Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-10-02 / 229. szám

Zalamegyei Újság Ki kell cserélni a Wlassics-utcai ruhaszaggató drótkerítést. 2 Házat és néhány napig együtt tartja a miniszterelnök által beje­lentett javaslatok letárgyalása céljából. ______ Na gy deficittel küzd az Egyemültállamok. London, október 1. Az Egyesült­államok folyó pénzügyi évének első negyede közel 400 millió dol­lár deficittel zárult. Mellon kincs­tári államtitkár a kongresszustól valószínűen nagy adóemelésekre kér felhatalmazást, hogy ezzel a most már 1.600 millió dollárra emelkedett deficit egy részét adók­kal tüntethessék el. Az analfabéta tanfolyamról. A napokban ismertettük a Vár­megyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak az egyes községek­ben működő kulturális egyesüle­tek elnökeihez, a polgári és elemi iskolák hatóságaihoz intézett fel­hívását. Pótlóan most annyit jegy* zünk meg, hogy szervezhetők: analfabéta, elemi ismeretterjesztő, ismeretterjesztő, férfiak részére gazdasági, továbbá egészségügyi tanfolyamok. Rendezhetők hazafias ünnepségek és műkedvelői elő­adások. Az analfabéta tanfolyamokról a Bizottság a következőkép nyilat­kozik körlevelében : Az analfabéta tanfolyamok meg­szervezése az előző években rész­ben az érdekelteknek indokolatlan tartózkodása, részben álszemérem miatt sok nehézségbe ütközött, holott Bizottságunk legfőbb törek­vése odairányult, hogy a várme­gye területén az 1920. évi sta­tisztikai kimutatásban feltüntetett 51.964 hat éven felüli irni-olvasni nemtudók számát redukálja. Hisz ezen szám csökkentése, illetve végleges eltüntetése nemcsak egyéni, hanem nemzeti érdek egyaránt. Erre való tekintettel külön is felhívjuk Elnök Ur figyelmét e tanfolyamok szervezésének rend­kívüli nagy fontosságára. Megje­gyezzük, hogy az analfabéta tan­folyamok szervezésére Zalavár- megye tanítóságát Zalavármegye kir. tanfelügyelője 4765—929 sz. rendeletével külön is utasította. Amely községben az analfabé­ták száma 15-30, ott a folyó tan­évben analfabéta tanfolyamok szervezendők. E tanfolyam hall­gatására a 12-40 év közötti írni és olvasni nem tudó férfiak és nők kötelezve vannak. Az iskola igazgatója, vezető tanítója pedig köteles folyó év október 1-ig a leventékkel Írási és olvasási pró­bát tartani és akik nem, avagy nagyon gyengén olvasnak, vagy írnak, azok részére analfabéta tanfolyam tartandó. Az analfabéta tanfolyamok 60 óraszámmal szervezendők. Vala­mennyi óra irás-olvasásra fordí­tandó. JTiszteletdijban csak azon tan­folyamok vezetői részesülnek, ame­lyekre legalább 15 hallgató irat­kozott be, kik közül 10 a tanfo­lyamot végig rendszeresen láto­gatta. Az analfabéta tanfolyam hallgatói részére bizottságunk tan­könyveket és Írószereket ingyen küld. — Október 7-én újabb akció­nap Schütz Áruházban. 3921 A Wlassics-utca nyugati során, a Petőfi-utcával szemben van egy üres telek, amelyen át vala­mikor majd utcát nyitanak s ame­lyet addig is, mig ez az idő el­érkezik, a gazdasági ismétlő is­kola céljaira használnak. Terem is ott szépen minden, mert a te­lek rendes művelés alatt áll. Ezt az üres telket tulajdonosá­nak, a városnak, természetesen be kellett kerítenie. Úgyis, mint üres telket, mert ezt parancsolja az érvényben levő szabályrende­let ; úgyis, mint iskolai célokra szolgáló területet, hogy ott meg*- őrizhető legyen minden termény. Ez eddig rendben is volna. Azon­ban maga ellen a kerítés ellen emelnénk kifogást. Először is azért, mert az ellenkezik a szépé- szet követelményeivel. Azon a gondozott, virágos utcán a város alig engedné meg magánosoknak, hogy telkeiket ilyen kerítéssel