Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-14 / 83. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 április 14. nyi területére, ennyi embernek a magyar föld nem tud munkát adni. Egyébként a munkanélküliség világ jelenség s nálunk kisebb mértékben érezzük hatását, mint Angliában és Amerikában. A másik ok, hogy nem lehet megkapni a föld termésének s a föld megmunkálásának ellenértékét. A terményárak leesése miatt válságba jutott gazdatársadalom megsegítése a karmány legfőbb gondját képezi. Ezt célozta a boletta, melytől ő nem sokat remélt s mint az eredmény is mutatja, nem is érte el célját; ide irányult a katasztrális holdankénti 2 pengő adóleirás elejtett tervezete s e célból készítenek most egy harmadik tervezetet, amiről még részleteiben nem nyilatkozha- tik, de amit eredményesnek vél s amitől 20 pengős búzaár elérőiét reméli. A harmadik hiba, hogy az alacsony terményárakkal szemben az ipari cikkek szinte megfizethetetlenek. Erinek szabályozására készült a kartell-törvény, melynél nehezebb probléma még nem volt a magyar parlament előtt. Ennél a törvénynél a végrehajtás mikéntjétől függ az eredmény. Ismertette a f öldteherrendezési törvényt, majd a községi háztartások szanálásáról szólott. Az erre- vonatkozó törvénytervezetnek arról a részéről, mely a községek normálszükségletét a közigazgatási adóalapból szándékozik fedezni, megállapítja, hogy fogyatékos, mert az iskolafentartási terheket nem veszi a normálszükségletek közé, már pedig a mi vidékünkön is épen az iskolaterhek okozzák a legtöbb bajt. Mindent el fog követni, hogy a tervezetet ilyen irányban módosítsák. Végezetül a választások fujdo- gáló előszeléről szólott. Beszélt az ellenzéki mozgalmakról, különösen a Gaál-Szíj féle kisgazdapártról s azt állapította meg, hogy ezeket legnagyobb részben személyi okok irányítják. Arra a híresztelésre, hogy ő más kerületben szándékozik fellépni, kijelentette, hogy kitart amellett a kerület mellett, amelyik elsőizben küldte a parlamentbe. Bizalmat kér és munkát igér érte. Tetszéssel fogadott beszéde után Kovács Ferenc, a zalaegerszegi gazdakör elnöke emelkedett szólásra, aki a sokféle gazda-mozgalommal szemben Csák Károly dr. melletti kitartásra buzdította a hallgatóságot. Hangsúlyozta, hogy a zalaegerszegi és Zalaegerszeg-környéki gazdák szívesen tekintenék a maguk jelöltjének Csák Károlyt. Ezután B r i g 1 e v i c s Károly dr. ny. főispán mondott beszédet. Ö mindezideig ellenzéki ember volt s ma sem hive a kormánynak, a kormányzatban nagyon sok kritizálni valót talál, de Csák Károlyt mint embert és mint politikust egyaránt értékesnek tartja és szükségesnek látja a munkásságát a magyar közéletben. A pártprogrammok abban mind hasonlítanak egymáshoz, hogy kivétel nélkül nagyon szépek és hogy egyiket sem tartják meg. Ezért nem is annyira a párt a fontos, mint az ember. Hosszasan ismertette Csák Károly munkásságát, tehetségét, országszerte kivívott tekintélyét, becsületességét és filantrópiáját. Megemlítette, hogy még a szociáldemokraták is elismerik, hogy Csák Károly tiszta- kezű ember. Szólott ezután a kormányzat hibáiról, megemlékezett a közéletünk rákfenéjét képező panamákról. Bethlen István gróf a nagykoncepcióju problémák boncolgatása közben sem látja a mellette történő dolgokat, vagy nem akarja azokat látni. Az ország szemtpontjából sokkal hasznosabbnak tartaná, ha Bethlen külügyminiszter lenne. Kifogásolta az adópolitikát, a helytelen adókezelést és az adózók folytonos végrehajtóval való zaklatását. Kikelt a túlköltekezések ellen, melyeket legszembetűnőbbnek a kultusztárcánál iát. A gazdasági és erkölcsi válság minden jelenségéért azonban — Nagykanizsa, április 13. Vasárnap délután tartotta nagygyűlését a Zalamegyei Ipartestületek Szövetsége Nagykanizsán az Ipartestület székházának tanácstermében. A gyűlésre összejöttek nemcsak a zalai ipartestületek delegáltjai, hanem nagy számban az iparosság is. Nagykanizsa város képviseletében dr. Hegyi Lajos városi főjegyző volt jelen. Kiss Ernő nagykanizsai ipar- testületi elnök üdvözölte elsőnek Zalamegye iparosságát. Majd Ba- zsó József a szövetség elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, hosz- szabban foglalkozott az általános ipari kérdésekkel. Beszélt az 1884. ipartörvényről, amelynek hatása alatt még ma is vergődik az iparosság. Annyi kínlódás után most beterjesztették az iparíestületek központjáról szóló törvénytervezetet, hogy az iparosság maga tegye meg reá észrevételeit. Ez a tervezet azonban nem jelent haladást, hanem visszafejlődést. Az ipartestületek központjáról szóló tervezet pedig ugyancsak nem valósítja meg azok. az ideákat, amelyeket az iparosság vár. Már pedig az iparosság mai helyzete az, hogy két malomkő között őrlődik. Az egyik, hogy a kartelek folytán a nyersanyagot megfizetni nem tudja, a másik, hogy a gazdaközönség súlyos úgymond — nem lehet a kormányt okolni. A gazdasági válságot leg- főképen a nagytőke telhetetlensége okozza, mely a saját sírját ássa meg, ha eddigi kapzsiságából nem enged. Az orosz dömping is nagy fakasztója a nyomornak. Ezután az erkölcsi válság jelenségeit és okait sorolta fel, majd megállapította, hogy mindkettőből csak a szeretet politikájának érvényesülése a kivezető ut. Csák Károly dr.