Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-21 / 245. szám
XIV. évfolyam 245. sxávn. Ara 12 fillér 1931 Október 21 Szerdai *7* ■ , „16 ,**«* o»*1«" W“*»» \ 54 fiVEIÚJSÁG Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ftalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a k|ra délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A boldog Amerika, az irigyelt újvilág ugyanolyan bús határozottsággal állapítja meg, mint a szegény Európa, hogy: báj van. A Kanadai Magyar Újság igy ir: „Nem egy szegény embernek ütőit szeget a fejébe, hogy mig az általa termelt, készitett, avagy eladott áruk értéke csaknem a nullával egyenlő, ugyanakkor egyes közszükségleti cikkek ára alig mutat csökkenést, sőt némely esetben emelkedett. Akármennyire hihetetlennek is tetszik, tagadhatatlanul felfordult a világ gazdasági rendje és bár magyarázzák a dolgok furcsaságát akár háborúval, akár a kapitalizmus kinövéseivel, avagy a mechanikai túltermeléssel, vizsgálódásunk eredménye csak az lehet, hogy a dolgok menete valahogy nincs rendjén“. A továbbiakban amit ir, az is ugyanaz, amit akármelyik európai —magyarországi — lapban is megtalálhatunk. Például ez: „Nézzünk csak egyszerű, hétköznapi szemmel végiga jelenségeken. A gazdának nincs termése; ha van is, nem kap érte semmit, minek következtében nem tud sem embert tartani, sem pedig nagyobb beruházásokat eszközölni s szerencsésnek tarthatja magát, ha családjának megélhetését biztosíthatja. Ha pedig a farmernek nincs a tejbe- apritani valón kívül egyebe, ugyan miből éljen a falusi boltos, az orvos, az ügyvéd ? Folytatván ugyanezt a gondolatkört, mire alapítsa jövőjét, üzemképességét a nagyvárosi ipar és kereskedelem ?“ Rágondol ezután a kanadai is, mint mi, a közeledő télre, amely ott még rettenetesebb, mint nálunk, mert a kanadai hideg legalább is teljes félesztendőn át hatalmában tartja az egész országot. De az azután tél ám elejétől végéig! Kanadában több mint félmillió munkanélkülit tartanak nyilván. Ezek között legalább 200 ezer embernek már több, mint egy esztendeje, nem volt semmiféle kereseti lehetősége. Megemlékszik az újság arról a szörnyű kapzsiságról, amely ott dühöng s amelynek áldozatul esett az az óriási mennyiségű búza is, Brazíliában a kávé, amit csak azért semmisítettek meg, hogy ami megmaradt, annak magasabb ára legyen. De a kölcsönt most alaposan visszakapták. Ahol a búzát elégették, ott az idén nem arattak, ahol a kávét a tengerbe szórták, ott most nem volt kávétermés. A kapzsiak most visszasírják azt a kimondhatatlan értéket, amit megsemmisítettek. Ahelyett, hogy tartalékolták volna azt, amit Isten adott, a hét szűk esztendőre, melyeknek elsőjét talán most éljük, átadták az enyészetnek, csak azért, hogy a megmaradtért annál többet zsarolhassanak ki az emberiségből. Most azután maguknak sincs. Elérte őket Isten büntető keze. A mai idők nagy válságát tehát Amerika is épen úgy érzi, mint Európa, mint mi. Sőt talán fokozottabb mértékben, mert ott inkább hozzászoktak az emberek a jóléthez, mint nálunk, ott még a munkakerülőnek is kellett dolgoznia, ott senkinek álla föl nem A közelmúlt napokban megemlékeztünk arról, hogy Pápa város és környéke a rossz vasúti összeköttetés miatt el akar szakadni Veszprém megyétől és Győrhöz kíván csatlakozni. Ez az elszakadási szándék egy évvel ezelőtt merült föl, de most egy esti vonatnak beszüntetése miatt nyert az lendületet. A pápai mozgalmak egyik jól informált egyénisége nyilatkozott a dologról s felsorolta mindazokat az okokat, amelyek a mozgalom megindulásánál alapul szolgáltak. A legfőbb ok természetesen az, hogy Pápának a vármegye székhelyével, Veszprémmel, nincs vasúti összeköttetése. Pápától az út Veszprémig csak Celldömölkön és Bobán át tehető meg, átszállással Celldömölkön. De azért, ha egy esti vonatot meghagytak volna, most nem került volna szóba mégsem az elcsatlakozás. A mozgalomnak vezetői azonban — nagyon helytelenül — olyan dolgot is belekevertek, ami ellen nekünk, zalaiaknak, tiltakoznunk kell. Az a bizonyos jól informált egyén ugyanis a többek között azt mondotta, hogy „a pápai járásért kárpótlást kaphatna Veszprém vármegye a balatonfüredi járással, amely meg viszont Az Országos Molnár Szövetség megyei szervezete ma délelőtt 9 órakor az ipartestület székházában K e s z 1 e r Mór elnöklete mellett értekezletet tartott. Boros István dr. titkárügyész bejelentette, hogy a molnárokat és a gazdaközönséget kö ■ zelről érdeklő ügyekben fölterjesztést tett a pénzügyminiszterhez és tárgyalt is személyesen a minisztérium illetékes előadójával. A fölterjesztés és a tárgyalások a következő ügyek érdekében történtek: 1. terméseredmények