Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-26 / 94. szám
2 Zalamegyeí Újság 1931 április 26. .Vigyázat!— : i 6 és 10 darabos eredeti ciou- H Zoliim ío ltja il i DA P MÓL Alakuljon meg Zalaegerszegen a „Göcseji Kulturegyesület“. Csakis igy biztosítható a Giosejvidék ffillendülése. Vegyük mintának a „Bakonyi Kulturogyesiiletc>-et. Napirenden tartjuk a göcseji kérdést mindaddig, amig az megoldást nem nyer. Ez pedig nem nehéz munka és azért csodálkozunk is, hogy még mindig megoldatlan. Néhány útvonalat kell csak alkalmassá tenni autóbuszközlekedésre és megvan az alapja mindennek. A közönség, ha másért nem, csupa unalomból, vagy kíváncsiságból egyszer-kétszer hosz- szabb-rövidebb utat tenne autóbuszon, amikor meggyőződést szerezne afelől, hogy az a Göcsej bizony gyönyörű regényes vidék, ahol kellemesen lehet nyaralni is, ha megfelelő lakást találhat ott az ember. Természetes dolog, hogy először csak a szerényebb igényű polgárság választaná nyaralási helyéül a Göcsejt és nem kívánna mást, mint „tiszta szobát.“ Élelmiszert is kaphatna ott, mert baromfit, tejet, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöt minden falu képes szolgáltatni. Hiszen egy-egy falut első Ízben csak néhány család keresne föl. És, ha a lakosság — mint föl is tételezzük — nem akarna, hirtelen meggazdagodni, hanem megelégednék a szerény polgári haszonnal, a nyaralók száma folyton szaporodnék, mert a városi lakosság szívesen tölt pár hetet a csendes faluban Csak ne utazzék kizsákmányolására senki sem. Elvégre is a nyaralás nem lukszus, hanem az egészség követelménye. Az egészségért pedig mindent megad az ember. Amiképen mi spekulálgalunk azon, hogyan lehetne Göcsejt megnyitani a közönség előtt, szépségeit föltárni, kincseit kiaknázni, azonképen törték hosszú időn át fejőket a Bakony szerelmesei is. Az a másik gyönyörű vidék is csak rossz oldaláról volt sokáig ismeretes. Minden fa mellett rablót sejtett az ember. „Bakonyi betyár“ igen gyakran járja még ma is, ha valakit amúgy magyarmiskásan akarunk megtisztelni. Irtózkodott a nagyságának és szépségének javarészétől már megfosztott Bakonyiéi már mindenki. Akár csak Göcsejtől. És a bakonyiak segítettek a bajon: megalakították Zircen a Bakonyi Kultur- egyesü letet, mint a Bakonyvidék idegenforgalmának emelésére és általában fejlődésének előmozdítására hivatott szervet. Hát tanuljunk a bakonyiaktól. Alakítsuk meg Zalaegerszegen a Göcseji Kultur- egyesületet, melyben helyet foglalnának a Göcsej • vidék földbirtokosai, pap • A város képviselőtestületét már többször foglalkoztatta az uj temető bekerítésének és a ravatalozó helyiség kibővítésének kérdése, de eddig még mindig csak a határozatnál tartunk s nem a végrehajtásnál. Hogy miért? —■ azt tudjuk. Nincs pénz erre sem. A pénzügyi bizottság csütörtöki ülésén megint szóba került ez a dolog és — amint jelentettük — javaslatot terjeszt a bizottság a közgyűlés elé, hogy a temető kelleti oldalát — a korábbi határozathoz képest — teljesen, a déli oldalt azonban csak 30 méter hosszúságban kerítsék be drótsövénnyel ezidén A ravatalozó pedig kapjon szerszámkamrát is. Most csak a kerítéshez szólunk. De ahoz, ami nincs. A déli oldalon nincs kerítés s azért a temető ott a minden kegyeletet nélkülöző képet mutatja A sirok kint vannak a szántóföldeken, jai, tanítói, jegyzői és általában azok, akiktől várható volna