zár­ják el, aminőt ma még a harmad­rendű útszéli csárdák is restedé­nek. Másodszor pedig veszélyez­teti ez a kerítés a járókelők ruhá­zatát, amennyiben alig egy mé­ternyi magasságban fut végig rajta a szeges drót, nem is any­nyira a tetején, mint inkább az oldalán. Ha tehát például hárma­sával járnak az emberek, az egyik­nek ruhájába föltétlenül beleka­paszkodnak a szegek. Mert hát maga az egész kerítés is girbe- görbe, a szegek tehát egyes ré­szeken közelebb érhetik a járó­kelők ruháját. Ismételjük azt, amit föntebb már mondottunk: a város nem tűrné, hogy magánosok ilyen ke­rítést alkalmazzanak a város belső területén levő üres telkeiken. Meg­kívánná mindenesetre azt, hogy szép deszka- vagy léckerítést ad­janak oda, mert tudvalévőén még a legjobb drótkerítés is megbíz­hatatlan. Hát, amit a város magá­nosoktól megkívánna, azt kívánjuk most mi a közönség nevében a várostól. Ha mindjárt takarékos­kodnia is kell a városnak, azért nem hajlandó a közönség a vá­rosnak egyik legrendezettebb ut­cáién ruháját veszélyeztetni. Már csak a takarékosság szempontjá­ból sem. Reméljük azért, hogy azt a rongyos drótkerítést hala­déktalanul deszka- vagy léckerí­téssel cserélik ki. Néger képviselő a magyar parlamentben. Budapest, október 1. Érdekes vendége volt ma délelőtt a ma­gyar parlamentnek: Gratien Cand­ace néger képviselő, a francia kamara tagja és a francia kaimra pénzügyi bizottságának előadója*, aki 20 éve képviseli Guadeloupe szigetét a francia parlamentben. Tagja az interparlamentáris uni­ónak és tegnap érkezett Buda­pestre Bukarest felé utaztában, ahol holnap kezdődik az interpar­lamentáris unió tanácskozása. Candace idősebb ur őszülő hajjal, intelligens szemekkel, barátságos arccal. Mikor a néger képviselő a folyosón megjelent, körülvették az újságírók és kérdésekkel hal­mozták el. Candace kijelentette, hogy rég szerette volna Magyar- országot megismerni és örül, hogy vágya most teljesült. A né­ger képviselőt mint kollegáját üd­vözölte Temesváry Imre, a ma­gyar parlament pénzügyi bizott­ságának előadója. Üdvözölték a néger képviselőt Lakatos Gyula, Schandl Károly és Egry Aurél is, akik az unió üléseiről ismerik. Candace elsősorban pénzügyi és gazdasági kérdésekről beszél­getett el a magyar képviselőkkel. Véleménye szerint a háború utáni gazdasági válságot az okozta, hogy egyes országok ott akarták folytatni gazdasági politikájukat, ahol a háború előtt abbahagyták. A háború után minden ország túlméretezte ipari termelését és nem vette tekintetbe, hogy a vá­sárlóképesség rohamosan csök­kent. Ez gazdasági zűrzavarhoz vezetett és igy jutottunk oda, hogy a föld hátán élő 2 milliárd em­berből 800 millió szűkölködik és éhezik. Mikor Anglia 1925-ben aranyalapon stabilizálta valutáját, abból a gondolatból indult ki, hogy fent lehet tartani a háború előtti kurzust. Amint most kide­rült, ez tévedés volt. Anglia nem önző okokból járt el igy. Elgon­dolásának alapja volt, hogy a font a világ túlnyomó részének pénzegysége, ezért joggal hihette, hogy a font árfolyama a többi pénznemeket is magával viszi felfelé. Ez nem következett be. Franciaország szerencsésebb hely­zetben van, de nem szabad el­felejteni, hogy 1926 ban épen olyan válságos helyzetben volt. Candace hangoztatta, hogy a ki­vezető ut a bajokból a termelés­nek egyöntetűen, nemzetközileg való megszervezése, mert akkor meg lehet szervezni a fogyasztást is. A dollár csak hat hónapig él. Tiz milliárd dollárt égetnek el minden esztendőben. Az amerikai papírpénz, a szent dollár, a lehető legkitűnőbb anyagból készült. Mégis hat hó­napnál alig él tovább. Minden