Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-02 / 229. szám
1931 Október* 2 Péntek. Gosxto^' v U^'6 9 54 .tto»06 Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A mai napon elmondhatta minden tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas közalkalmazott, hogy hozzájárult az állam háztartásának rendbehozatalához. Ma, október t-én kaptak ugyanis csökkentett illetményeket és az az összeg, amit igy havonként levonnak, az államháztartás rendbehozatalári szolgál. A magyar sohasem sajnált hazájától semmit sem. Nem is volna magyar az, aki nem hallgatna édesanyjának, a hazának hivó, kérő szavára, aki elzárkóznék az édesanya kérésének teljesítése elől. Nem a járandóságoknak 5-15 százalékát, hanem utolsó betevő falatunkat, vérünket, életünket is feláldozzuk, ha a haza érdeke az kívánja. Nem is méltatlankodik senki amiatt, hogy meg kell segíteni a hazát, hogy a hazáért áldozatokat kell hozni. Hisz a haza ad nekünk mindent; mindenünk a hazáé. És habár nehezére is esik sokaknak a levont összegeket nélkülözni, mindenki jószivvel viszi áldozatát a haza oltárára azzal a hő óhajjal, vajha ez az áldozat olyan befektetés lenne, mely kamatként a haza sorsának jobbrafordultát hozná. De szabad kutatnunk minden eseménynek, minden jelenségnek okát és célját. A fizetéscsökkentését is. Célját ismertettük : megsegíteni gondterhes, nehéz napjaiban a hazát. Oka: az általános gazdasági helyzet és a helytelen gazdálkodás. Kisértett már évek óta a gazdasági válság, de nem ismerték föl, vagy nem akarták fölismerni annak mind veszedelmesebben mutatkozó előjeleit. Pedig, ha felismerik, találhattak volna lehetőséget a bajok javarészének elhárítására. Azt a legegyszerűbb közmondást felejtették el, hogy, csak addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér. Az előző kormány mintha soha hírét sem hallotta volna ennek a nagyon is megszívlelendő igazságnak. Meg is adta árát azután az ország. Az természetes, hogy a bajokért nem terheli százszázaléknyira felelősség a kormányt: viszont azonban igaz az is, hogy az általános helyzet sem hibás — százszázalékban. De a kormánynak kellene arról gondoskodnia, hogy ugyanakkor, amikor a fizetések csökkennek, ne emelkedjék mindenféle szükségleti cikknek az ára. Mert, ha a bevételek csökkennek, de drágább is lesz minden, akkor a helyzet nem javulhat, csak rosz- szabbodhatik. Ha például — csak ezt az egyet vegyük, — megdrágul a vonat, drágább lesz a kedvezmény, a fizetés meg kisebb, várható-e tömegesebb utazás és a menetdijak emelése révén várt többlet befolyik-e a Máv kasszájába? Azt hiszük, hogy erre a kérdésre minden különleges finánctehetség és tudomány nélkül is csak azt válaszolhatjuk: nem. Háromszorosan eret vágni valakin és azt várni, hogy onnan több jöjjön, mint eddig, egy kicsit elhibázott politika. Mussolini — tudjuk — úgy tüntette el az olasz vasutak deficitjét, hogy — leszállította a menetdijakat. — Ezek a gondolatok ötlenek eszünkbe a mai napon, amikor a közalkalmazottak és nyugdíjasok először kapnak lecsökkenteti illetményeket. Ez emlékeztessen bennünket arra egyrészt, hogy a hazától megtagadni semmit sem szabad; másrészt, hogy okos előrelátással és bölcs beosztással kevésből is lehet jól gazdálkodni; harmadszor és utolAnkara, október I. Izmed pasa miniszterelnök tegnap este Ankarából elutazott Athénbe és Budapestre. A pályaudvaron búcsúztatására megjelentek: a köztársaság elnöke, a diplomáciai testület és a kormány tagjai, Izmed miniszterelnök elutazása előtt a következőket mondotta a Török Távirati Iroda munkatársának : — Athéni látogatásom során végleges megoldáshoz akarom juttatni azokat a problémákat, amelyek a görög és török nemzet között még nem tisztázódtak. Arra Prága, október 1. A községi választásokról utólag beérkezett felvidéki eredményekből egyre élesebben bontakozik ki a szövetkezett magyar ellenzéki pártok felvidéki győzelme. Az országos keresztényszocialista párt túlnyomó többséget szerzett a dunaszer- dahelyi, a vágsellyei, a nyitrai, kassai, bodrogközi, a munkácsi és a szepsii járásokban. A pozsonyi keresztényszocialisták azon fáradoznak, hogy az egyik polgármesterhelyettesi széket a párt Budapest, október 1. A kereszténypárt tegnap este értekezletet tartott, amelyen a párttagokon kívül megjelent Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is. Az értekezleten Túri Béla ismertette a 33 as bizottság munkáját. Hunyady Ferenc gróf két javaslatot terjesztett elő. Az egyik arra irányul, hogy jára pedig, hogy csak addig szabad nyújtózkodni, amedig a takaró ér. Jogos a föltevésünk, hogy, ha Károlyi Gyula gróf miniszterelnök as újabb intézkedésekkel csak valamivel is nyugodtabb helyzetet teremt, revízió alá veszi a most hir- telenében megtett rendelkezéseket és módosít azokon a méltányos- sági szempontok figyelemre méltatásával. És ha elkövetkezik a nagyjövedelmek, a mamutfizetések megrendszabályozása, talán enyhül a kisemberekre rótt teher. törekszem, hogy a kölcsönös barátság és a bizalom érzését elmélyítsük. — Budapesten kifejezésre juttatom a török nemzetnek a magyar nemzet iránt érzett őszinte rokonszenvét. A két ország között nincs érdekellentét. Minden érdekünk, a lelkűnkben élő érzések is azt kívánják, hogy a két ország kölcsönösen virágozzék. Kívánjuk, hogy a két ország gazdasági kapcsolata minél jobban kimélyüljön. Remélem, hogy a kölcsönös közeledés gazdasági és erkölcsi eredményei napról-napra gyarapodni fognak. tagja, Förster Viktor kapja. A keresztényszocialisták annál is inkább maguknak igénylik ezt a széket, mert mandátumaik révén ők a legnagyobb párt Pozsonyban, A pozsonyi őslakosok legnagyobb része ebben a pártban tömörül. A magyar nemzeti párt főként a a nagykaposi és a nagymihályi járásban aratott sikereket. Az egész köztársaság választási adataiból az az általános benyomás, hogy a választás egyetlen vesztese Benes nemzeti szocialista pártja. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál állapítsák meg az igazgatók jövedelmét. A másik javaslat arra vonatkozik, hogy a társaságok felmondhassák a konjunkturális időkben kötött élet- fogytiglanra szóló főíisztviselői szerződéseket, mert ezek veszélyeztetik a vállalatok létét. Vargha Gábor a határszélen uralkodó nyomorról és az újabban megindult cukorcsempészésről szólt. Szóvátette, hogy Ausztriában 1.04 shilling a cukor ára, nálunk pedig 1.40 pengő. Kray István báró az agglegényadó bevezetése mellett szólalt fel. Rakovszky Tibor rendeletet sürgetett, amely a vagyonváltsági földek kiosztása során földhöz juttatottak részéről fizetendő vált- ságárat a mai búzaárnak megfelelően állapítja meg. A megváltott földekhez juttatott vitézség! érmesek, hadirokkantak, özvegyek és árvák kedvezményben részesüljenek. Károlyi Gyula gróf miniszter- elnök szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy a kormány a közbiztonság fentartása érdekében mindent megtett. Aggodalomra nincs ok. Tudja, hogy a kormány eddigi intézkedései sok terhet róttak a lakosságra, azonban a kormány kényszerhelyzetben volt. A kormány — sajnos — nem adhat átfogó nagy gazdasági programot, mert az államkincstár mai helyzetében semmi fedezet sincs^ nagyobb dolgok keresztülvitelére. Ilyen program kidolgozása tehát teljesen teoretikus lenne, ^mi a hatmillió métermázsa búza exportját illeti, megnyugtatja a pártot, hogy ez az export feltétlenül lehetséges. Három momentumra mutat rá, mint ahol az állampolgári kötelesség teljesítésének kijátszására alkalom mutatkozik. Az egyik a tőkevagyonnak az országból való kimenekülése, a másik a jövedelmi adóalap részben való eltitkolása, a harmadik, ami a legnagyobb, az adó nemfizetés. Itt súlyos mulasztás terheli az ország lakosságának jó részét és mulasztás terheli a régebbi kormányokat is, amelyek módot nyújtottak arra, hogy ezek az adóhátralékok ennyire jelgyüljenek. A kormány azon az állásponton van, hogy ott, ahol az adót bármilyen okból nem tudják megfizetni, elsősorban halasztást, végső esetben adóelengedést lehet alkalmazni, ahol azonban az adófizetési készség hiányzik, ott a legszigorúbban fog eljárni. Kérte a miniszterelnök a képviselőket, mutassanak rá vidéken arra, mennyire kötelessége mindenkinek az állammal és önmagával szemben a közterhek befizetése. Ezután a miniszterelnök a törvényjavaslat-tervezetekről szólt. Bejelentette, hogy a nagy fizetésekre, az összeférhetetlenségre és az uzsorakamatra vonatkozó törvényjavaslatok munkában vannak. Ezek azonban a parlament elé tartoznak. A miniszterelnök beszédéért Zichy János gróf pártelnök mondott köszönetét. A pártértekezleí után olyan hírek terjedtek el, hogy a kormány pár héten belül összehivatja a Budapestre indult a török miniszterelnök. Nagy választási sikereket arattak a magyar pártok a Felvidéken. Rövidesen a parlament elé kerül a mammutfizetések, az összeférhetetlenség és az uzsorakamat ügye. A politika hirei.