eredményes munka a Göcsej érdekeiért. Ha az egyesület megalakulna, egyszerre megváhoznék a helyzet. Először is maguk az egyesület tagjai tekintenék meg a szép göcseji vidéket, azután — föltétien bizonyos — jönnének a turisták és előbb, mintsem hinnők, keresett turisztikai és nyaralóhely lenne a Göcsej. Attól nem kellene tartani, hogy az egyesület úgy Zalaegerszegnek, mint környékének figyelmét elvonná a Balatontól. Göcsej pedig joggal el is várhatja, hogy a megyeszékhely, mely maga is göcseji területen fekszik, egyszer már vegye kezébe ennek a jobb sorsra méltó szép magyar vidéknek ügyét s a Göcseji Kulturegyesület megalakításával rakja le az alapjait Göcsej boldogulásának. mintha nem is a temetőhöz tartoznának. Szabadon csatangol arra ember, állat, de inkább az utóbbi. Mielőtt tehát a keddi gyűlés döntene az előterjesztés fölött, tekintsék meg a helyzetet a városatyák. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az egész déli oldal bekerítése mellett foglalnak állást a közgyűlésen és ha a legsilányabb ideiglenes kerítést adják is, de adnak valamit, hogy a temetőnek ezt a lehetetlen, mondjuk : kegyeletsértő képét eltüntessék. A déli oldalt is be kell tehát még ebben az esztendőben keríteni. Kudarcot vall a Szovjet vallásellenes propagandája London, április 25. A szovjet lapok szerint a szovjetkormány elrendelte, hogy az orvosok a rendelkezésükre álló minden móAz uj temető déli oldala is várja a kerítést, még pedig ebben Póruljárt kincskeresők. Ott lakott az istenadta a faluvégén, a partszakadék tövében, ahová az ilyen ágrólszakadt nációk tanyájukat rendszerint felütni szokták. Két villamsujtott akácfa csonka koronája borult a sárból rakott vityilóra, amelynek tetejét a széltől felborzasztott zsupszalma fedte. A vityilónak hátsó tűzfala már régen ledült; a másik is már félig lehajtotta a fejét és nyugalomra kívánkozik társa után a földre. Csak az akácfák tartják még fenn ideig-óráig a leomlástól. Falai vakolatlanok, meszet sohasem láttak; megvénültek anélkül, hogy valaha meszelő érintette volna őket. Ajtója két deszkából van összetákolva. Sarokvasa, kilincse nincs. Egy ke- resztbefekteiett karó tartja fenn azt és védi az eldüléstől. Ablaka van kettő, de a kettő nem ér egyet, oly parányiak. Azok is papírral vannak üveg helyett beragasztva, nehogy a napsugár a szobába betévedjen. Kéménye nincs. De minek is az ilyen fényűzés, mikor a szoba közepén álló rozoga tűzhely füstje amúgy is kijáratot talál a hézagos mennyezeten és a homlokzat nélküli padláson át. Olyan rozoga az egész alkotmány, hogy borzalom abban csak egy éjszakát is tölteni; hát még egy egész életet. De mindez nem bántja Peti cigányt, a háznak urát. Sokkal nagyobb dolgon töri a fejét, semhogy az ilyen kicsiség neki aggodalmat okozna. Kincsekről álmodik, ingoványbán rejlő kincsekről, mit, ha sikerül neki megszereznie, különb háza lesz, mint a vicispánnak, vagy a falu földesurának. Nem érdemes tehát a vityilóval törődni. Atyjától, néhai Tamás Kolompártól többször hallotta, hogy a gonosz szellemeknek sok elrejtett kincsük van az ingoványokban, lidércek őrizete alatt. De, hogy az ingoványosnak melyik pontján, azt csak szent György éjszakáján lehet felfedezni. Még pedig oly módon, hogy a lidérceket meg kell zavarni, akkor azok kékes lánggal röpködnek a kincses hely körül. Oda rohanva, ahol a lidércek röpködnek, annyi