Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-02 / 75. szám
XIV évfolyam 75. exám Ara 12 füléé* 1931 április 2 CsiHőriök ;rkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7‘20 pengő. Prohászka Ottokár, a magyar szó felkent ura ma négy éve némult el, a királyi szív ma négy éve szakadt meg, a lángoló génius ma négy éve lobbant utolsót. Ma négy éve, hogy az egyetemi templom remekművű barok- szószékén „alázattal hajolt homloka — az a görögös szépségű homloka, melyen égett a gondolat ihletett fénye — az oltár felé, mintha valami másvilági üzenetet kapott volna.“ Azután a myste- rium verbi befejeződött ... a szószék üres lett . . . Többet nem szólt, csak egyet suttogott elhaló szava a halálos ágyon: favete Unguis: hallgassatok .. . Most az évfordulón halljuk meg újra utolsó szavát: favete Unguis, hallgassatok . . . Emberek! Álljatok meg az élettel egy percre, ne rohanjatok, emlékezzetek, magatokba nézzetek, gondolkozzatok, favete linguis . . . Némuljatok el lágyhangu citerák, haljon el szavatok siró hárfák, ne verdessétek szavaitokkal a levegőt gügyögő, dadogó kis emberek, most Pro- hászka Ottokár halálos ágya mellett csend legyen !. . Ne fecsegjetek tudósok, lángelmék most, mikor a legtüzesebb, legfényesebb láng hatalmas lobbanással egyesül az örök tüzek Végtelenjével! — Ne — óh ne rontsátok a harmóniát, ugysern tudtok most méltót mondani; Ő mondja: favete linguis . . . csak némán imádkozzatok, mig saslelke elmerül a háromságos Isten szemléletének óceánjában. Csend ... Ez a csend — nem a halál — az élet csendje: itt feszülnek az életerők, az életküzdelmekre, itt értjük meg a létet, lelket, Istent és örökkévalóságot, itt sarjadnak a jellemek, a hősök. Ne siessetek az élettel, ne feledjétek el magatok, ne habzsoljátok a világot, ne daloljatok meny- nyegzősdalt a temetésre, el ne vesszetek a világforgatagban, mert „aki meg akarja tartani életét, elveszíti azt“, hallgassatok, favete linguis... Halljátok ! . . . a püspök most mondja hattyúdalát, most kétszeresen prédikál: evangéliumot hirdet és szenved: „Eccequo- modo moritur iustus“ . .. Előttünk a halott! — Arcán még ott vannak a gigantikus vonások, remek tekintete békés, nyugodt, nem nyűgözték le a halál fájdalmai, de márványfehérsége elárulja, hogy az alakitó lélek már messze jár. . . Prohászka püspök ravatalához ma is ezrek zarándokolnak nem parancsszóra, nem örömre, a szeretet több mint a tiranniz- mus és a könny nagyobb hatalom, mint a mosoly. Ez a könny nem szégyen, hanem nemes lélek virága, emberi méltóságunk legigazabb ékének: szivünknek gyémánt dokumentuma. Jól sirtok, ne féljetek, mert w ,.ez a könny nem a letörtek könnye, Akik siratnak pernyés perceket És nem a bénák bágyadt reszketése, Akik nyögnek egy zárt ajtó mögött.“ „Ebben a könnyben aranyarca ég Álmatlan lángu mélységes tüzeknek.“ Nem a letörlek könnye; itt félre minden lemondással, csüggedés- sel, a hit mondja: nem halt meg Krisztus dalosa, csak a hárfája zúzott össze, mellyel égig emelő dalait zengette el nekünk. Kevés a könny, a letörtek könnye, a hősnek itt pálma kell, mely a megváltó kereszt tövéből nő ki azok számára, kik életükben a Kereszt- refeszitett hozsannás daliái voltak. Óriási lelke a hősök pálmáját lengeti és mi is, kik újra halálos ágya körül állunk, vegyük kezünkbe szimbólumát, a pálmát és erre harmatozzuk rá nem a lemondás, de az imádságos szeretett köny- nyeit, hisz Ö mondotta: „pálmaágak, rajtuk rengő könnyek; de ez nem baj, ez a hősök hangulata. “ Prohászka Ottokár! Itt a pálma, lengetjük, rajta ragyognak imád- ságos könnyeink; fogadd el tőlünk, hisz ez illik a hőshöz, ki nagyon szeretett ... Megmozdultak a gyászoló tömegek : kívánják, hogy megörökítsék emlékét, hogy márványba véssék a nagy halott nemes vonásait. Ő a lelkiségek dalnoka fázik tőle : „Ha meghaltam“ — mondja —„nem kell nekem életiró, ki egy elmúlt életet holt papírra holt betűkkel temessen; nem szobrász kell nekem, ki szétporladt alakomat érzéketlen kőbe, vagy hideg vasba utánozza és kitegyen a piacra, vagy utszélre, hogy ott álljak némán és vakon, hanem életmeguju- lásra van szükségem, aki, ahogy teremtett, úgy hívjon létbe ismét, de szebb, halhatatlan, de mégis emberi létbe. Ezt ígéri nekem és ezt hozza meg egykor az én Uram a feltámadás és az élet, ki önmagán már kimutatta tervét és hus- vétvasárnapjának hajnalpirján vetette bele lelkűnkbe.