Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-18 / 243. szám
-1*' 243. tutim, Apa 12 fillér 1931 Okióbei* (8 Vasárnap, 7»»» utnaU • , toll6 P'éb4n°S Fönsit. GositonV' “ Zalac*4»V 54 GYEI ÚJSÁG eielős szerkesztő: HERBOLY FERENC.- Al adóhivatal: ozechenyi-tér4. Telefon: 128. szóm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A Póló- és Lovaregylet szubvenciója. Annak idején nagyon számottevő helyről komolyan figyelmez- tettek Bethlen István kormányát a Különféle szubvenciók bőkezű osztogatásának következményeire. Az állami gavalléria nem okult. eljesen improduktív, szórakozást, vagy más magáncélt szolgáló intézmények részesültek magas szubvenciókban. Mindez még rendben volna egy nagy, anyagi jólétben úszó államban, de nem indokolható egy olyan országban, mely olyan pénzügyi és gazdasági viszonyok között él, mint Magyarország. Ezek dacára a kormány bőkezűen kifogyhatatlan volt az anyagiak osztogatásában. E bőkezűségben részesült a Vizi- Póló Egyesület és a Magyar Lovaregylet is. Bármennyire méltányoljuk is ennek a két egyesületnek céljait, mégis meg kell állapítani, hogy elsősorban is tagjaik szórakoztatását szolgálják. Már pedig egy olyan nagy anyagi nehézséggel küzdő országnak nincs pénze egyéni szórakozások előmozdítására 1 Ennél ugyanis sokkal több jogon várhatnának kormánytámogatást a kultúrát szolgáló egyesületek, népnevelési és művelődési intézmények. Mert akár a Póló-, akár a Lovaregyesülét tagjai a társadalom legtehetősebb, anyagilag jobban szituáltabb rétegeiből rekrutálódtak, akik sportolási és szórakozási kedvük kielégítésére sokkal több anyagi eszközzel rendelkeznek, mint tegyük fel, a homokbödögei vagy bakonygyiróti olvasóegyesület tagjai tagsági dijaik megfizetésére. Az ilyen szubvenciók osztogatása és a sok más lukszuskiadások között a volt kormány gavalléros költekezéseinek egyik tehertételét képezik — s történtek ezek akkor, mikor más szükséges dolgokra, igy a hadikölcsönök rendezésére a kormánynak nem igen volt néhány fillérje ! Hogy később mégis adtak valamit a hadikölcsönköt- vénytulajdonosoknak, azt úgyszólván kényszer hatása alatt kellett cselekedniök, de amivel épen ezért az erkölcsi felelősség alól e téren sem mentesülnek, mert a kimaradottak ma is készen állanak jogos követeléseik számlájának benyújtására. A dolgok ilyen állása mellett csodálkozunk, hogy a 33-as bizottság figyelmét elkerülték ennek a két szubvenciónak a ^ tételei, melyek az illető minisztériumok költségvetési tételeiben bizonyosan ott szerepelnek. Már pedig, ha létminimumos, vagy azon aluli tisztviselők fizetése nem kerülte el a redukció ollóját, jogosan követelhető ennek a két szubvenciónak a redukálása, sőt mi több, teljes törlése is, amikor sok százezernek a napi megélhetésre is alig jut. A Póló- és Lovaregyesület szubvenciójának revízióját s esetleg teljes törlését elkerülhetetlennek tartjuk, ha a 33-as bizottság alapos és megnyugtató munkát akar végezni! Németh János. Matuska bevallotta, hogy egyedül követte el a biator bágyi, az ansbachi és jütebopgi merényleteket. Több új merényletre is készült. Bécs, október 17. A rendőri sajtótudósitó iroda jelenti: Matuska Szilveszter a Bőhm rendőrtanácsos által tegnap este és ma reggel történt kihallgatása során bevallotta, hogy az ansbachi, jü- teborgi és biatorbágyi merényleteket egyedül követte el. Mai vallomásában visszavonta előbbi állítását, hogy egy Bergmann nevű ember volt a felbujtója. Matuska bevallotta, hogy ez év ápritisában Németországban, még pedig ugyancsak Jüteborg közelében vasúti merényletet akart elkövetni. E célból meg is vette a forrasztó készüléket s több előkészületet meg is tett, azonban a merényletre nem került sor. Bevallotta, hogy még több más vasúti merényletet is el akait követni, még pedig az amsterdam-páris-marse- illesi vonalon és Ventimiglia mellett. E merényletekre is már megtette az előkészületeket. Vallomása részleteiről, melyek megfelelnek a valóságnak, a további nyomozás érdekében egyelőre nem lehet nyilatkozni. A rendőrhatóságok azonban még ma közük Matuska vallomásának részleteit. A bécsi rendőrség közbiztonsági osztályának vezetője kijelentette, hogy Matuska vallomása minden kétséget kizáróan megfelel a való tényeknek. Matuska pontosan megrajzolta az elkövetett és a tervezett merényletek tervét és vázolta a merényletek elkövetése utáni menekülésének történetét. Bécs, október 17. Matuska vallomásáról még a következőket jelentik: Matuska tettének indító okairól érthetetlen és fantasztikus dogokat mondott el. Azt állítja, hogy szülővárosa templomát meg akarta ajándékozni és ezt anyagi zavarai miatt nem tudta