kincset gyűjthetünk zsákokba, amennyi még Dárius királynak sem volt. A lidércek megzavarására azonban egy fekete kondor macska szükséges, mert az tudja csak, hogy azok hol tanyáznak. Ha ezt a macskát az ingoványos partján szabadon bocsátjuk, egyenesen a lidérc tanya felé rohan, mitől azok megijednek és lángralob- banva szétrebbennek. Épen e felett törte fejét Peti cigány vityilója előtt ülve, amikor arra vetődött a falu két munkakerülője: Ádány Miska és Bóti Miska. Ezek épen úgy, mint Peti, dolog nélkül szerettek volna jó módhoz jutni. Mert úgy gondolkodtak: a dolog teher és alkalmatlan, a lopás pedig azért nem jó, mert azért becsukják az embert. Tehát más, oly módot kell kitalálni, amely ezen kellemetlenségek elkerülésével is könnyű szerrel juttatja őket vagyonhoz, gondtalan élethez. Eme teóriánál fogva egyek voltak Petivel. Peti mély elmerülésében nem vette észre a hozzá közeledőket. Csak arra eszmélt fel, mikor azok ráköszöntöttek: „jó napot Peti.“ Peti a köszöntésre feltekint és midőn maga előtt látja a két rokonleiket, öröm sugárzott füstös arcán, mert hirtelen az a gondolat villant meg furfangos agyáhashajtót minden csomagon Durmol felírással. C»ak gyógyszertárakban kapható. Utánzatokat és más csomagolást utasítson vissza! dón beszéljék le a haldokló betegeket az utolsó kenet, vagy az abszolució kéréséről. A rendeletnek ellenszegülő orvosokat „vallásos babona terjesztése* címén helyezik vád alá. A leningrádi „Krasznaje Gazetta“ cimü szovjetlap megállapítja, hogy a vallás kiirtására irányuló mozgalom a legerélyesebb hatósági támogatás ellenére is kevés eredménnyel jár. Nemrég körrendelet utján a tanítók véleményét kérték ki a val- lástanitásról. A tanítók 50 százaléka határozottan ellenezte az atheista tanok terjesztését. A lap panaszkodik, hogy a Felső- és Alsó-Volga környékén a gyermekek a húsvéti ünnepek alatt vonakodtak vallásgyalázó énekeket énekelni. Egyes iskolákban a gyermekek otthon gyártott apró kereszteket terjesztenek társaik között. Cinikusan viselkedik az elfogott Tomkó Béla. Budapest, április 25. A rendőrség tegnap elfogta az Imperiál szállóban elkövetett gyilkosság tettesét Tomkó Béla személyében. Tomkó ma reggeli kihallgatása alkalmával igen »cinikusan viselkedett. Állandóan nevetgélt, mikor a gyilkosság legborzalmasabb részleteiről v:>lt szó. Tomkó beismeri a gyilkosságot, de a részletekről nem igen ad felvilágosítást. ban, hogy ezek épen alkalma társak lesznek a kincsek megszerzésénél. Azért a köszöntést fogadva igy válaszolt: épen jókor jöttetek, mert azon gondolkozom, hogy milyen boldogok lehetnénk mind a hárman, ha segédkeztek tervem kivitelében. A két Miska kérdően tekintett Petire: miféle boldogságról beszél ez ? miféle tervei vannak ? Rajtatok áll, hogy gazdagok legyetek, — folytatja Peti, — hogy soha szükséget ne szenvedjetek, hogy cseréptetős házatok legyen és négyökrös szekér járjon udvarotokon ; csak a parancsokat osztjátok a tornácról. És mind ez nem kerül nagy fáradságba, csak bátorság kell hozzá. Nem szabad megijedni még az ördögtől sem. A két cimborának majd leesett az álla ezek hallatára. Peti pedig folytatja: pénzünk lesz, kincseink lesznek szent György éjszakáján, ha rám hallgattok és mindenben követtek, amit én mondok. Erre már a két Miska gondolkozás nélkül kiáltotta: Veled tartunk, meg teszünk mindent, amit parancsolsz, csak juttass bennün-
