Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-16 / 12. szám
X9V. évfolyam 12. axám 1931 januás* 16 Péntek. ára 12 fillér p\ébívn°s ^a\acs^V Cala« ^4 -.««non: 128 szám, F - .idgykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKJAI_JlJIPILAP Megjelsnik minden hétköznap a kora délutáni órákban. E 1 ő f’i z e t é s i árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Mikor mozdul meg már a világ sorsát intéző hatalmasságoknak lelkiismerete, hogy igazságot szolgáltasson a magyarnak, annak a népnek, mely évszázadokon át védelmezője volt a civilizációnak?! Mikor érti meg már a müveit Nyugat, hogy a műveltségét fenyegető barbár Kelet felől közeledő veszedelmet csak akkor háríthatja el, ha a Kárpátok medencéjében ismét egy hatalmas magyar állam áll? Azt hisszük, rövidesen elérkezik Nyugaton a józan belátás ideje is. Be kell ismernie Nyugatnak, hogy a magyar-osztrák monarchia szét- rombolásával megnyitotta azokat a zsilipeket, amelyek 1918-ig elzárták Kelet szennyes áradatát Nyugattól. Be kell látnia, hogy a legnagyobb bűnt akkor követte el, amikor Európára zúdította a szláv veszedelmet, amikor a csehek és szerbek megerősítésével utat nyitott a szlávságnak Nyugat felé és az útból erőszakkal eltávolította a magyarságot. Valóban érthetetlen, miért állott érdekében Nyugatnak az, hogy a magyarok számát csökkentse, erejűket megtörje és ezzel szemben a százmilliókat számláló szlávokat erősítse! Sem a monarchia, sem a magyarság nem veszélyeztette Nyugatot és mégis ezt az alakulatot robbantotta szét, hogy a szlávság annál jobban befészkelhesse magát Európa szivébe és a balkáni erkölcsöknek és nagyobb terjeszkedési lehetőséget biztosítson. Látszik, hogy csak a gyűlölet diktálta a békepontokat és a józanész nagyon háttérbe szorult a határok megvonásánál. A leg- csudálatosabb azonban az, hogy mindezeknek tudatában a francia hivatalos politika mégis a mai állapotok föntartása mellett kardoskodik. A szlávságot, mely vallási téren is harcot hirdet, mint viperát, melengeti keblén a francia. Azzal, hogy milliókra rugó magyar tömegeket gyömöszöl gyomrába, már nem törődik a francia, De talán megmozgatja lelkiismeretét az a kérdés, mely most már nyíltan szóba került a magyar parlamentben is, amikor a cseh népszámlálásnál elkövetett atrocitások miatt interpelláltak g amikor Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar kormány módját ejti, hogy a magyarság érdekeit mindenkor hathatósan megvédje. De a szlávság a pravoszláv vallással is jön. A cseh „nemzeti egyház“ nyíltan szövetkezett a pravoszlávval és most a lengyel katolikusok tömegét igyekszik megbontani. A cél tehát, mint az orosznál: a szlávságnak egyesítése egy vallással s amikor ez megvan, döntő ütközetbe bocsátkozni Nyugattal. Ezt lehetetlenné tette a régi Hivatalos megállapítások szerint a csonka ország megyéi között Zala megyében van a legtöbb szegény község és azért vármegyénk az állam részéről nagyobb támogatást is igényelhet, mint más megyék. Ezeknek a szegény községeknek óriási zöme természetesen a vármegye nyugati és délnyugati területére, a Göcsejre és az ezzel szomszédos vidékekre esik. A Zala- völgy és a keleti rész már régebben bekapcsolódhatott az országos nagyforgalomba, azért tehát úgy kulturális, mint gazdasági tekintetben is jóval előbbre állanak, mint a nyugati részek. Amikor a megye nyugati vidékének elhanyagoltsága fölött elmélkedünk, csudálkoznunk kell, hogyan lehetett erről a szinmagyar vidékről egészen a legutóbbi időkig ennyire megfeledkezni! Mintha valami ősi bűn miatt igézet alatt állott volna Göcsej és szomszédsága, mely igézet alul csak most kezd felszabadulni. Most néhány éve gondoltak csak arra, hogy Göcsejnek — utakra van szüksége. A legkésőbbi időkig ugyanis Göcsejt alig lehetett megközeliteni. Vájjon miért termelt volna ez a vidék többet, mint amennyi a legszerényebb igényeit kielégítette, ha rendes közlekedési utak hiányában úgy sem