Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-29 / 278. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 november 29 A katolikus események és a „Zalavármegye“. Krónika. A férfiak hosszú hajjal, Hölgyeink meg röviddel Vezették be a divatot Ezelőtt jó pár évvel. Azt mondották, az a modern, Mi természet-ellenes. Egyenesből igy lett görbe, Görbéből meg egyenes. S ha úgy épül egy lakóház, Akárcsak a siralomház, Minden jót én ráhagyok, Máskép modern nem vagyok. Kezemben egy képes újság, Azt rajzolják le benne, Modern házat építeni Hogyan, mikép kellene. Mered felém ormótlan fal, Szinte meg-megborzadok, Hát ez is ház, jó Istenem! Hol vannak az ablakok ? A technika, — odaérünk, Arab falut épit nékünk. S mi mindent elfogadunk, Mert hát — modernek vagyunk. Ne higyj magyar a németnek, Énekelték valaha. Megfejelve imigy megyen Nálunk ez a nóta ma: Ne higyj pajtás, barátodnak, Becsap téged konokul, Csapd be te őt, ahol tudod, Hamis ember boldogul. Tisztességre álnoksággal, Igazságra hazugsággal Válaszolnak teneked, És azt zsebre teheted. Nyugdíjasok táborában Ború jött a derűre, Csökkentik a nyugdijakat Mégis új-esztendőre. Készül már a javaslat is Mely csak szavazásra vár. Kivénhedett munkásoknak Ma csak alamizsna jár. Alamizsna nem fizetés, Azért lehet az csak kevés. Alamizsnás jó magyar Másvilágra megy hamar. Ipszilon. Berlanderi X. Ripá- ria Teleki 8. B. jelzésű alanyba ojtott csemegebor és szőlőkQlönle- gességi ojtvány-, minőség szerint darabonkint 3Ü—40 filléres árban bármilyen mennyiségben kapható és megtekinthető: SZÁNTI GYDLA birtokosnál, Alsózsid (Zala m.) 4855 A Kúria súlyosan elitélte a valutasiboló Weinréb bankárt. Budapest, november 28. A törvényszék tudvalévőén felmentette Weinréb Oszkár bankárt, aki fizető eszközökkel visszaélést követett el. Most ítélkezett az ügyben a Kúria és bűnösnek mondotta ki a bankárt. Ezért 2 évi és 3 hónapi fegy- házra, 10 ezer pengő pénzbüntetésre, 10 évi jogvesztésre, valamint 5 ezer pengő vagyoni elégtételre ítélte. A lefoglalt 37 ezer pengőt a Kúria elkobozni rendelte el. Az elitéltnek nyomban meg kell kezdenie a büntetés kitöltéséi. Sokszor elhatároztuk, hogy a „Zalavármegyé“-vel nem foglalkozunk. De, ha kisiklások, hiú és céizatos dicsekvések történnek, mégis meg kell nyilatkoznunk. Most legújabban (1931. nov. 19.) szinte kirázta magából katolikus sajtó-mivoltát, mert amely lapnak „gerinces katolikus olvasói“ vannak, az bizonyára patentirozott katolikus lap. A ferencesek apró- hirei meg épen — amint gondolja és következteti — a Katolikus Akció vezérlapjává teszik a „Zalavármegyét“. Elég gyengének nézi a „Zalavármegye“ a „gerinces katolikus olvasók“ szemmértékét és ítélőképességét Segítünk a bizonyításban és következtetésben. A „Zalavármegye“ annyira katolikus, hogy másnap már a Ro tary klubot megteszi a „legszebb, legönzetlenebb célú“ világszervezetnek (1931. nov. 20.) Azt a Rotary klubot, amit tudvalevőleg a katolikus püspöki karok világszerte tilalmaznak és elitéinek. Dehát holmi püspöki karokénál több a „Zalavármegye“ „katolikus“ véleménye. A katolicizmusnak és a gerinces katolikusoknak a szemérmetlenséggel és a nyilvános mezítelenséggel való kapcsolata révén hirdette a „Zalavármegye* hóna pokon keresztül a Csány-szobor körül a művészetet az erkölccsel szemben ? Zalaegerszegen még véletlenül