Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-14 / 83. szám
XIV. évfolyam 83. saám 1931 április 14 Kedd, Ára 12 fillér Főtiszt. Gosztonyi i László plébános urnák Zalacsány felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Útügyi kérdések és az egységes iskolai adó a közigazgatási bizottság ülésén. A bizottság üdvözli a miniszterelnököt tízéves működése alkalmából. — 69 százalékos a vármegyében az adóhátralék. Vármegyénk közigazgatási bírósága ma délélőtt 10 órakor Gyömörey György f ’'ispán elnöklete mellett rendes havi ülést tartott, amelyena bizottság tisztviselő tagjai beszámoltak a vezeté sök alatt álló hivatalok márciusi tevékenységéről. Az ülés megnyitása ulán a főispán megemlékezett Bethlen István gróf tízéves miniszterelnöki működéséről. Bethlen István gróf volt az, aki visszaadta a nemzetnek önbizalmát és a külföld előtt tekintélyét. Figyelmeztette a világ hatalmait, hogy a nyers erőnél sokkal erősebb az erkölcsi és jogi igazság, mely előbb-utóbb mégis diadalmaskodik. Szükségünk van Bethlen István gróf erős lelkére, acélos akaraterejére s az ország mellette is áll. Javasolja, hogy a bizottság a miniszterelnököt föl- becsülhetetlen szolgálatának elismeréséül miniszterelnöki működésének tizedik évfordulója alkalmából feliratban üdvözölje s további munkájára Isten áldását kérje. A bizottság a főispán javaslatát egyhangúan magáévá tette. Az alispán eseményjelentését a bizottség hozzászólás nélkül tudomásul vette. Úgyszintén a tiszti főorvosét is. Hosszabb vita fejlődött ki az uttigyek körül. Az államépitészeti, hivatal főnökének jelentése után Malatinszky Ferenc útügyi kérdéseket tett szóvá. A balatoni körútnak egy szakasza törvény- hatósági utón halad át. Vegye át ezt a szakaszt az állam. Badacsonytomaj és Tördemic között a törvényhatósági utat alkalmassá kell tenni autó közlekedésre. A keszthely-hévizi utat vegye át az állam. Keszthelyen a főutcát topeka burkolattal látják el s munkálatok idejere a forgalmat másik utcára terelik át. Ezt az utcát portalanitani kell. Felpanaszolja, hogy a téli menetrendről törölték a Keszthelyről 7 óra 25 perckor Tapolca felé induló vonatot, most sem állították vissza sőt — értesülései szerint — a nyárra sem akarják visszaállítani, ami óriási hátrányt jelentene az egész vidékre. Bilatonszentgyörgy- ről a zalavölgyi vonatok mindig pár perccel a keszthelyi vonat elindulása előtt érkeznek be. Orvoslást kér. Farkas Tibor dr. helyesli Malatinszky felszólalását, de megjegyzi, hogy nemcsak a Balaton vidékén lehet panasz az utak miatt, sokkal nagyobb bajok vannak a vármegye más vidékén, ahol sok száz község megfelelő utak hiányában ősztől tavaszig mozdulni sem képes. Föl kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy itt takarékoskodni nem lehet, mert, ha az utakat nem javítják, akkor kárbavész az utakra eddig fordított összeg. A jelenlegi fedezet, amit útépítésekre szántak, még útjavításokra sem elég. Csák Károly dr. szintén elsőrendű kérdésnek tartja az ut- ügyek rendezését, különösen ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. Bődy Zoltán alispán után Sándor Zsigmond műszaki főtanácsos adott felvilágosításokat. Kevés a pénz. A miniszter nem engedélyezte a 20 százalékos ut- adókulcsot és nem is áll rendelkezésére megfelelő hitel. Gyömörey György főispán ösz- szegezte a vita anyagát s a bizottsága az ügyek orvoslása érdekébe feliratot intéz a kereskedelmi és pénzügyi miniszterhez. Adózá?. Bruzsa Gyula dr. min. tan. pénzügyigazgató jelentése szerint az eddig tényleg esedékesé vált adóhátralék 2.918,227 P, vagyis 69 százalék. Adóhivatali kerületenként: Balatonfüred 69, Keszthely 58, Letenye 70, Nagykanizsa 57, Nova 80, Sümeg 70, Tapolca 96, Zalaegerszeg 68, Zalaszentgrót 69. 150 százalékon felüli adóhátralék van 31 községben. Március hónapban befizettek fényüzési adó ban 1.540 36, általános forgalmiadóban 95.28061, illetékekben 127.305-34 pengő. A beváltott gabonaszelvények összzege 8.777-70 pengő. C s ó t h i Géza az egyes községekben jelentkező súlyos iskolai adóról szólott és ismertette a Bácsbodrog vármegyéből kiindult és a kalocsai nagyprépost által vezetett ama mozgalmat, hogy hozzák be az egységes iskolai adót, amely alig emelkedhetik 5 százaléknál magasabbra s ebből födöznék az iskolák személyi és dologi kiádásait anélkül, hogy az iskolák jellege változást szenvedne. Csák Károly dr. és Farkas Tibor dr. helyeslik a mozgalmat. Farkas Tibor azonkívül helyesnek találna olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a felekezeti és községi tanítók áthelyezését. Amire a kir. tanfelügyelő megjegyzi, hogy ebben az irányban már folynak is tárgyalások, amelyeket illetékes körök nagy rokonszenvvel kisérnek. Tanügy. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő a következő jelentést terjesztette elő: A kultuszminiszter Koósz János r vonyarcvashegyi r. k. tanítót és Árvay Emilia zalaegerszegi közs. óvónőt április 1-ével nyugdijazta. A pacsai iparostanonciskola részére 450, a lenti részére 550, a balatonfüredi részére 700, a zalaegerszegi részére 1650 pengő államsegélyt engedélyezett. A szőczi r. k. iskolánál Németh Irént, a nemesbüki r. k. iskolánál Virág Sándort, a szilvágyi Lenti, április 12. Csák Károly dr. m. kir. kormányfőtanácsos, orsz. képviselő vasárnap délelőtt kerületének székhelyén, Lentiben beszámolót tartott. A képviselő és kísérete fél 10 kor autón érkezett Lentibe, ahol népes küldöttség fogadta őket. Ferenczi Gyula plébános a helyi egységes párt nevében hosszabb beszéddel üdvözölte a kerület képviselőjét. Élénk színekkel tárta fel Csák dr.-nak a parlamentben kifejtett s országosan ismert munkásságát és biztosította őt híveinek ragaszkodásáról. Csák dr. azzal köszönte meg az üdvözlést, hogy majd a szentmise utáni népgyülésen közli mondanivalóit. A beszámológyülést Kovács László gyógyszerész, a helyi pártelnök nyitotta meg, aki beszédében Bethlen István gróf miniszterelnökségének 10 esztendejét ismertette. Felsorolta azokat a nehézségeket, melyekkel Bethlen gróf kormányának tiz év alatt meg kellett küzdenie s melyek ellenére is sikerült a külföld előtt értékes pozíciót kivívnia. Csák Károly dr. beszéde elején megjegyezte, hogy sem a gazdasági viszonyok, sem az időjárás, sem az ő egészségi állapota nem alkalmas politikai beszámolók tartására s hogy az ő tulajdonképeni beszámolóját júniusban szándékozik megtartani, bizonyos kijelentések megtevése céljából azonban szükségesnek tartotta most is rövidebb lélegzetű beszámolót tartani. A külpolitikai viszonyok fejtegetését azzal kezdte, hogy remény és kilátás van arra, hogy ha valahol és valamiképen lehetséges lesz, mifelénk pattannak először a trianoni béklyók. A mi vidékünknek lehet legnagyobb reménysége arra, hogy visszakapunk valamit a szomszédságukban elrablottterületből. közs. iskolánál Farkas Ilonát alkalmazták, a kultuszminiszter pedig a zalaszentbalázsi közs. iskolánál Murkovitsné Herboly Teodora oki. tanítónőt alkalmazta helyettesi minőségben. Járványos betegség miatt lezárták a puszta- szentlászlói r. k. és a zalakop- pányi közs. iskolát. Végül az iskolalátogatásokról számol be a jelentés. Még tudomásul vették a gazdasági felügyelőnek s a kir. ügyésznek jelentését és ezzel az ülés befejeződött. Már pedig Kossuth Lajossal ő is csak azt mondja : hogy az Úristen csak egy helyen segítsen megtörni a béklyót, mi majd a magunk ere- erejéből egészen összemorzsoljuk azokat. Általánosságban — úgymond — a külpolitikai helyzet ma már nem olyan sivár, mint veit még öt év előtt is. A nyugati hatalmasságok, a világ sorsának legfőbb intézői kezdik belátni, hogy a gazdasági elszigeteltség, ami szomszédainknál most tómból legjobban, tarthatatlan és Európa pusztulásához vezet. Virrad a magyar égbolt, habár a csehekkel a legfeszesebb a kapcsolatunk s Jugoszláviával is csak alig egy-egy lépésnyi közeledést lehet elérni. A külpolitikai helyzetünk megjavítása Bethlen legnagyobb politikai érdeme. Mint nagyon fontos s a magyar nemzet számára sorsdöntő jelentőségű eseményt említette meg a német-osztrák vámunió tárgyalásokat, melyek épen akkor értek a pozitívumhoz, amikor Bethlen gróf Bécsben folytatott tárgyalásokat az osztrák kormánnyal. Nagyon sok előnyt vár ennek a vámuniónak a tetőalá hozásából a magyar nemzet számára s a németekkel való kapcsolat felvételének fontosságát hangoztatta. A belpolitikai helyzetről szólva elismeri, hogy nem történik minden úgy, ahogy történnie kellene, azt is elismeri, hogy kormányzati hibák is vannak, de olyan dolgok ezek, amiben nem lehet máról- holnapra változtatni. Emlékezetbe idézi, hogy itt forradalom viharzott át a nemzeten s a lelkeken és talán egy nemzedéknek kell kicserélődnie, mig a forradalom hatása és emléke elmosódik. A gazdasági válság legfőbb oka Trianon, amely nemcsak megcsonkította az országot, de össze is zsúfolta a csonkahaza lakosságát. 97 ember jut a csonka ország minden négyzetkilométerCsák Károly dr. lenti-i beszámolója. Húsz pengős búzaár elérésére van kilátás. — A községi háztartások és az iskolaterhek. — Briglevics dr. szerint Bethlen külügyminiszternek lenne jó.
