Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-01-20 / 15. szám
XV. évfolyam 15. szám, Ara 12 fillér 1932 Január 20 Szerda. 7nt Ma 54 Hiw *•* Jf|P “nos urna' .Mily GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és Kiadóőíyatal: Zalaegerszeg, széchenyi-tér i. Telelőn: 128 szám. — Fiókkiadóliívatal: Keszthely, Pete-n. 9, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési órak: egy hónapra 2*40 pengd negyedévre 7*20 pengő. Az utca nevei. A mai Ínséges világban az ember úgyszólván nem is törődik mással., csak azzal, honnan teremtse elő a mindennapi száraz kenyeret. Mással alig ér rá foglalkozni. A társadalmi élet teljesen szünetel, mert vajmi csekély azoknak a száma, akiknek lehetősége és igy kedve is van a „társadalmi élethez“. Mindenki csak a má nak súlyát érzi és nem mer a holnapra gondolni, mert fél, hogy a holnap még kevesebbet, vagy tán épen- séggel semmit sem ad. A szörnyű gondokkal eltelten nem veszi az ember észre azt sem, ami közvetlen közelében, kint az utcán jártában keltében körülötte történik. Mit érdekel benünket akármi is ?! Közönyösen fogunk föl mindent. Már a nagy szenzációk sem érdekelnek benünket. Egyrészt azért nem, mert gyakoriak, másrészt pedig, mert már érdeklődni sem igen tudunk. Ennek a rideg közönynek, a nemtörődömségnek nyomán bur- jánzanak föl azután azok az események, amelyek a mai életet any- nvira megtarkitják, hogy abban csak nagynehezen találunk egy kis fehér foltot. Nem látjuk azt, hogy az utcán megszűnt már teljesen a fegyelem. Nem olyan értelemben, mintha ott egymást gyilkolnák az emberek. Nem. Ott ma nincsenek ismeretlenek, akik elmennének egymás mellett szó nélkül. Ott ma ismerős mindenki, mert megszólítható bárki is. Azonban ez a szokás csak az ifjúság körében általános. No, de alig is látunk mást az utcán, — értjük a korzót — mint ifjakat, még pedig mindkét nemből. Itt hát mindenki ismeri egymást, vagy jobban mondva, úgy kezelik egymást ezek a fiatalok, mint ismerősök, mint nagyon jó ismerősök. Csakhogy ré- gente a lényleg nagyon jó ismerősök sem mertek volna olyan hangnemben társalogni, mint amilyenben ma társalognak ezek az ismeretlenek, vagy rögtönzött ismerősök. A serdülő ifjúságnak nagyon kinyíltak ma a szemei és nagyon szabad lett a szája. Eléggé meggyőződhetünk erről, ha csak egyszer haladunk végig a korzón úgy vasárnap estefelé. Arra vigyáznak ugyan, hogy rendőri beavatkozást ne provokáljanak, de annál szemérmetlenebbül folyik a diszkurzus sihederek és fiatal leányok között. Ezt a jelenséget észre kell vennünk, mert, ha észre nem vesszük, az erkölcsi romlottság még nagyobb méreteket ölt. Az utcát, a korzót szigorúbb ellenőrzés alatt kell tartani és meg kell azt tisztítani a salaktól s olyan állapotokat kell ott teremteni, hogy a jóérzésü ember megbotránkozás nélkül mehessen végig még vasárnap az alkonyati órákban is a korzón. Csak néhány „felvilágosodott“ fiatalembert és „modern“ hö'gyet kell rendreutasiíani. Azt hisszük, ennek meglesz a kívánt eredménye. Természetesen nemcsak a mi városunkra vonatkozik az, amit itt elmondottunk, hanem általában a városokra, sőt már a falvakra is, mert az ilyen szokás nagyon hamar elharapózik, hiszen fölviláBudapest, január 