Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-10-11 / 237. szám

XIV. évfolyam 237. uám Apa 12 fillér 1931 Október II Vasárnap 54 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám relelős szerkesztő: HÍERBOLY FERENC. — ■ !!■■! ■ I ...... PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengd negyedévre 7*20 pengő. Yissza a régi rendhez! Azt már régen megállapították, hogy azok, akik Páris környékén békekovácsokként szerepeltek, ré­szint nem ismerték a világtörté­nelmet, részint nem akarták azt ismerni. Mert ha ismerik és illetve akarják ismerni, nem lett volna bátorságuk soha olyant mondani, hogy épen ezek a békeszerződé­sek megváltozhatatlanok és soha gondolni sem mertek volna olyant, hogy a világháború eredményéhez képest lesznek a világ végezetéig győzök és legyőzőitek. A győzők természetesen évezredeken át ha­talmukban tartják a legyőzőiteket, ezek pedig időtlen-időkig rab­szolgái lesznek amazoknak. Ezek­nek a gondolatoknak kitermelésé­ben és a nagy mondások világ- gábocsátásában a csehek állottak első helyen. Szerintük tehát min­den, de minden megváltozhatik ezen a földön, csak az az állapot nem, amelyeket a békeszerződések teremtettek. És legkiváltképen azok a határok nem, amelyek a magyarságtól ellopott területeket keritik be. A békekötések idején valaho­gyan úgy állott a dolog, hogy Párisban, Londonban, sőt Rómá­ban is hallgattak a csehekre. Bi­zonyos komolyságot tételeztek föl felőlük. Ámde a vélemények ha­marosan megváltoztak. Amikor a győzők szüntelen csak azt hallot­ták a csehektől, hogy a békeszerző­dések megváltozhatatlanok, kezd­tek egy kicsit behatóbban foglal­kozni a történe'emmel, az élet mesterével és egészen más meg­győződésre jutottak. Jobb meg- győződésök azt diktálta nekik, hogy dugják be a fülüket, amikor a cseh kintorna megszólal, mert szüntelen csak egy dalt nótáz: a békeszerződések állandóságát. Mi­vel pedig a cseh koponya aligha ér többet, mint a világhistória, hát elhallgattatták azt a rozzant kintornát és most már egészen más nóta járja a világon. Nagy dolgokról van szó. A háborús jóvátételek megszüntetéséről. Erről beszélnek már nyíltan Amerikában és ez robbantó anyag a békeszer­ződések alatt. Ha nem lesz több jóvátétel, vissza az ajándékokkal, amiket a máséból ajándékoztak még pedig félrevezetések, hazug­ságok és aljas rágalmak alapján. Senkiéből annyit nem áldoztak, mint a mienkből; senkinek annyi visszakapni valója nincs is, mint nekünk. Amerika lassan, szép csendesen dolgozik Európa meg­billent egyensúlyának helyreállí­tásán és e munkája közben egyre jobban megerősödik benne az a föltevés, hogy itt rendet teremteni csak a régi Magyarország helyre­állításával lehet. Az amerikai ember nem érzelgős, ezt jól tud­juk. Tehát nem is érzelmi alapon kezeli a kérdéseket. Az ő prak­tikus észjárása mindjárt kitalálja a bajok okát és rögtön megtalálja azok gyógyító eszközeit is. így rájött arra is, hogy velünk nagy igazságtalanság történt, mert el­vették tőlünk, a legdurvábban, ezer­éves birtokállományunknak két­harmadát és ezzel a rablással olyan lehetetlen gazdasági álla­potot teremtettek Középeurópában, hogy annak megváltozása csak a régi viszonyok helyreállítása nyo­mán képzelhető el. Efelől teljesen meg van győződve Amerika. Tes­sék tehát visszacsinálni a dolgot, — mondja ő egyeneslelküségével. Amikor a jóvátételi fizetések meg­szüntetése mellett állást foglal, akkor az ajándékozás jogosságát is kétségbevonja és az elajándé­kozott területek visszaadása érde­kében szól. A jelenlegi elnök nem engedi magát úgy vezettetni, mint Wil­son, nem is várható tehát, hogy az általa indított mozgalom abba a mederbe terelődjék, amely a győzőknek malmára vezeti a vi­zet. Vegye is kezébe Amerika Európa rendbehozatalának ügyét és tárja elő nyiltan a világ legfőbb fóruma előtt, hogy itt csak úgy lesz béke és nyugalom, ha visz- szatér a régi rend, ha vissza­kerülnek Magyarország régi ha­tárai. Schuller* Géza a kanadai »Zala" plébánosa lesz. Zalamegyei s közöttük zalaegerszegi családok is laknak plébániája területén. A szombathelyi egyházmegye ismét ad egy magyar papot Ame­rikának. Mikes János gróf me­gyéspüspök ugyanis Schuller Géza, polgári leányiskolái hitoktatónak — saját kérelmére — megengedte, hogy a kanadai Lestolk városban önálló lelkészi állást vállalhasson. A kanadai Stockholm város ma­gyar plébánosa, Sántha Pál szintén szombathelyi-egyházmegyei pap, aki Magyarországon töltötte sza­badságát, ő készíti elő Schuller Géza elutazását. Sántha plébános Szombathelyen tisztelgő látogatást tett a megyéspüspöknél, aki 1928. évi földkö.rüli utján őt és híveit fölkereste Kanadában. A lestolki magyar telep a vá­rostól másfél kilométernyire fek­szik, 117 zalamegyei család