Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-06 / 54. szám

1932 március 6. 3 Zalamegyei Újság is feníartotta magának, a részlet- fizetésre kötelezett gazdákkal kö­vetelésének biztosítására még vál­tókat is Íratott alá, sok esetben a teljes vételi összegről. A legsúlyosabb pontja a bank eljárásának, hogy a Földhitelbank a váltókat más pénzintézeteknél le- számitoltatta és most a vevők felelősek a vál­tókért is, mert ezek olyan inté­zetek kezében vannak, amelyeket a vevőkkel szemben a birtokel­adásból kifolyóan nem terhel kötelezettség. Megtörtént az, hogy a vevők a vételárból már teljesítettek, mégis az egész összegről szóló vál­tót peresítették velük szemben. Ezekben az ügyekben értesülé­sünk szerint most fej van füg­gesztve az eljárás. Értesülésünk szerint olyan eset is előfordult, hogy az eredeti váltó után még egy váltót kértek a gazdáktól, de az' elsőt nem adták nekik vissza. A gazdákat ezen a réven újabb károsodás érte. A leszámítolt váltókat az érdekelt bankok igye- kéznek érvényesíteni és több gazda kapott felhívást, hogy Írjon alá nyilatkozatot, amely szerint elismeri a tartozás fennállását és teljesíteni fogja fizetési kötele­zettségét. Természetesen addig is terhelnék őket a 10 és fél százalékos kamatok is. Ezek is igen jelentős terhet képeznek, mert hiszen 10—20 ezer pengős váltókról is szó van. A peresített váltóknál az a helyzet, hogy a gazdáktól most egyszerre követelik az egész tartozást, amelynek meg­fizetésére a szerződés szerint csak tiz év alatt kötelesek. Mi lesz a teher- mentssitésiei ? A szerencsétlen áldozatok most fühöz-fához kapkodnak. Teher­mentesítést és tulajdonjog-átírást sém azok nem kaptak, kik egész- ben vagy részben lefizették a vételárat, sem azok, akik még csak részleteket törlesztettek, így ott függ felettük a Damokles kardja, hogy nemcsak a vételárért te­szik őket felelőssé, de rajtuk veszik meg a föl­deket terhelő külföldi dol- lárkölcsönt is, ha csak az illetékes hatóságok közbe nem lépnek és nem rendezik az egész birto­kon nyugvó terheket. Még kétségbeesettebb azoknak a helyzete, akik váltókat adtak és a váltókat a Földhitelbank átfor­gatta. Ezek a gazdák nemcsak az új birtok erejéig felelősek, de elúszhat ősi birtokuk is a váltó- tartozás fejében. Sok parcella-vevő még áldo­zatok árán, a befizetett' részlet elvesztése mellett is szívesen visz- szalépne a terhes ügylettől, de ez sem olyan könnyű, mert legtöbben már befekteté­seket végeztek, házat épí­tettek az új birtokon. Másrészt némelyik gazda jelentős törlesztést teljesített, s természet­szerűleg nem akarja ezt a pénzt elveszíteni, l&swáe!« fftmU & gsszdék, A gazdáknak az a kívánságuk, hogy mentesítsék őket valami­képen a váltótartozások alól, ame­lyek önhibájukon kívül szakadtak a nyakukba. Követelik, hogy te­hermentesítsék számukra a meg­vett földeket és biztosítsák tulaj­donjogukat, vagy esetleg eszkö­zöljék ki számukra, hogy vesz­teség nélkül visszaléphessenek az ügylettől. Erre tulajdonképen jogcímük is van, mert hiszen ők a legutóbbi időkig teljesítették fizetési kötelezettségüket, viszont a másik szerződő fél nem telje­sítette azt, amit elvállalt. A gardák többsége most a vá­rakozás álláspontjára helyezkedett. Nem teljesitik a további részle­teket, mert úgy gondolkoznak, hogy azt sem tudják, voltaképen kivel állnak szemben, mint köte­lezett féllel. Nem teljesítenek, mert nem tudják, hogy megadja-e valaki számukra a tehermentesí­tést és tulajdonjogot. A napokban néhány gazda Csák Károly dr. országgyűlési képviselőnél járt és elpanaszolták neki sérelmüket. A képviselő meg­ígérte, hogy mindent elkövet sérelmeik orvoslása érdekében. Kívánatosnak tartjuk, hogy az illetékes megyei ható­ságok is sürgős vizsgála­tot folytassanak le ebben a megdöbbentő parcellázási ügyben és intézkedjenek a repa- rációról, sőt — ha szüksége me­rül fel — a megtorlásról is, mert ha ez a bonyolult ügy nem jut­hat megnyugtató megoldáshoz, a fél falut hosszú időkre tönkre teszi. A gazdák már úgyis minden­hogyan károsodnak a gazdasági Kray István báró, a zalaeger­szegi kerület országgyűlési képvi­selője a „Nemzeti Újság“ leg­utóbbi számában cikket irt, amely­ben elmondja, hogy a parlament­ben március 2-án két interpellá­ciót akart elmondani. Közben azonban a Házat elnapolták, ezért a sajtó utján fordul a kormány­hoz. Az egyik interpellációra kerü­lete egyik körjegyzőjének levele adott volna alapot. A jegyző le­velében szóvá teszi egy vidéki takarékpénztár eljárását 8 bajba jutott gazdával