lett volna képes terményeinek fölöslegét értékesíteni? De a vidék kulturális elmaradottságában nem is termelhetett többet, mert hiszen nem ismerte azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével a többmonarchia, amely tulajdonképen Nyugatot védelmezte és a rövidlátó Nyugat ezt az erődet bontotta le. A cseh és szerb pedig hálából a markába nevet, hogy a főprotektor milyen szépen elkészítette a szlávság útját Nyugat felé. Jó lenne tehát, ha egyszer már felébredne Nyugat lelkiismerete és addig tenné jóvá hibáit, mig nem késő. Paneurópa hóbortjával nem állíthatja meg a gőzhengert, de erős Magyarországgal, mely hátvédül láthatja Nyugatot: igen. termelést elérhette volna. Maradt tehát a maga szegényes, vagy talán koldus egyszerűségében. Az útépítés révén néhány év alatt örvendetes javulás állott be Göcsej közlekedési viszonyaiban. Legalább érintkezhetnek a szomszédos községek egymással az évnek minden szakában és megközelíthetik azt a néhány főútvonalat, amelyek a közigazgatási, igazságszolgáltatási és kereskedelmi gócpontok felé vezetnek. Azonban, a mai viszonyokra tekintettel ez még mind kevés. Ma már egy-egy vidéket nem elégíthet ki az, ha csak a szomszédos forgalmat bonyolíthatja le. A vidéknek, ha részt akar venni a nagy versenyben, már nem elégséges a kocsiközlekedés; a terményeknek piacra viteléhez kevés az állati erő. Amig vasúti, vagy autóbusz közlekedés nincs, addig Göcsejnek csak némileg is észrevehető föllendüléséről szó sem lehet. Reménykedünk abban is, hogy Göcsejben megindul az okszerű gyümölcstermelés, amikor nagy mennyiségű, versenyképes gyümölcsöt termel ez az Istentől megáldott szép vidék. De kérdés, nem fejlődik-e vissza az esetleg szépen induló termelés, ha a göcseji embernek 20—30 kilométernyire, vagy talán még ennél is mesz- szebbre kell szállítania a gyümölcsöt, hogy értékesíthesse? Szükséges azért az autóbusz- járatnak legalább két irányban való megindítását lehetővé tenni, hogy a göcseji termények igy olcsón és könnyűszerrel kerülhessenek piacra. Öngyilkos lett a MÁV. veSt cinSki^azgaicja. Budapest, jan. 15. Kelety Dénes, a MÁV. volt elnökigazgatója az éjszaka lakásán vadászfegyverével agyonlőtte magát. Kelety Dénes évek óta súlyos betegségben szenvedett. Gégerákja volt, amelynek következtében a gyomrán keresztül kellett táplálni. Úgy látszik, tudatára jutott betegsége gyógyíthatatlan voltának, ezért határozta el magát az ön- gyilkosságra. Több búcsúlevelet hagyott hátra, amelyeket rokonaihoz intézett. Kelety Dénes 1919 novemberétől állott a Máv. élén és nevéhez fűződik a háború és a forradalmak alatt leromlott Államvasutak reorganizációja. 1917 augusztusában egészségi állapota miatt visszavonult, s ekkor a kormányzó az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Letartóztattak a vasgárda vezéreit. Bukarest, jan. 15. A vizsgálóbíró tegnap este letartóztatási parancsot adott ki a Vasgárda és a Mihály arkangyal titkos társaságok vezérei ellen. Zelea Codrea- nut és Leftert már letartóztatták. Tegnap délután Galacban is több embert letartóztattak. Újabb diktatúra készül Spanyolországban. Hendaye, jan. 15. Madridi jelentés szerint hire jár, hogy a forradalmi propaganda elfojtása céljából Primo de Rivera diktatúrájához hasonló kormányzatot szándékoznak újból életbe léptetni. Romániában a pénzhiány miatt megakadt a nép» számlálás. Bukarest, jan. 15. A Dimineata úgy tudja, hogy a népszámlálással megbízott munkaügyi minisztérium nem tudja folytatni munkáját, mivel a pénzügyminiszter nem folyósítja a szükséges 103 millió lei költséget. A munkaügyi minisztérium kölcsönt keres a költségek fedezésére, de eredménytelenül. Az összeíró tisztviselőket nem tudják fizetni, s azok nem hajlandók addig dolgozni, amig pénzt nem kapnak. A jelen pillanatban a nép- számlálás szünetel. Hiég főbb gondot kell fordítani Göcsejre! TSbbtermeSés csak akkor várható, ha a termé-] nyék szállítása is lehetővé válik.