sem tartott a „Zalavármegye“ soha a katolicizmussal. Ezért lett belőle a „gerinces katolik»sok lapja“. Valahányszor ütközött a katolikus érdek, pl. istentiszteleti közösködések terén, a „katolikus“ „Zalavármegye“ a katolikus egyházjog ellen volt mindig. Épült a II. templom és a ferences kolostor. A „katolikus“ „Zalavármegye“ Ézsau, — akarom Írni — Szekeres Márton szőrös kezével varangyokat rakott a barátok itteni bölcsőjébe. Azt mondották sokan, női zárda kellene inkább. Jött az is ; a „katolikus“ „Zalavármegye“ megattakirozta azt is, mert — úgy látszik — ez sem volt katolikus ügy. Amikor Gyulai főigazgató itt járt az idei őszön, akkor is belémart a zárdába a „katolikus lap“, azért is várja el, hogy tálcán vigye neki a zárda a riportokat. Kibővült a Kulturház, ez sem tetszett; legalább úgy kezelte az ünnepélyes megnyitót. Mi tetszik hát neki ? A tömjénfüst, amit a választási kampányban gúnyolódva emlegetett ? „A gerinces katolikusok“, no meg az ördög, nem szeretik a tömjént. De hát talán csak a zalaegerszegi hivatalos katolicizmus tény - kedései nem tetszenek. Azonban járt itt egy Szentiványi prépost is. Talán az is csak valaki, talán neki is van annyi köze a zalaegerszegi katolicizmushoz, mint — Uram bocsá’! — az ultra „katolikus“ „Zalavármegyé“-nek, Nos ő sem ütötte meg a „Zalavármegye“ katolikus mércéjét. Egyik húsvéti lelkigyakorlat kapcsán, amikor az intelligencia, iparosok és kereskedők férfivilágát — következőleg csupa gerinctelen (!) katolikus — lelkigyakor- latoztatta, nem vette őt észre (1929 márc. 27.) ; ugyanakkor egy más- vallású beiktatásból hercegprimási bevonulást csinált. De hát úgy kell Szentiványi Károlynak, minek jön Zalaegerszegre, ahol már any- nyira fenékig, szinültig katolikus minden, hogy a „Zalavármegyé“- nek is csak „gerinces katolikus“ olvasók jutnak. Istenem ! — micsoda földöntúli katolikusok lehetnek a többiek ! Bizonyára imponál azonban a „Zalavármegyé“ nek az Egersze- gen túl élő katolicizmus. .. Mondjuk a magyar katolicizmus. 1931. október 14.-i számában egy kukkot sem irt az akkor folyó országos katolikus nagygyűlésről. Bizonyára azért, mert a hercegprímás — elég tapintatlanul — nem küldött az örök „katolikus“ lapnak riportot. Mert ez a „Zalavármegye“ mindenekfelett áll az ő katolicizmusával. ítél minden katolikus eyyházfejedelmek felett. 1926. március 19 i vezércikkében megfigyelmezteti és megrójja a magyar főpapokat, akik — szerinte — a szociáldemokratákkal tartanának. Méltán botránkozik a „Zalavármegye“, mert vérszerinti elődje, a „Zalamegye“ úgyis korábbi vakító fehérsége miatt szé- gyenlette ki magát az árnyékvilágból a kommunizmus — végeztével. De minek folytassuk ezen az oldalon . . . Hát hiszen mégiscsak katolikus az a „Zalavármegye“, amely 1931. évi október 28 án „Nép halottja“ címén vezércikkben magasztalja Nagyatádit és eszméi örökkévalóságát. Hm ! (Persze, hogy „Esküit tesz“ nagy Nagyatádi sirja felett annak örökkévalósága, érdemei felől...) No és az csak a teljes kato- likum, hogy karácsony szent ünnepén Zalaegerszegre vele és általa vonul be újkegyelmes Baltazár Dezső, aki a magyar katolicizmusnak legjobb akarója, sőt talán a „Zalavármegye“ „gerinces katolikusainak“ eszményképe. A Magyar Protestánsok Lapjában sárbatiporja a katolicizmus virágát, a Mária-kultuszt . . . Hogyne volna katolikus