-t, mint a szeretet emberét ajánlotta a választóközönség bizalmába. Utolsónak Szabó Gyula káplán szólalt fel, aki az izgatóktól intette a hallgatóságot és Csák dr. érdemeit hangoztatta. A beszámoló gyűlést a Himnusz és a Hiszekegy zárta be, utána 60 terítékes társas ebéd volt, melyen számos pohárköszöntö hangzott el. Az elsőt Vizkelety Árpád dr. főszolgabíró mondta a kormányzóra, Hász András, a lentii Gazdakör alelnöke Csák Károly dr.-ra. Kovács László gyógyszerész indítványára meleghangú táviratban üdvözölték Bethlen István grófot miniszterelnökségének tizedik évfordulója alkalmával. A társas ebéd vidám zeneszó mellett jól belenyúlod a késő délutáni órákba. helyzete folytán elvesztette fogyasztóközönségét. A gazda a mai gabona és terményárak mellett megszűnt fogyasztónak lenni. Schmidt Viktor (Zalaegerszeg) az elnöki megnyitó után elsőnek szólalt fel. Az ipartestületi reformról szólva, elsősorban az iparosok központját kell megteremteni, mondja. Mig ez nincsen meg, addig nem lehet beszélni az ipartestületek reformjáról. Malek Rudolf (Zalaegerszeg) hangsúlyozta, hogy olyan ipartörvénytervezet kell, amely az iparosság jogait kiszélesíti. Ne is tárgyalják ezt a törvénytervezetet, mert sehogyan sem elégíti ki az iparosságot. Tiltakozzunk az ellen, hogy ilyen j tervezet törvényerőre emelked- i jék. Jády Károly (Zalaegerszeg) azt mondja, hogy ez még nem elfogadott terv, ehhez még hozzászólása van az iparosságnak, azért küldték is le észrevételezés végett. Samu Lajos, a szövetség főtitkára beszélt ezután hosszabban a két tervezethez. — Az iparosság reformtörekvéseinek hosszú múltja van, mondotta. ígéretek, vállveregetés, népszavazás. A magyar iparosság ismét csalódott e két törvény- tervezetnél, mert ezek nem hogy jobbak lettek volna az előző kettőnél, hanem sokkalta rosszabbak. mi mm m jazz a MÄTAY vendéglőben. I A nagykanizsai ipapos nagygyűlés a zalai közmunkák sürgős megindítását képi a kopmánytól. A gyűlés éllést foglalt az iparos-javaslatok jelenlegi formája ellen. A magyar iparoságsnem azért kéri egy központi szerv felállítását, hogy egy újabb intézménnyel több legyen, hanem hogy az összefogja az iparosságot, egységesen vezesse. Ez az intézmény olyan jogkörrel kell, hogy rendelkezzék, amely a kisiparosságot kulturális és gazdasági célkitűzéséhez közelebb fogja vinni. Hogy a kisiparosság ne csak papíron, hanem tényleg is közmunkához jusson. Olyan szervet akar a magyar iparosság, amely a kézművesség megmozdulásainál hatékony tényezőnek fog bizonyulni. A terv szerinti központi szervnek a hatásköre még odáig sem terjed ki, hogy a hálózatát kiépíthesse. Csupán tanácsadói, sót statisztikai szerepe van. Kaptunk a javaslatban egy olyan intézményt, amely az ipartestületeket háromszoros felügyelet alá helyezi és megfosztja őket még kis autonómiájoktól is. Mégis azt ajánlja, hogy fogadják el ezt a tervezetet — gyökeres módosításokkal, hogy ebből majd módjában legyen az iparosságnak egy jobb intézményt kiépíteni. Majd fel akarja olvasni pont- ról-pontra a két törvénytervezetet a megfelelő hozzászólás, illetve módosítás céljából. Kakas Ágoston javasolja, hogy a nagygyűlés fogadja el a zalaegerszegi ipartestület határozatát, amely szerint a zalaegerszegi ipartestület hozzájárul mindenben az IPOSz módosításához és észrevételeihez. Bazsó József: Nagykanizsa nagyjában ugyanezt fogadta el. Samu Lajos ezután felolvassa az IPOSz módosításait. Kakas Ágoston (Zalaegerszeg) kéri, tekintettel, hogy annak idején az összes zalai képviselők az iparosok mellé álltak, küldessék meg az IPOSz két módosított tervezete az összes zalai orszgy. képviselőknek azzal a kérelemmel, hogy a parlamentben is szálljanak síkra annak keresztülvitele érdekében. Ezt a gyűlés egyhangúlag el is fogadta. Jády Károly kérte, hogy a jövőben a fontosabb tárgyú gyűlések Zalaegerszegen tartassanak meg. Bazsó József és Meizler Károly felszólalásai után Kiss Ernő ipartestületi elnök vázolja a zalamegyei iparosság súlyos helyzetét, a nagy munka- nélküliséget. El is múlik már a tavasz és még mindig nem indultak meg a közmunkák. A műhelyekben nincs munka, minden csendes és kihalt. Egy vármegye sincs még ebben az országban, amely úgy lenne magára hagyatva, mint Zalamegye. Hol vannak a képviselők, akik folyton iparosbarátságukat hangoztatják? Egyetlen egy sem jelent meg az iparosok nagygyűlésén. (Taps.) Beszél az exportról, amely Nagykanizsa életét jelenti. A városnak mindent el kell követnie, hogy az állatcxportvásárt meg4302