Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-16 / 12. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 január 16, Különös természeti jelenségtől kísérve földrengés pusztított Mexikóban. Henderson és Briand megbeszélést folytattak a kisebbségi ügyökről. Páris, jan. 15. Henderson angol külügyminiszter, aki Genfbe utaztá- ban rövid időt Párisban töltött, az éjszaka folytatta útját Genfbe ugyanazon a vonaton, amelyen Briand is utazott. A Matin a két külügyminiszter tegnapi megbeszéléséről azt írja, hogy a két államférfi elsősorban arról tárgyalt, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a lengyel—német viszály ügyében. Egyetértettek abban, hogy a népszövetségi tanácsnak általános érdekből szabadkezet kell engedni Berlin és Warsó képviselőinek érveik kifejtésében, feltéve, hogy a vita nem haladja meg a kisebbségi szerződések kereteit és nem téveszti szem elől a szerződésekben foglalt kötelezettségeket. Henderson vállalkozott arra, hogy ebben a szellemben elnököljön a tanács ülésén. — Uj fürdőtelep a Balatonon. A veszprémi székes íőkáptalan a Balaton partján, Siófok-Vilmatelep és Zamárdi között uj fürdőtelepet létesít, amely a Balaton egyik legszebb pontján fekszik. Már tavaly elvégezték a szükséges előmunkálatokat, sokezer fát ültettek, feltöltöttek egyes területeket, kijelölték az utakat, úgy hogy legközelebb már a villaépitkezé- sek is folytatódhatnak. A fürdőtelep május elsejétől vasúti megállóhelyet is kapott és a Déli- vasut sinautói és személyvonatai rendszeresen meg fognak állani. ■BBKBBM—■ Newyork, jan. 15. Mexikói jelentés szerint ott két perces erős földrengés volt, ami a lakosság körében nagy pánikot okozott. A lakósok menekültek házaikból, mert attól féltek, hogy azok be- omlanak. A földrengés alatt sajátságos sárgás fény látszott az égen, amelyből villámok cikkáztak. A jelenség egy órán keresztül tartott. A földrengést felhőszakadás kisérte. Az első földlökés után kisebbek következtek. A városban öt épület megrepedt, a régi — még a spanyolok által épített kutak — kiapadtak. A villamos világításban és a villamos vasutak A törvényszéki statisztikák, amelyek leginkább rávilágítanak a gazdasági élet bajaira, évről-évre szomorúbb képet mutatnak. Különösen szomorú azonban a kimutatás most, a gazdasági válság tetőpontján. A zalaegerszegi törvényszéknél a vagyonjogi természetű ügyek a múlt évben a következőkép alakultak. Váltókeresetet a múlt évben 81, az ezt megelőző évben 69, illetőleg 39 esetben adtak forgalmában zavar mutatkozott. Eddig egy halottról és 4 sebesültről érkezett jelentés. Mexikó városában több helyütt tűz támadt. Szerda éjjel Vera Cruz városában is erős és hosszú ideig tartó földrengés volt, amely nagy pánikot okozott. Más városokból is fötdrengés hire érkezett. Mexikó városában előzőleg három napon keresztül nagy volt a hideg és havazott, ami nagy ritkaság. London, jan. 15. Mexikóban a földrengés elől menekülő lakosság szenvedését erősen fokozza a hideg. Sokan most láttak először életükben havat. be. — Csőd a múlt évben 10, 1929-ben 2, 1928-ben 12 volt, kényszeregyezség a múlt évben 22, 1929-ben 10, 1928-ban 17 volt. Ezek az adatok a gazdasági viszonyok fokozódó leromlását igazolják. — A váltókeresetek számának állandó növekedése azt mutatja, hogy a bankok mind gyakrabban kénytelenek peres utón behajtani követeléseiket és | pedig épen a nagyobb adósoktól, mert hiszen a törvényszékhez csak a nagyobb összegű váltók pere- sitése tartozik. — A csőd és kényszeregyezségi adatok különösen szomorúak. A háború után már volt egy összeomlási hullám, de azt a kereskedők kiheverték és két év előtt a csődök és kényszeregyezségek száma még csökkenő tendenciát mutatott. Az elmúlt kritikus év azonban ismét nagy számmal szedte áldozatait a kereskedők körében és 1930-ban ezeknek az ügyeknek a száma már a három év előttit is meghaladta. Egyébként a zalaegerszegi törvényszék statisztikájából az állapítható meg, hogy a törvényszék ügyforgalma általában emelkedett, habár egyes ágaknál csökkenés tapasztalható. Örvendetes jelenség, hogy a válási láz az utóbbi években némileg alábbhagyott, mert mig 1928-ban még 59 házassági keresetet adtak be a törvényszékhez, addig 1929-ben csak 52-őt, a műit évben pedig 46-ot nyújtottak be. A törvényszéki főlajstrom száma a múlt évben 2691 (előző évben 2569) volt. — Fiatalkorú bünügy 2s6 (203), jövedéki ki- hágási ügy 150 (227), járásbíróságoktól felebbvitt polgári per 576 (570), felebbvitt nem peres ügy (telekkönyvi és hagyatéki) 393 (206), bünvizsgálat 41 (44), f-lebbvitt bünügy 286 (335), t’sőfoku polgári per 264 (347), elsőfokú bünügy 517 (449) érkezett. Az elsőfokú polgári perek erős csökkenését az okozza, hogy a múlt évben a járásbirósági peErősen emelkedtek a csődök, kénysxeregyezségek és a váltókezesetek a zalaegerszegi törvényszék területén. Az