kibocsátott papírpénz átlag hat hónap alatt elrongyolódik, vagy elszakad, úgyhogy ujjal kell he­lyettesíteni. Persze a főúri ezer- dollárosok, vagy a bankóvilág fejedelmei, a tizezerdollárosok szinte sosem piszkolódnak el, so­sem rongyolják el szép zöld- és arany ruhájukat. Ezzel szemben a szerény egydolláros hihetetlen gyorsan elpusztul. Az állam bankja, amit nem szabad összetéveszteni a „Bank of America“, „Bank of The Uni­ted States“ és más hasonló nagy- hangzású, de legtöbbször gyanús intézetekkel és amit egyszerűen „Federal Reserve Bank“-nak (Szövetségi Tartalék Bank) ne­veznek, állandóan friss, ropogós bankókkal cseréli ki az elhasznált, elrongyolódott papírpénzeket. 1931 október 2. Ugyancsak bevonja a kifizetett, elszakadt, stb. államadóssági köt­vényeket is. Mindezt szigorú őri­zet mellett Washingtonba szállít­ják, ahol minden évben, úgy nyár vége felé megkezdődik tizmilliárd dollár kremációja és péppé őr­lése. Ez a munka napokig tart. A kincstár biztosainak jelenlétében megindítják a pincében elhelyezett és külön e célra szolgáló papir- őrlő gépet, befűtenek egy nagy kazánt és lapátokkal rakják a tűzre, nyalábszámra gyömöszölik a gépbe a tizmilliárd dollárt kép­viselő papirhalmazt. így lesz füst, hamu és vizes pép timilliárd dol­lárból — minden évben. A munka végeztével a biztosok gondosan átvizsgálják a gépet, belenyúlnak a kazán hamujába, mert hátha egy-két dollár mégis túlélte a tömeghalált. A milliárdok elpusz­tításával megbízott hivatalnokok a „nagy tűz“ idején napi öt dol­láros külön jutalékot kapnak. Talán azért, hogy ne essék olyan nehezükre a becsületesség. Jó volna ezekből a rongyos dollárokból egy csomót erre mi­felénk szállítani. Mi még azokat sem égetnénk el. A sült gesztenye is megjelent már a piacon, mint egyik jellemző és kétségtelen bi­zonyítéka az ősznek. Ott füstölög­nek a kis kályhácskák az utca­sarkokon és ontják magukból a jóízű sült gesztenyét a nappali, de különösen az esti órákban. Van is kelendősége, mert a hi­degben mégis csak jó egy kis meleget a zsebünkbe tenni s on­nan előszedegetve elropogtatni. Persze, a gesztenyesütők sem csi­nálnak ma olyan jó üzletet, mint néhány évvel ezelőtt mert hát ma­napság nemcsak a pengőkön, ha­nem a filléreken is takarékosko­dik az ember. A sült gesztenye bizony csak azt juttatja eszünkbe, hogy itt van az ősz, hogy hűvösre fordult az idő. Ebből a hűvös időből az idén elég korán kap­tunk jó adagot. Többet, mint négy hetet és akkor, amikor hiva­talosan még nyár volt. Az idén elmondhatjuk, hogy nyáron kezd­tük a fűtést, mert szeptember 24. előtt már majdnem minden lakás­ban fűtöttek. Ez a korai hideg támadott olyan erővel a szegény kis fecskékre is, amelyeknek ez­reit vasúton kell elszállítani me­legebb vidékekre. Igaz, a meteo­rológiai intézet most az idő javu­lását jelzi, ámde már minden késő. Nem igen örülhetünk a be­ígért szebb napoknak, mert a la­kások annyira kihűltek már, hogy a fűtést abba nem hagyhatjuk. Es azonfelül úgy vagyunk a dolog­gal, hogy már nem is hihetünk a jóslásodban. Az ősz itt van ta­gadhatatlanul, ezt jelenti a sült gesztenyének megjelenése is az utcán. Csak az a baj, hogy egy kicsit nagyon is korán és nagyon hidegen köszöntött be. Belevágott a villám a budapesti repülőgépbe. Budapest, október I. A Bécs- ből Budapest felé tegnap elindult utasszállító repülőgépet a Csalló­köz felett vihar lepte meg. A vil­lám belecsapott a gépbe és a gép biztosítékában rövidzárlat keletke­zett, a jobb szárny pedig kigyu- ladt. Ennek ellenére a repülőgép fennakadás nélkül kötött ki a má­tyásföldi repülőtéren.

Next

/
Thumbnails
Contents