lakja s ezért „Zala“ nevet is visel. A családok nagyobbára Szentgrót és Söjtör vidékéről vándoroltak ki. Két család Zalaegerszegről szár­mazott oda. — így tehát a zalai pap Amerikában is zalaiakat s köztük zalaegerszegieket is talál híveinek sorában. De nemcsak Zala híveinek lelkiügyeit fogja gondozni Schuller Géza, hanem a Zalától 9 kilométere fekvő „Szabolcs “-ét is, melynek mintegy 100 magyar csa­ládja Nyíregyháza vidékét cse­rélte föl Amerikával. Schuller Géza plébániáját va­lószínűen karácsony táján foglal­hatja csak el, mert a kanadai kor­mány közben a papokat és orvo­sokat is beszámította a kvótába és igy most Schuller Géza részére is meg kell szerezni a beutazási engedélyt. Mihelyt Sántha Pál plébános hazaérkezik Stockholmba, azonnal megteszi a lépéseket a a beutazási engedély megadása iránt. Ez egy kis időt vesz igénybe s azért történhetik Schuller Géza elutazása csak karácsony táján. Vasárnap leplezik le a Csány szobrot és Borbély György síremlékét. Az ünnepély műsora. Zalaegerszeg város közönsége az aradi Tizenhármak emlékün­nepét összekötötte az 1849. ok­tóber 10-én vértanú halált halt, zalai szabadsághős, Csány László szobrának és a Csány kultusz nagy apostola, Borbély György síremlékének leleplezési ünne­pélyével. Ezt az ünnepélyt vasár­nap folyó hó 11-én rendezik a következő műsorral: Délelelőtt fél 11 órakor, nagy­mise után a Levente zenekar in­dul a plébániatemplom előtti tér­ről. A szobornál: Hiszekegy. Elő­adja a Levente zenekar. Szavalat. (Németh Ferenc reálgimn. 3 ik oszt. tanuló.) Ének: Iparos Dal­kör — Bálint Béla karnagy ve­zetése mellett.*£Ünnepi beszéd: Mondja Bosnyák Géza felsőházi tag. Czobor Mátyás polgármester a város nevében átveszi a szobrot. Óda. Irta és előadja Józan Miklós unit. püspöki vikárius. Koszorúk elhelyezése (a megállapított sor­rendben). Hymnus. Énekli az Ipa­ros Dalárda. Staféta beérkezése. Elvonulás a szobor előtt (levente, diszszázad, cserkészcsapatok). Kivonulás Borbély György sír­emlékéhez. Borbély György sírjá­nál: Énekel a felső kereskedelmi iskola énekkara — Fürtös Lajos tanár vezetése mellett. Szaval Szecskay Dezső VII. oszt. reálgimn. tanuló, Ünnepi beszédet mond Péterffy Béla reálgimn. igazgató. Imádkozik Józan Miklós püspöki vikárius. A szózatót énekli a felső j kereskedelmi iskolai énekkar into- I nálása mellett a közönség. A Szociális Misszió vasárnapi előadása. Közöltük már, hogy a Szociális Misszió helyi szervezete az ínsé­gesek javára 11-én, vasárnap este 8 órai kezdettel bemutatja Herceg Ferencnek két talpraesett alkotá­sát a Kullurház színpadán. Ha a nemes céltól el is tekin­tünk, maga a két Herceg-darab előadása is figyelemreméltó. Az egyik dialóg (Két ember a bányá­ban), a másik monológ (Violante és a bíró). Ép ez bennük a me­sés művészet, hogy két, illetve csak egy. szereplő annyi eleven­séget, mozgékonyságot, életet tud adni, hogy a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. A darabokat fővárosi és vidéki, hivatásos és amatőr színészek is sokat játszot­ták páratlan sikerrel. Ezt a sikert a müérték mellett a tárgy aktuális volta is biztosítja^ A „Két ember a bányában“ az osztály harcot, a munkáskéidést adja, küzd benne a gyűlölet és szeretet evangéliuma, mig végre az utóbbi győzedelmeskedik. — Bányaomlásban egy tárna mélyén összetalálkozik egy munkás a fő­mérnökkel. A munkás féktelen gyűlölettel eltaszitja magától a megmenekülés végső lehetőségét is, csak megölje a főmérnököt; de ez utóbbi intelligenciája meg­töri a jégkérget a munkás szivén. — A „Violante és a bíró“-ban egy fölséges balladát látunk, mély drámaisággal és pszihológiával felépítve. Égy férjgyilkos asszony­nak gyötrődik lázas lelkiismerete a bíró előtt. Kezdetben tagad, de a végén bevall mindent. Egy mély „Confiteor“-baan nyerjük az érté­kes erkölcsi tanúlságot. Mindkét darabután városszerte élénk az érdeklődés. Egyébként a teljes műsor a következő: Allo- cutio, mondja dr. Fatér Endréné. Violante és a bíró (Herceg Fe- renctől). Megszemélyesíti Horváth Irén. Beethoven: Hegedűrománc G-dur (op. 40.), Wieniawski: Dudziarz, Mazurka (op. 19. no. 2.) Hegedűn előadja Vida Sándor, zongorán kiséri Kecskés Eszti* Tárnában (Sik Sándortól).’ Sza­valja Hajgató József. Két ember a bányában (irta Herceg Ferenc). Személyek: Brádi — Farkas Fe­renc kér. isk. tanár, Kopp — Ti- volt Ernő. Kiáltás a kapuból (Sik Sándortól). Szavalja Háry Jolán. Belépődíjak : ülőhely 1 pengő, 80 és 50 fillér, állóhely 20 fillér. Átszervezik a román kormányt. Bukarest, október 10. A mi­niszterelnökhöz közelálló körök szerinti Jorga még a parlament megnyitása előtt átszervezi kor­mányát. A miniszterelnök ez ügy­ben a jövő héten kihallgatáson je­lenik meg a királynál.

Next

/
Thumbnails
Contents