alkoholista. Irta: PINTÉR LÁSZLÓ. Kenderesi Mihályné kisirt szemeit törülgette, mikor kívülről léptek zaját hallotta, s a küszöbön csoszogó férjének ijesztő alakja tűnt fel. Elfordult hirtelen, mintha nem lenne kiváncsi férjére, mert férje szánalmas, de még inkább undorító látványt nyújtott. Szemei vörösek és ki- düledtek, arca fakó és szinte nélkülözött minden emberi kifejezést. Kenderesi Mihályra ráismerni nem lehetett. Barátai és ismerősei is már úgy mentek el mellette, mint idegen emberek egymás mellett; aki pedig mégis megismerte, az kitért előle s elfordította a fejét, hogy ne is kelljen őt köszöntenie. Munkáját valamikor lelkiismeretesen végezte, szerették is munkaadói; pontos és szorgalmas volt mindaddig, mig az ivás szenvedélyének nem adta magát. Ruházata is mindig tiszta és rendes volt. Alig haladta még túl a negyvenötödik évet, de máris nagyon öregnek látszott. Fekete haja között nagyon sok fehér szál bujkált; kopaszodott, szóval: megöregedett. Még a napsugarak is, melyek eddig oly kedvesen és örömmel bújtak a gyér butorzatu, tiszta kis szobába, most egyszerre mintha haragudnának, a felhők mögé bújtak, mert különben szégyenkezniük kellett volna, ha bepillantanak az ablakon. Kenderesit — az ivás miatt — már két hónapja elbocsátották állásából, mert munkáját nem volt képes elvégezni, hanyag és veszekedő lett. Két hónapja, egy fillér nem sok, de annyit sem keresett, sőt ami kis megtakarított pénze volt, azt is mind elitta. Most is a korcsmából jött haza, dülöngött s alig birt a lábán állani. Kilincs után nyúlt, de csontos vállával nekiesett a barnára mázolt, kopott ajtónak, úgy hogy az fájdalmasan nyikorogva kicsapódott. Köszöntése torkán akadt s szájából csak úgy dűlt a bűztárasztó alkohol és a kellemetlen illat teljesen elárasztotta a szobát. Kenderesiné nem szólt semmit, de fájt neki, hogy férje még köszöntésre sem érdemesíti őt, akit valamikor annyira szeretett... Igen, fájt neki nagyon, s érezte, hogy szive összefacsarodik, megszűnik dobogni. Forróság futott végig rajta, szédült, elvesztette eszméletét és az előtte levő székre dőlt, mint egy élettelen tárgy. Mindezt látta Kenderesi, aki zsíros kalapját, mit kezében szorongatott, leejtette és szinte kijózanodva ugrott feleségéhez, hogy visszatartsa a földreeséstől. Gondolkozni akart, hogy mit tévő is legyen most?... de gondolkozni nem birt, mert a feje zúgott erősen, s vére forrt a sok alkoholtól. . . . Hosszú percek múltak el, mig felesége magához tért és vörösre sirt szemeit az urára emelte. — Szemei lángoltak a fájdalomtól. Kenderesi kérges, durva tenyerébe fektette az asszony halotthalvány arcát, amely most úgy tűnt föl neki, hogy kimondhatatlanul szép; ő ilyen szépnek még sohasem látta!... Ennek most gyermekesen örült és boldog volt; feje nem zúgott annyira, józannak érezte magát, s felesége arca fölé hajolt egészen és halk hangon kérdezte: — Mari, jobban vagy már ? ! Az asszony nem felelt. — Fáj valamid, — kérdé újra, — mondd, mi bajod? — Semmi... csak elszédültem ... Sokáig voltak ebben a helyzetben. Szótlanul úgy, hogy észre sem vették, hogy a sötétség fekete palástját ráborította a kicsike szobára. Beesteledett. Mesz- sziről jött, ismerős hang ütődött a férfi füleihez. — Mondd, Mihály — szólt remegő hangon felesége —, meddig tart még ez az undorító élet? Miért kell melletted nekem szenvednem?... Gondolj távolban élő gyermekünkre, aki talán ép úgy él, mint te ... Semmi válasz... csak az ócska falióra sírta bele az egyforma tik-takját a furcsa jelenetbe, mintha köze lenne hozzá. Kenderesi bambán kimeresztett szemekkel bámult feleségére, kinek az arcáról leritt a bánat és keserűség s selymes arcán már láthatók voltak a szenvedést eláruló mély barázdák . . . A csendet a szakadó eső és a villám cikkázó fénye félelmetesen zavarta meg s a szoba szinte kísérteties látványt nyújtott. Ken- deresinek összehúzott teste megremegett, mert az erős dörgés földrengésszerűén megremegtetett mindent. Félt és feleségét magához szorította. Egy-két percig voltak ebben a helyzetben, mikor Kenderesi kidüllesztett szeme a szoba szögletére meredt s felugorva felsikoltott, mert a villám fényességénél mintha fiát látná a füstös, leteritetlen korcsmaasztal mellett, s mögötte egy durva alakot, aki magasra emelt késsel a kezében fiát hátbaszurta. Még látta lebukni a székről s hátából patakzott a vér.. . Föleszmélt. Reszkető térdeit a padlóra dobta, Ráborult feleségére, s kidolgozott kezeit csókolva kérte bocsánatát és fogad- kozott, hogy megjavul. Majd szája értelmetlen szavakat mormolt. Kenderesiné észrevette a hirtelen változást. Felállt és a még mindig remegő férjét átölelte, magához szorította és megbocsáj- tóan erősen homlokon csókolta. Napok múlva kapták a vidéki kórház értesítését, hogy ifj. Kenderesi Mihály a kórházban súlyos betegen fekszik ...