19. Dréhr Imre bejelentette az egységespártból való kilépését. Kérte továbbá a miniszterelnöktől a hivatali titoktartás alól való felmentését, s egyúttal az ügyészséghez is levelet intézett, amelyben feljelentést tett mindazok ellen, akiket a népjóléti minisztériumot ért támadások során a beszédekben megjelöltek. Az ügyészséghez irt levelében megállapítja, hogy a parlamenti felszólalások és hírlapi közlemények szerint a népjóléti minisztériumban hosszú időn át sorozatos bűncselekményeket követtek el. A híresztelések nyomán az ő nevét is belekeverték az ügybe. Mivel nem adták meg számára a lehetőséget, hogy parlamenti vizsgálóbizottság előtt derítsen világosságot a kérdésre, szükségesnek tartja, hogy az ügyészség indítsa meg a nyomozást. Ezért feljelentést tesz mindazok ellen, akik a fegyelmi iratok és egyéb adatok szerint a bűnügyben szerepelnek. Célja, hogy önmagának elégtételt szerezzen. De legszentebb kötelessé- « gének tartja azt is — irja a to- | gosodottnak, modernnek látszani ma divat. A fölvilágosodottság és modernség pedig hol ütközhetnék ki élesebben, feltűnőbben, mint ott, ahol az erkölcsöt kell egy kicsit lejebb állítani. Az utca nevel arra, azért tarkítják a mai életet a szenzációk, de azért is kell az utcát szigorú ellenőrzésben részesíteni. vábbiak során —, hogy „az eljárás során bebizonyittassék, hogy néhai Vass József dr. m. kir. miniszter, akit halála után kezdett ki a hitvány és sanda gyanú, makulátlan, megközelíthetetlen férfiú és a közéleti tisztaságnak tündöklő mintaképe volt.“ Bethlen István gróf volt miniszterelnök tegnap este Bécsbe érkezett. Hir szerint néhány nap múlva hazaérkezik. Walkó Lajos külügyminiszter január 20-án Genfbe utazik és ott informativ jellegű tanácskozásokat folytat Magyarország politikai és gazdasági ügyeiről. Friedrich István országgyűlési képviselő Prágában tartózkodik és hétfőn látogatást tett Benes külügyminiszternél, Derer közoktatásügyi miniszternél, valamint Slavik belügyminiszternél. A prágai lapok szerint Friedrich tervezetet terjesztett Benes külügyminiszter elé Középeurópa szanálásáról. Friedrich kijelentette, hogy tervezete politikai realitások alapján áll és Romániát is magában foglalja. Népművelés folyik a falukban évek óta. Végzi az iskolánkivüli népművelési akció. Az állam ad hozzá segítséget, a falu értelmisége előadókat. Sok hetyütt szép is az eredmény. Örül az ember lelke a komoly tudásvágyon. Másutt a nép mesz- sze elkerüli ezt a népművelést. Más népművelés érdekli. A „Szabadszó“, az „Igazság“ stb. végzi ezt a „népművelést“ és szintén eredménnyel. Hogy miként fest ez a népművelés, álljon itt pár jegyzet és adat: A „Szabadszó“, a hires-neveze- tes Mezőfi (Morgenstern) Vilmos „Szabadszó“-ja naptárait és kiadványait árulja. „Históriás könyveit“ úgy tukmálja eléggé jellemző elmekkel. 1. Rinaldo Rinaldini, a legszebb rablóvezér. 100 oldalas könyv. (Tehát 100 oldalon dicsőíti, népszerűsíti a gyilkosságot, a bűnt és az olasz akasztófavirágot). 2. Rózsa Sándor 1848-ban. A legendáshírű betyár és szabadsághős élete. 104 oldalas könyv. (104 oldal egy magyar zsiványra f Ha valakinek az 1848 tetszik, nem lenne jobb például Damjanich Jánosról könyvet Írni? Persze az nem volt zsivány; hogy tetszenék Mező- finek és a „Szabadszónak“). 