“ Felmerül a kérdés: hát megszegjük Prohászka püspök végrendeletét, mégis kőbe utánozzuk holt alakját? Tegyük, méltán cselekszünk, de necsak ezt. Prohászkának nem kell kő, a hideg vas, neki lélek kell!... Igen, állítsuk fel a szobrát, de necsak az utca lélektelen zajába, ahol megcsufolhatják és kijátszhatják vakságát és süketségét, ahol rászállna a hétköznapok fullasztó pora, ahol ki lenne téve esőnek, víznek, fagynak és hőségnek — nehogy a nemes vonásokat eltorzítsa ismét az enyészet, — állítsuk fel a lelkekben! . . . Szobrot Prohászkának! — Igen, élő szobrot neki, a lelkek mélyén; nem fontos, hogy szépen ki legyen formálva rajta az a csudás koponya, magas nyílt homloka, sugárzó szemei, imponáló termete... nem fontos, csak a szive dobbanjon meg, csak a lelke melege áradjon rá, csak az Ő szelleme lengje körül és igy „érit in pace memoria eius“. Csak a mi némaságunk és süketségünk ne dacoljon e Pro hászka-szoborral: legyenek termékeny magok lelkűnkben az Ő tüzes inspirációi. Ne féljünk, hogy a prohászkai nagyságok szétrobbantják lelkünk kicsinyes dimenziód; a lélek igényei a végtelenbe vágnak, csak az egyén a törpe, a kicsi. Ezzel a lelkes akarással az óriások gondolatai gyümölcsöt teremnek a törpe lelkekben is és ez a gyümölcs nem lesz szegényes torztermés, hanem a havasi világok fenyőillatu lehellete a völgyek mélyén lakó kis emberkékre; golfáram, mely felmelegiti a hideg Lenti, április 1. A háborús idők óta Lenti Zala megyének egyik legélénkebb ipari gócpontja volt. A Glaser bérleten egymásután született meg a lengyár, az Orient pótkávégyár, a bőrgyár és az olajgyár. A gazdasági válság azon- kan a lenti-i ipari üzemeknél is éreztette hatását. A hosszú évekig fennálló pótkávégyár két héttel ezelőtt beszüntette üzemét. A gyár berendezését a Franck pótkávégyár vette meg, hir szerint, 250 ezer pengőért. Á vevő nem tartja fenn az üzemet. Március 14-én megkezdték a gépek elszállítását a Franck j gyár központi telepére és az elszállítás már be is fejeződött. A gyár 2 tisztviselőjét végkielegitéssel elbocsátották. Elbocsátották a 12 férfi és 20 női munkást is. A férfimunkások legnagyobb részét a bérleten, vagy a hercegségnél helyezték el. Á többi gyárak közül az olaj- gyár és a lengyár rendesen dolKaptuk az alábbi sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A Zalamegyei Újság legutóbbi számában olvastam arról, hogy ezidén is megrendezik a felsőkereskedelmi iskolások tehetségversenyét és egyben kérik a polgár- mestert, hogy amennyiben a helybeli felsőkereskedelmi iskola növendékei között akadna, vagy akadnának győztesek, azoknak elhelyezéséről gondoskodjék. Természetesen gazdasági pályákon kellene elhelyezkedést biztosítani a győzteseknek. Hm! Hát először is kérem, miért olyan mostohagyerekek azok, akik nem győznek a tehetségversenyben, hogy nem érdemelnek északot, hisz a forró égöv alól jő, hogy lehetővé tegye a megélhetést a jégvilágban. És igy „érit in pace memoria eins.“ És ha már áll a lelkekben a Prohászka-szobor ésrr hevíti őket az Ő lelke, emeli az Ő szívverése, akkor már él egy uj generáció; az Ő nemzedéke; lesz köztük szegény, gazdag, lángész és idióta lesz szent is; de egysem lesz letört Jia kicsinyek is lesznek, mert Ő mondotta „a kicsinyek nem törpék, nem epigonok, hanem az Isten gyermekei“. Ez a nemzedék biztosítja igazán Prohiszka Ottokár földi halhatatlanságát és igy „érit in pace memoria eius. “ Dr. Galambos Miklós. gozik, a bőrgyár üzeme azonban az ősz óta szünetel. Valószínű azonban, hogy rövidesen ez is megkezdi a munkát. A bérlőnek a lengyárral, mint hire jár, érdekes tervei vannak. A Glaser bérleten az ipari növények, főleg a len termelése nagy arányokban folyik, igy a lengyárnak sok munkája van, annál is. inkább, mert más gazdaságok is viszik oda a lent. A gyár jelenleg csak félgyártmánnyá, szösszé dolgozza fel a nyersanyagot, mivel azonban a készgyártmánnyá való feldolgozás is igen jövedelmező volna Zalában, a gyárat szövődével akarják kibővíteni. Ha ez a terv megvalósul, amit állami támogatással akarnak elérni, akkor Zalában még inkább fellendülne a lentermelés. A Lenti környéki lakosság foglalkoztatása szempontjából mindenesetre nagy jelentőségű volna a gyár kibővítése. meg annyit, hogy az ő elhelyezkedésükről is gondoskodjanak a közélet vezető egyéniségei ? Hányszor halljuk emlegetni, de meg tapasztaljuk is, hogy az életben nem mindig azok állják meg a helyűket, akik az iskolában a legjobb bizonyítványt kapták. Én tehát semmiképen sem találnám helyesnek, ha a polgármester egyszerűen pártjára állana a győztesnek s annak iparkodnék — saját tekintélyének latbavetésével — állást szerezni. A versenyben lemaradt, vagy részt nem vett fiatalembernek kvalifikációja ugyanaz, mint a győztesé, az egyes állásokra tehát egyenlő joggal pályázhat mindenki, aki a szabályLentiben megszűnt a pótkávégyár — a lengyárat bővíteni akarják. A tehetségverseny győzteseinek elhelyezéséről.