az a „Zalavármegye“, amelynek betűivel készült a „Zalamegye“, a Dandi, Weiss, Hollósi, Vigh, Madarászná harsonája a vörösvilág idején. No és a tárca „A templom és korcsma“ címmel, amit a Tüskés biró irt: a templom és korcsma egyformán butítja az embereket... Nem kell tehát se ferences, se apáca, se Kultúrház, se tömjén; Tüskés bírójuk szerint a templom úgy butit, mint a korcsma, tehát a templom sem kell. Hát mi kell ezeknek a „gerinces katolikusokat“ nevelőknek ? Hát a gyónás, amiről vasárnapi lelkiolvasmányt adnak? 1931. november 22-én egy Margó nevű hittudós tollából. Az ura betegágya mellől sóvárog a más férje után. „Könnyedén hazudik, kötelességteljesítő, jó, igazságos hazugsággal“ (! !) Ennek a léhaságnak és zagyva ellentmondásnak ormára odaírják a Krisztus szentségének nevét: gyónás. Szép gyónás; kiforgatja, kicsúfolja a gyónást; örüljenek neki a gerinces katolikusok! írtak ott tárcában még katoli- likusabbat is, amikor a polgári házas megérkezik Szent Péter elé és ocsmány szavakkal piszkolják a katolikus papságot. A polgári házastól még értenők, ám azoktól sem telik ki ilyesmi; de, hogy szent Pétert, az egyház kőszikla alapját bepiszkolják, ehez valami sok kell. Emlékszünk rá: a helybeli róm. kát egyházközség tanácsa boldogult Thassy Lajossal élén felvonult a tárcakisérlet miatt a főispánhoz és ott adott a felháborodásának kifejezést. No és, hogy ezekután — ősze- rinte — egyháziak is olyan katolikusfélének tartják és hírekkel táplálják: ez privát szerencséje a „Zalavármegyének ; oly szerencse, amelyet sok hasonló „katolikus“ laptársa másutt hiába irigyel. Van egy csókolni való kedves örökségünk: életünk folyamán nem tudunk arról, mi is történt a bölcsőnk körül, kik hajoltak fölénk aggódó szeretettel, kik közelítettek ellenséges indulattal, amit aztán kemény karok védtek ki. Ha vívtak valaha harcot egyházi intézmény létesítéséért, a zalaegerszegi II. templom és a ferencrendi kolostor létesítése irtózatos küzdelmek sorozata volt. A küzdelmek nehezítésében oroszlánrésze volt a „Zalavármegyé“- nek. Ugyanakkor, mikor a szabad- kőműves „Világ“ intézte kirohanását a II. templom és a ferences kolostor miatt a szombathelyi püspök ellen, a „Zalavármegyé“- ben is vezércikkben, terjedelmes riportokban sűrűn jelentek meg támadások. Zalaegerszegen mindenki tudja, hogyha a „Zalavármegyén“, irányzatán és olvasóin múlik, ma sincs itt ferences kolostor. Ép úgy tudja azt is mindenki, hogy bármenynyire megosztotta az érdemet valóban érdemes egyházi és világi munkatársaival, Pehm József apátplébános nélkül nem épül meg a II. templom és a ferences kolostor. 1925. augusztusában feltűnik Zalaegerszegen Szekeres Márton, aki a kommun után Sopronból „emigrált“ Bécsbe, 1925 nyarán ezzel a múlttal jött a „Zalavár- megyéhez“. Az 1925 szeptember 8 i „Zalavármegyében“ vezércikkben ugrott neki a varos plébánosának és másodsorban a katolikus vezetőknek. Szeptember 18-án Dr. Hollós egyházközségi ügyésznek. Sem itt, sem ott nem mulasztotta el, hogy úgy a sorok között lehelje, sőt nyíltan kiírja: a kivetés nem törvényes, tehát katolikusok, nem szükséges ám adót fizetni a ferences kolostorra stb. Közben Szekeres Márton ittléte behozta Egerszegre az Ól mos botok rendÉttermében december hó 1-étől abonama étlap szerint » Ebéd I P. Vacsora 80 fii. isniiiaffiiEiMtHMimmnif