következtében igen sok kisgazda került abba a helyzetbe, hogy saját kopott. És most? Kanadának fél Európa nagyságát meghaladó kiaknázatlan területei vannak s csak tízmillió lakósa és ebből is félmillió munkanélküli! Bizony felfordult a gazdasági rend és ezt az emberi önzős, a kapzsiság okozta. Újra meg kell nevelni a társadalmat; istenfélésre, ember- szeretetre kell nevelni s akkor majd helyreáll a rend. Addig nem. megint a természetes irány és praktikusság érdekében Zalame- gyétől Veszprémmegyéhez kíván csatlakozni. Zalamegyének ugyanis tizenegy járása van, itt nem volna nagyobb sérelem a füredi járás átcsatolása (igy!), amely Vesz- prémmegyét a pápai járásért kárpótolná“. Hát erre nézve az a megjegyzésünk, hogy a füredi elpártolás kérdése már elintézést nyert. Itt nem játszottak közre olyan okok, mint Pápánál. És, hogy a balatonfüredi mozgalom úgyszólván örökre elnémult, arról a múlt évi decemberi megyegyűlés szól min- mindennél ékesebben. Füred ragaszkodik az ősi „Száláéhoz s ha egyes fiaiban esetleg meg is ingott a hűség „Szala“ iránt, ez csak sajnálatos megtévelyedés volt, de nem komoly mozgalom. Pápát megértjük, de Füredet nem értettük. Ne is ajándékozzon hát Pápa a mienkből. A mi tizenegy járásunk nem arra való, hogy azokból másnak a kedvéért odaadjunk valamit. Hisszük, hogy ez a Pápáról elhangzott nyilatkozat, — ha ugyan fokozatról beszélni lehet, — még fokozottabban erősiti azokat a kötelékeket, amelyek Füredet Zalához csatolják. Ipartestületen. szükségletére gabonát kell vásá- roijriar?2räok nagybirtokos kénytelen konvenciós cselédjeinek részére gabonát vásárolni; 3. a tavasszal a kisgazdák közül többen arra kényszerülnek, hogy a vámőrlő malmoktól kölcsönkérjenek gabonát az új termésig — és mindhárom esetben bolettát stb, kell ez után a gabona után fizetni és az őrletés már nem vám-, a hanem kereskedelmi őrlésszámba megy. Ennek a méltánytalanságnak megszüntetését kérték, amit az előadó százszázaléknyira teljesíthetőnek is talált s a rendelet rövidesen már meg is jelenik. K e s z 1 e r Mór elnök hasonló szellemű előterjesztést tett az Országos Szövetségnek, ahonnan ugyanaz a válasz érkezett, amit a titkár a minisztériumban nyert. A kormánynak az őrlési dijak megállapítására vonatkozó rendeletét, valamint azt a rendelkezést, hogy az ellenőrző bizottságba szakértők is bevonhatók, sok malomtulajdonos nem ismerte. Ezért a rendeletnek e szakaszait kinyomtatták és a malomtulajdonosok között szétosztották. A titkár és az elnök bejelentéseit az értekezlet tudomásul vette. Azután áttértek a makszimált őrlési dijak egységes alkalmazásának tárgyalására. Itt kimondották, hogy a minisztérium által megállapított makszimális őrlési dijakat e hó 22-étől tekintik kötelezőknek s erre nézve nyilatkozatot is írtak alá. A meg nem jelent tagokat pedig majd fölkeresik a nyilatkozat aláírása céljából. A vegyes bizottságok működését illetően helybenhagyták a múlt közgyűlési határozatot. Többen hozzászóltak ehez a kérdéshez is és megszívlelendőnek találták Andrási Jánosnak azt a megjegyzését, hogy a följelentő tegye le a kiszállási költségeket, amelyeket visszatérítenek, ha a följelentést alaposnak találják. Németh Zsigmond és Vér József szintén az ellenőrzés kérdéséhez szólották s azután az értekezlet befejeződött. Kivégezték az egyik szabadságtépi bankrablót. Budapest, október 20. A budapesti törvényszék rögtönitélő tanácsa tegnap a szabadságtéri bankrablók egyikét, Ondi Sándor péksegédet halálra, társát, Bónya Józsefet pedig 15 évi fegyházra ítélte, tekintette! arra, hogy az utóbbi még nem töltötte be huszadik évét. Bűntársuk, Papp Mária a rendes bíróság elé kerül, igy csak tanúként hallgatták ki. A statáriális bíróság az Ítélet után kegyelmi tanáccsá alakult, de nem ajánlotta Ondit kegyelemre. Ezért a törvényben előirt két órán belül végrehajtották Ondin a halálos ítéletet. A törvényszékről a gyüjtőfogházba vitték, ahol az egyik cellából rögtönöztek számára siralomházat. Itt kereste fel a fogház lelkésze, Móré Károly ref„ lelkész és utolsó vigaszt nyújtott neki. Majd megjelent az elitéit apja és elbúcsúzott fiától. Fél hat órakor készen állott az akasztófa, mire Ondit elővezették és az ügyész a formaságok után átadta Kozarek ítéletvégrehajtónak. Ondi teljesen apatikusan viselkedett és maga lépett a zsámolyra. Kozarek pár pillanat alatt végrehajtotta az ítéletet. Ondi holtteste még két óráig maradt a bitófán, azután koporsóba tették és eltemették. A pápaiak az elcsatlakozás fejében a balatonfüredi járást kínálják Veszprém megyének. Milyen gavallérok a máséból! A zalai molnárok a termelők érdekeit is szolgálni kívánják. Értekezlet az
