Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-29 / 278. szám

XIV. évfolyam 278. axám Ara 12 fiilép 1931 November 29 Vasárnap 711 11»«^ i. Gosztonyi László plébános urnák Főtiszt. 54 Zaiacsány SYEI ÚJSÁG ztő: HERBOLY FERENC. ozerKesztőség és kiadóhivatal: aiaegerszeg, Széchenyi-tér4, Telefon : 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Beszéljünk őszintén! Valahogyan a magyar ember természetével én úgy vagyok: nem szeretem, ha kertel. Ha ke­rülgeti a dolgokat, mint a macska azt a bizonyos forró kását; ha akarna is mondani valamit, meg nem is, hallgatni is ha szeretne, de mégis beszél, de csak suttogva és hogy a felelet elől kitérjen, hát ő is kérdezi: No mit szólsz ehez az állapothoz és mit gondolsz, mi lesz ? ! — Hát ez nem magyar természet, ez minden lehet, csak magyar gondolkodás, magyar jel­lem nem lehet! A hamisítatlan magyar natúra nem tűri a kétkulacsosságot, nem használ szájkosarat, nyilt és egyenes szive csak egyféleképen tud dobogni: őszintén! Vagy örül, vagy sir! A harmadik eset csak a képmutatóké és nem az őszinte magyar szívé ! Mégis !... Mintha ma az em­bereken egy valamiféle melankó­lia lenne, mintha letargiában él­nénk : kétség, zokszó, levertség, panasz és jaj hallatszik minden­felé ! Mindenki keres, kutat va­lami csodaszer után. A 6-os, a 33 as bizottságok, minisztériumok, pártok tárgyalnak, az országháza beszédektől hangzik, a bankok nagyvezérei, a kereskedelem és ipar vezérlő férfiai szónokolnak, ajánlanak a kormánynak csodi- elixireket, igy kellene, úgy kel­lene: és az ország népe kilenc - tizedrészben tönkremegy egytize- dének receptje miatt! És miért? Mert hát nem va­gyunk őszinték önmagunkhoz ! Mert hát mi tűzön-vizen elfo­gadtuk a fiókparlamentet, a 33-ások társaságát, akikről azután a mi kerületünk képviselője, báró Kray István furcsa leleplezések­kel szolgált. Kimutatta azt: 22 tagja a bizottságnak nem keve­sebb, mint 191 igazgatói tagsá­got tölt be ! Halljuk ? 22 ember elfoglal 191 állást. Hogy ez a 22 úr hogyan vi­gyázott, hogy azt a társaságot teher ne érje, ahol ö bankelnök, igazgató, felügyelő stb. tisztséget tölt be: elhihetjük ! Ahogy ők nem féltették a leszanált .tisztvi­selői kart: az bizonyos. Hogy szívesen fogadták a nyugdíjasok újabbi megnyomoritásának a hírét és tervét, kétséges nem lehet előttünk. Hogy ők minden tervet elvet­nek, amely a tantiemadó emelé­séhez nyúl — csak természetes ! Mivel bizalmunk abban a 33-as bizottságban Kray leleplezése után többé nem lehet: nincs más, mint kívánni, hogy a 33-asok hatás­köre szűnjék meg azonnal! Hi­szen ők eddig még nem tettek olyant, amit a nép várt volna tőlük. Ki kapott ? Kapott a nyo­morgó mezőgazdaság ? Az ipar, a kereskedelem ? Igen ! Adópót lékokat, felemelt vasúti és posta­tarifákat ! De mást ? Ugyan még mit akarunk ? Hát igen, pénzt óhajtanánk látni, nem csak taná­csot hallani, leépítést átélni! Igen azt óhajtunk, mit több képviselő az országházában hang­súlyozott és amit Ortutay Gyula kormányfőtanácsos, egy bankve­zér, szanáló tervezetében őszintén kijelenti : pénzt! Külföldi tartozásainkra pedig haladékot. Ne féljünk tőle ! Ha Bethlen István gróf ezt az esz­mét föl merte vélni, ha azt annak­idején Franciaország meg merte tenni, hogy éveken át még csak kamatot sem fizetett, akkor mi koldus trianoni ország, igazán megtehetnék. Ha pedig a külföld fizetséget akar, hát adjunk : — mint tette Anglia — saját pénzünkből fizes­sünk, aminek standardja nem az arany, hanem az ezeréves magyar föld legyen ! Tessék Farkas Ele­mér képviselő november 11 -iki besztdét megszívlelni és a Ma­gyar Nemzeti Bank igenis talál­jon módot arra, hogy legalább 600—800 millió pengő fizetési eszközt bocsásson ki nemzeti kölcsön, vagy államjegy alakjában. Ne áltassuk magunkat, végre legyünk őszinték önmagunkkal szemben, vessük le az álszemér­met és koldusságunkat ne ken­dőzzük. Figyelő. 8orah szenátor éleshangu nyilatkozata a leszerelés mellett. London, november 28. Az Exchange Telegraph jelenti New- yorkból, hogy Borah szenátor rádióbeszédében kijelentette, hogy a közvéleménynek korbácshoz kell majd nyúlnia, ha az állandóan emelkedő katonai költségvetések leszállítását akarja biztosítani. Mialatt milliók az éhhalállal küz­denek, ugyanakkor 5 ezer millió dollárt, vagyis az összes adók 85 százalékát költik fegyverekre. Vá­dolta Borah szenátor a korányo­kat, hogy nem váltották be a le­szerelés iránt tett ünnepélyes igé- retöket. London, november 28. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint diplomáciai körökben kí­vánatosnak tartják az általános le­szerelési konferencia határidejének elhalasztását. Az általános belső bizonytalanság és a külpolitikai súrlódások miatt nem lehet a fegyverkezés lényeges leszállítását remélni, sőt az említett körülmé­nyekre való hivatkozással egyes országok követelni fogják, hogy újból fegyverkezhessenek. Egyéb­ként a leszerelést nem lehet el­intézni, amig a jóvátételek kötik le a vezető külügyi hivatalok fi­gyelmét. Egy nagyhatalom sem akaja az elhalasztást javasolni, de a viszonyok kényszerítő ereje, különösen a pénzügyi válság megoldásának szüksége egyelőre háttérbe szorítja a leszerelés kér­dését. Páris, november 28. A leszere­lési kongresszus tegnapi ülése botrányba fuladt. A gyűlésre sok kommunista vonult fel, akik össze­verekedtek a jobboldaliakkal. Csendőrök jelentek meg a terem­ben, hogy a szónoki emelvényt és a meghívott vendégeket meg­védjék. Herriot és Jouvenel csak nehezen szabadultak meg a ve­réstől. A kormány mégis kiadja a nyugdijrendeietet. Budapest, november 28. A kormány tagjai tegnap este mi­nisztertanácsot tartottak. A minisz­tertanács letárgyalta a nyugdij illetmények csökkentése tárgyában kiadandó kormányrendeletet. A rendelet ma és holnap végső szö­vegezést nyer és előreláthatóan hétfőn kerül nyilvánosságra. A rendelettervezetet szerdán a ke­reszténypártban, csütörtökön az egységespártban ismerteti a kor­mány. A csökkentett nyugdijakat január elsejétől fizetik. Ernszt Sándor népjóléti és kultuszminiszter állapota aggoda­lomra egyáltalán nem ad okot. A miniszter szerdán már elfoglalja hivatalát. Tegnap a minisztert meglátogatták lakásán a kérész- ; ténypárt vezetői és hosszasan el­beszélgettek vele az aktuális kér­désekről. A képviselőház tegnapi folyta­tólagos ülésén Farkas Tibor ki­fogásolta, hogy a lapokat a kol­portázsjog megvonásával fenye­geti egy hivatalosnak látszó nyi­latkozat a kormányválságról szóló hirek miatt. Budapest, november 28. Az átdolgozott nyugdijrendelet-terve- zet hir szerint enyhíti a százalé­kos leszállítás mértékét. Az 1925 és 1927 között, valamint az 1927 után nyugdíjazottak körülbelül olyan helyzetbe kerülnének, mint amilyenben az 1925 június 31 - ike előtt nyugdíjazottak vannak. Az a körülmény, hogy az egy­séges párt ülésén már ismertették a német birodalmi kormánynak a sajtó „megréndszabályozására“ vo­natkozó rendelkezéseit, jogosit mindenkit arra a föltevésre, hogy Károlyi miniszterelnököt bizonyos oldalról nagyon ösztönzik a száj­kosárrendelet kiadására. Károlyi felől nem tételezzük föl, hogy ő ilyesmit forgatna agyában; de amikor belügyminisztere olyan­formán beszél, hogy a kormány­bukásról, pártbomlásról szóló sajtónyilatkozatok hozzájárulnak a forradalom kirobbanásához, akkor már nagyon közel vagyunk a sajtószabadság megszorításához. Az igaz, hogy ez a nyilatkozat már a fuladozónak szalmaszál után való kapkodásánál is szána- lomraméltóbb, de hát — beharan­gozás. Hogy az a bizonyos oldal terv sze­rint megy előre a sajtószabadság korlátozása felé, azt bizonyítja még az is, hogy néhány laptól már megvonták a szubvenciót s ezek most egy-kettőre frontot vál­toztattak. Ezeknek újabb kellemet­lenkedései ellen akarja magát biz­tosítani az a hangos oldal. Veszélyben a társadalmi egyesületek. A tisztviselők és nyugdijasoír fizetéscsökkentése folytán veszély fenyegeti a társadalmi egyesüle­teket, mert a tagok egyre nagyobb számban lépnek ki azokból. Tu­dunk esetet, hogy egy zalaeger­szegi tisztviselő 14 helyre fizetett eddig tagsági dijat, de nagyobb- mérvü fizetéscsökkentése arra kényszeríti őt, hogy mindenik egyesületből kilépjen. A szép mű­ködést tan úsitó s a hazafiúi ér­zés ápolásában vezetőszerepet játszó társadalmi egyesületeink­nek — ha ez igy folytatódik, — maholnap csak múltjok lesz. Népürelés Csatáron. A múlt évben megkezdett esti népművelő előadásokat ismét megkezdték november 21 *én Csa­tárban s folytatták azt 24 én. Az iskola mindkét esetben zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, különösen a sok férfi jelenléte nagyon meg­nyugtató jelenet, meg az is, hogy a község birója és képviselőtestülete is szivén hordja anépmivelésnemes ügyét. Első alkalommal Káuzli Gyula esperes beszélt Szent Er­zsébetről s annak életét ismer­tette, Paál Gergely kántortanitó pedig az Öreg föld titkairól tar­tott érdekes előadást. A második este első előadó Radó Gyula dr. körorvos volt, aki nagyon érde­kesen beszélt a csecsemő táplál­kozásáról. A jelenlevő sok anya érdekes dolgokat hallott és tanul­hatott e fontos kérdésről. Azután Mészáros Jenő bocföldei kántor­tanitó ismertette nagyon érdeke­sen Szent László király korát, közel egyórás szép előadásban. Közben szép szavalatok és kar­énekek hangzottak el. A előadá­sokat a jövő héten folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents