeket. Az isteni rend éleiébe Jézus Krisztus követése emel ben­nünket, ha Krisztus tulajdonságait öltjük magunkra, ha krisztusoso- dunk. Az isteni életbe a szentsé­gek által kapcsolódhatunk. Akinek nincsenek istenes gondolatai, az nem tud istenes életet élni. Hivat­kozik a mai nagy gazdasági, po­litikai és társadalmi válságra. Ke resik mindenfelé a szörnyű vál­ságból a kivezető utat, de nem találják, mert nem isteni gondo­Az elmúlt hetekben országos | port vertek fel azok a részletek, 1 amelyek a Földhitelbank dadi és bokodi parcellázásáról nyilvános­ságra kerültek. A kisgazdák pa­naszait az esztergommegyei köz- igazgatási bizottság vizsgálta ki és ez állapította meg, hogy a bank részéről nemcsak súlyos mulasztások, de bűncselekmények gyanúja is fenforog és ezért az esztergommegyei hatóságok a kormánytól a legsürgősebb intéz­kedéseket kérték. Az Esztergom megyében tör­téntekhez sok tekintetben hason­ló események játszódtak le Zala megyében is, ahol a Földhitel- bank szintén parcellázott. Az ügyről az alábbiakban számo­lunk be: A bank birtokot vásárol. Dervarics Ákos ormándlaki (zalaegerszegi járás) földbirtokos még az 1926. és 1927. években kisebb-nagyobb birtokparcellákat adott el a környékbeli kisgaz­dáknak, amely eladások normális körülmények között folytak le. Később azután Dervarics Ákossal összeköttetést keresett a Magyar Földhitelbank Részvénytársaság és 1928 február 10-én megvette Dervarics Ákosnak Ormándlak és Lickóvadomos községek határában elterülő 420 katasztrális holdas birtokát az épületekkel együtt azzal a célzattal, hogy a birtokot a kisgazdák között fogja felpar­cellázni. A 420 holdas birtokot a bank 325 ezer pengőért vásárolta meg, s ebből levonásba került a bir­tokot terhelő 21 ezer aranydollá­ros (akkor 120 ezer pengőnek felelt meg) jelzálogadósság. így latokkal, hanem emberi önzéssel eltelten munkálkodnak s azokat a keveseket, akik isteni eszmékkel indulnak a kivezető út keresésére, elnyomják. Ezért van a nagy megrendülés a gazdasági, poli­tikai és társadalmi téren s azért rendült meg az emberi lélek is. — A kiváló hittudóst és filozófust, ki ékesszólásával a hallgatóság leikéhez juttatta el az általa hir­detett igazságokat, még ma, szom­baton és vasárnap este fél 7-kor, valamint vasárnap délelőtt negyed 12 kor hallgathatja Zalaegerszeg katolikus férfi közönsége. tehát Dervarics Ákos követelése a bankkal szemben 205 ezer pengő maradt, amely a szerződés szerint a vétel jóváhagyásától számított 15 nap alatt lett -volna esedékes. Az adásvétel kezdettől fogva nem volt szerencsés. A jóváha­gyás körül némi huzavona kelet­kezett, de végül ez is megtörtént és Dervarics Ákos követelése esedékessé vált. Ennek ellenére a bank az eladó követelésének csak egy részét fizette ki. Leg­alább ez tűnik ki abból, hogy Dervarics Ákos 1929 Julius 2-án kérte a zalaegerszegi telekkönyvi hatóságtól 109 ezer pengő hátralékos követelés erejéig a Föld- hitelbank által megvett birtokra a jelzálogjog be­kebelezését. A járásbíróság a bejegyzést en­gedélyezte is, de az ügy körül hosszú pereskedés indult meg. Az akták kétszer is megjárták a Kúriát, s végül is a Kúria végleg elutasította Dervarics Ákosnak a jelzálog biztosítására irányuló kérelmét. Ez a végső döntés pedig abból származott, hogy a bank a vételkor a szerződésben ugyan magának biztosított min­den előnyt, de nem kapott jelzálogi garanciát a volt tulaj­donos. Közben töitént, hogy a Föld- hitelbank hibás üzleti politikája következtében megbukott. A buda­pesti törvényszék 1929 augusztus másodikán megnyitotta ellene a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást, majd 1930 augusztus l7-én a bank közgyűlése kimon­dotta a felszámolást, amely még most is folyamatban van a Pénz­cTnßCuett KanóC DAR MÓL 'LAL szabályozza bólműködésit intézeti központ utján. Ennek az lett a következménye, hogy Der­varics Ákos, mivel a bank az adásvételi szerződésben nem adta meg számára a biztosítéki jelzá­logjogot, csak a kvóta arányában elégülhet ki. De lehetséges, hogy itt sem a 109 ezer pengő alapulvételével, mert a bank a kényszeregyezségi eljárás során csak 60 ezer pengő tartozást ismert el a vételi ösz- szegből, sőt kezdetben tagadta, hogy valamilyen tartozás egyálta­lán fennállana. Az ügynek ehez a részéhez még megjegyezhető, hogy a hátralékos vételár és a vétel lebonyolításával kapcsolatos egyéb körülmények folytán a volt tulajdonos vagyona úgyszólván megsemmisült. A parcellázás. Az ormándlaki birtokügynek van egy másik része, mely első­sorban tartozik a nyilvánosság elé, mert számos kisgazda eg­zisztenciájának megrendülését eredményezte. A Földhitelbank a vétel után megindította az ormándlaki és a lickóvadamosi birtokrészen a par­cellázásokat. A magyar nép föld- szeretetéből következik, hogy a környékbeli kisgazdák kaptak a földvásárlási alkalmon és számos ormándlaki, vala­mint lickóvadamosi kis­ember kötött adásvételi szerződést a Földhitel- bankkal. Pedig a vétel nem volt előnyösnek mond­ható. A szerződésekben a vételár minőség szerint 800-1.100 pengő között van megjelölve. A feltéte­lek általában úgy szóltak, hogy a vételár egy részét a gazdáknak a vételi év folyamán kellett meg­fizetniük, a többi részét pedig 10 évi egyenlő részletben. Az egész birtokot — mint már arra utal­tunk — dollárkölcsön terheli, s erre vonatkozóan a szerződések úgy szólnak, hogy a gazdák megkapják a tehermentesítést, de nincs intézkedés arról, hogy mi­kor. A gazdák állítólag olyan szóbeli Ígéretet kaptak, hogy a tehermentesítés a szerződés jóvá­hagyását követő fél év alatt meg­történik. A tulajdonjogról úgy intézkedik a szerződés, hogy a telekkönyvben akkor kerül a gaz­dák nevére az ingatlan, ha már a vételárnak legalább felét kifi­zették. Ilyen feltételek mellett számos gazda vásárolt földet. Egy részük az egész vé­telárat, vagy annak felét már hamarosan kifizette, de mindmáig még ezeknél sem történt meg sem a tehermentesítés, sem a tulajdonjog átírása. Van azután mintegy harminc gazda, akik részletet fizettek. Bonyodalmak a váltókkal. A Földhitelbank megbukott és ez az esemény a földvásárló gaz­dákat a legzavarosabb helyzet elé állította. A bank ugyanis an­nak idején, habár a tulajdonjogo t jj 1 Epületfát, deszkát, lécet és pallót olcsó árban, 2 köbméteren ▼j felüli mennyiséget tengelyen j ! házhoz szállít #j | BÍRTA ISTVÁN j fakereskedő és fürésztulajdonos, I Öriszentpéter. 1 A Földhitelbank parcellázásánál súlyos sérelem érte az ormádlaki és a lickóvadamosi gazdákat. A bank bukása miatt a gazdák sem tehermentesi- téet, sem tulajdonjogot nem kaptak. — Furcsa jelenségek a gazdák által adott váltók körűi.

Next

/
Thumbnails
Contents