megva- lósitani. Ezért lelkiismerete megrendült és elhatározta, hogy oly cselekményeket követ el, amelyek az emberek millióinak figyelmét ráirányítják. Megjelent a kormány hitelügyi rendelete. Tizenkét százalék a legmagasabb kamatláb. Az árveréseket egy évre fel lehet függeszteni. Budapestről jelentik: Az egyes hitelügyi kérdések szabályozása tárgyában alkotott kormányrendelet, amely a 33-as bizottságban való tárgyalás után kiadásra került, a gazdasági és hitélet rendjét a a rendkívüli visszonyokhoz alkalmazott többirányú rendelkezéssel biztosítja. Elsősorban országos hitelügyi tanácsot alakit, amelynek tagjai a minisztérium által kinevezett hitelügyi szakemberek: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzintézeti Központ elnöke, a TEBE 2, továbbá budapesti kereskedelmi és iparkamara és az országos mezőgazdazdasági kamara 1 — 1 kiküldöttje. Ez a tanács véleményadásra, valamint a a rendeletben megjelölt egyes ügyekben érdemleges határozatokra is hivatott szerv lesz. A rendelet második fejezete a sok vitára és panaszra okot adó kamat kérdésben kíván rendet teremteni. Különválasztja a már lejárt, de még kifizetetlen kamatköveteléseket az ezután lejáróktól. A már lejártakat az eddigi törvényes alapnak megfelelően csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben a tőkének évi 8 százalékát meg nem haladja. Ez a rendelet a kamatokkal túlterhelt adós közönség helyzetének javítására szolgál. Az ezután lejáró és a törvényes kamatnál magasabbra kikötött kamatkövetelést legfeljebb 12 százalékig lehet érvényesíteni. A bírói utón érvényesíthető kamatnak ezt a mértékét, ha az nem felelne meg a gazdasági és pénzügyi viszonyok ezutáni változásának, a hitelügyi tanács megváltoztathatja, mégpedig az ügyletek különböző fajaira és a pénzintézetek egyes csoportjaira különbözőképen is. Rendezi ez a rendelet az 1923. évi 39. törvénycikk alapjan késedelmes teljesítés esetén járó kártérítés mértékét is. A biróilag már megállapított, de még ki nem fizetett ilyen kártérítést legfeljebb 12 százalék erejéig lehet érvényesíteni. A rendelet kihágás miatt 2 hónapi elzárással és magas pénzbüntetéssel sújtja azt, aki az Üzletszerű hitelnyújtás körében adósától a bírói utón érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét meghaladó kamatot fogad el. Emellett a hitelügyi tanács elrendelheti, hogy a kamat-magasságot korlátózó rendelkezéseket ismételten megszegő pénzintézetet a Pénzintézeti Központ kiküldöttje utján, megfigyelés alá vegye. A megfigyelés adott esettben a pénzintézet felszámolására is vezethet, ha csak az illető intézet a Pénzinté * zeti Központ közreműködésével más pénzintézettel nem egyesül. A rendelet második része a végrehajtások elhalasztásáról intézkedik. Azok a gazdák, akik a teherrendezési eljárást az Országos Földteherrendezési Bizottságtól sikei telenőí kérték, valamint azok, akik oly birtokon gazdálkodnak, melynek kataszteri tiszta jövedelme az ezer koronát nem haladja meg, továbbá akiknek főjövedelmi forrása ilyen földbirtok, a magánjogi pénztartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárás során kérelmet terjeszthetnek elő az ái verés és zárlat elrendelésének és foganatosításának elhalasztása iránt. A kérelemnek a bíróság abban az esetben adhat helyt, ha az adós kimutatja, hogy a fagy, szárazság, vagy más elemi csapás okozta rossz termés, állatok elhullása, vagy a gazdaságot önhibáján kívül ért súlyos károsodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettségének egyelőre nem tud eleget tenni. Az adós helyzetével szemben azonban figyelembe kell venni a hitelező érdekeit is és a kettőnek kiegyenlítését kell keresni. A halasztás idejét a bíróság belátása szerint állapítja meg, de legfelebb 1932, október 31-ig terjedhet a halasztás. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, akkor a halasztás határidejének lejárta előtt a végrehajtási eljárás az ingóságoknál a lefoglaláson, az ingatlanok tekintetében a bekebelezésen túl nem terjedhet. Az ingatlan haszonjövedelméből való kielégítés céljából zárlatot elrendelni és a már elrendelt zárlatot foganatosítani nem lehet. Az ingóságok foglalásával járó költségek nem terhelik a végrehajtást szenvedőt, ha az eljárás lefoglalható ingóságok hiányában sikertelen maradt. Az ingatlanokat nem lehet eladni, ha az árverési vételár a rangsorban előbbre álló kielégítendő terheket sem fedezi. Intézkedik a rendelet a legkisebb vételár összegéről, végül megállapítja, hogy az ingóságokat a kikiáltási ár kétharmad részén alul árverésen nem lehet eladni. A rendelet a. hivatalos lap mai számában jelent meg és ma már életbe is lép.