3. Dózsa György, a magyar nép vértanúja. (Dózsa nem volt vértanú, de romboló. Szent Gel- lért és a kassai vértanuk vértanuk voltak, de ilyen vértanukról Morgenstern ur nem tud. Ö más vallásban nőtt fel. De azért a tudatlanokat „jól“ tudja vezetni vallási tekintetben.) 4. Sobri Jóska, az úri haramia 132 füzetben. (Lám ez a Mezőfi az urak ellen .hegyezi a nép fogát. Bezzeg Sobri Jóska, ha úri haramia is, eszménykép neki, mert haramia is, noha úri). 5. Bogár Imre, az erdők királya 74 füzetben. (A királyokat az újjászervezett szocialista Mezőfi nem szereti, csak a Bogár Imre- féle zsiványkirályokat. Az ilyen királyoknak t. i. megvan az a tulajdonsága, hogy Mezőfinek verik a pénzt. A hitvány mázolt papírért 6 P-t kap Okos Vilmos). No és egy kis úri huncutság nélkül nem érik meg az ilyen üzletecske. Mezőfi tudja, hogy van Kát. Népszövetség és naptára is van ; hát hogy az ő naptára jobban fogyjon, naptárát „Választójogi Népszövetségi“ naptárnak nevezi. Gondolja: vakulj magyar 26 fillérért! Mondja a magyar, hogy olcsó. Pesten azt mondja a mezőt nem látott Mezőfi: sok buta kicsinyével is vastag tejet ad. No és hogy egy kicsit vallásosnak is lássák a derék vállalat, vörösmázolatu „Utolsó vacsora“ képet is árul. Az is igaz, hogy 8 könyvben ajánlja a spiritizmu- sát, amit a kát. egyház tilt. Ez is népművelés, de gyümölcséről ismerjük meg a fát! A fűtési korlátozások miatt sok a hátralék a járásbíróságon. Évek óta állandóan visszatérő panasz, hogy a zalaegerszegi járásbíróságon kevés a biró, a segédhivatali tisztviselő és sok a hátralék. Az ügyvédi körök, a bankok és a jegyzők gyakran felpanaszolták ezt, de radikális megoldásra sohasem került sor, legfeljebb félmegoldásokkal kísérleteztek. Ilyenkor ideiglenesen csökkent a hátralékos akták száma, de félév múlva visszatért az előző állapot. Az idei év ismét rossz előjelek között indul. A kormány, mint ismeretes, a fűtőanyaggal való takarékoskodás miatt úgy intézkedett, hogy a délutáni hivatalos órákat el kell törölni. Ennek a zalaegerszegi járásbíróságon,amely tudvalévőén különösen meg van terhelve munkával, az lett a következménye, hogy a hátralékos ügyek száma újból emelkedik. Főként a telekkönyvi és hagyatéki ügyek terén tarthatatlan a helyzet. | A felek hosszú időn keresztül nem tudnak hozzájutni az Ítéletekhez és végzésekhez a kevésszámú leiró miatt. Ez a visszás helyzet az ügyvédi köröket élénken foglalkoztatja, mert félő, hogy, ha változatlan marad a helyzet, akkor az év végére többezerre növekszik az elintézetlen ügyek száma. Többféle megoldás merült fel, de egyik sem kielégítő, a helyes megoldásra pedig, tudniillik a személyzet számának emelésére nincs remény, mert hiszen eddig is e:edményte!enek maradtak a sorozatos felterjesztések. Ily körülmények között az ügyvédek körében az a kívánság merült fel, hogy legalább rendeljék el ismét a délutáni hivatalos órát. A fűtési különbözet nézetük szerint bőven kikerülne a magas illetékekből, melyekkel a jogkereső közönséget, elsősorban pedig az ügyvédeket megterhelték. Dréhr Imre az ügyészséghez fordult a népjóléti ügyek miatt. A poiitÉa hipei.