szemben, s külön is megemlíti Bekk János rózsás­szegi gazda ügyét. Bekk 10 ezer pengővel tartozik a pénzintézet­nek, s e tartozás fedezete a ke­zesek jótállásán kívül a saját 30 hold földje. Bekk birtokát leg­utóbb teherrendezési eljárás alá vonták, s igy az őszig nem lehet ellene árverést tartani. Ezért most a pénzintézet Bekk kezesei ellen foganatosított végrehajtást, habár helyzet változása folytán. Mikor a földeket drága áron megvásá­rolták, még jobb állatárak voltak, s a gazdák abban bizakodtak, hogy az állatok értékesítéséből valahogy kifizetik a részleteket. A bank bukása miatt azután nem teljesítettek, nehogy még nagyobb bajba jussanak, s most — ha rendezik is a kérdést — az elmaradt részleteket ezentúl a negyedére csök­kent állatárakból kell meg- fizetniök olyan földek után, amelyek azóta érté­kük nagy részét elvesz­tették. Ezt a bajt csak akkor kerülhet­nék el, ha a bíróság megálla­pítaná a gazdasági lehetetlenülést. Egy meiiékhajtás. Ennek a botrányos parcellázási ügynek még egy mellékhajtása is van. Dervarics Ákos még 1926- ban és 1927-ben 67 holdat el­adott a környékbeli kisgazdáknak. Az egész birtok eladásakor a bank célszerűségi okból ennek a 67 holdnak a tulajdonjogát is a saját nevére íratta és kötelezte magát, hogy annak idején a gaz­dák számára díjmentesen szol­gáltatja ki a bekebelezési enge­délyt. A bank bukása miatt azu­tán a kisgazdáknak egész kálvá­riát kellett járniok, hogy tulajdon­jogukat biztosíthassák. Hosszas tárgyalások mán a bíróság csak nemrég hozta meg végzését és igy azok a gazdák, akik a Föld- hitelbankkal tulajdonképen semmi kapcsolatban nem állottak, végre négy év után tulajdonjogukat a telekkönyvben is bejegyezhették. a kezesek birtokára is már be­kebelezték az egyenes adós 10 ezer pengős tartozását, tehát a takarék 100 százalékon túl is biztosítva van. A jegyző rámutat, hogy a takarék eljárása milyen súlyos helyzetbe juttatja a gaz­dákat. A másik elmaradt interpelláció­ban a képviselő a legújabb ille­tékrendeletnek az örökösödési el­járásra vonatkozó részét tette volna szóvá, mert ez a rendelke­zés súlyosan érinti a gazdákat. Érdeklődtünk az iránt, hogy me­lyik pénzintézetről szólott Kray báró, amikor kemény bírálatát megtette. A Vármegyei Bank, a Nemzeti Hitelintézet, a Zalaeger­szegi Kereskedelmi Bank Rt. és a Hitelszövetkezet vezetői kijelentet­ték, hogy olyan nevezetű adósuk nincs. Kray báró kijelentései tehát ezeket a bankokat nem illeti. — XirakatainkbaiB minden disatujdcnság látható. Schlitz Áruház. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy Un fodrász Üzletünket & plébánia épületbe.?* CSxécfgem f r tér* 4} ma, f. hó 27-én szombaton megnyitjuk. Pontos, gyors és hygenikus kiszolgás mellett olcsó árainkkal akarjuk mélyen tisztelt vendégeink igényeit mindenben kielégíteni. Szives pártfogást kérünk: Kodein női hajfágás. 5084 Salamon Bálint és Bodó Kálmán, Kray István báró két elmaradt interpellációja. A budapesti, párisi, továbbá az összes osztrák, jugoszláv, holland és spanyol rádióállomások közvetítésében március 10-án este 8 órakor a Zeneakadémiából TUNGSRAM HANGVERSENY M ü soron: Li6zt: Koronázási mise, Benediclus Döhnányi: Ruralia Hungarica Bartók: I. suite Weiner: Concertino továbbá részletek Erkel, Hubay és Goldmark operáiból. Közreműködnek: Németh Mária Gere Lola Hubay Jenő Kentner Lajos Laurisin Lajos Losonezy György továbbá a Budapesti Hangversenyze­nekar és a Fővárosi Énekkar Zsolt Nándor vezényletével. ______ _ 5C80 A felső (raj ki károsult szőBiősgazdák és munkások pénze. Az ősszel vármegyénk közigaz­gatási bizottsági ülésén szóba került az, hogy Nagyiványi Zol­tán dr. budapesti ügyvéd meg­bízottai utján Zalamegyében is nagy szőlöexport ügyletet indított meg, a szőlősgazdák azonban nem kapták meg a pénzűket. Az egész ország sajtója foglalkozott ezzel az üggyel, Nagyiványi dr. pedig elhagyta Magyarországot. Felsőrajkon különösen sok gazda és 25-30 munkás is ká­rosult. Hadik Jenő igazgatótanitó minden lehetőt elkövetett, hogy legalább a munkások jussanak megérdemelt munkadijukhoz. Fára­dozásának eredményekép az Ex­portintézet kifizette a munkások részére a 1.339 pengőt, amit Hadik igazgató már át is adott a munkásoknak. Valószínűen sike­rül a szőlősgazdák pénzét is biz­tosítani, mert értesülések szerint a Nagyiványi család hajlandó a Perzsiába menekült ügyvéd tar­tozásait rendezni. féoszifím- és ruhaszövetek a legújabb dhaísziaekbcn és mintákban szerezhetők be a Schütz Áruházban.

Next

/
Thumbnails
Contents