Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-18 / 63. szám

XIV évfolyam 63. dim > Ara 12 fillér* IS3I március 18 Szerda* ■fej Zalacsány :sztő: HERBOLY FERENC. ^ Szerkesztőség és kiadóhiva.«.. Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7-20 pengő. Ipartestületi reform és az ipar- testületek központi intézménye. A kereskedelmi minisztérium­ban elkészült a törvényjavaslat az ipartestületi reformról és az ipar- testületek központi szervéről. A javaslatot a kővetkezőkben ismer­tetjük : A hatvan szakaszból álló tör­vényjavaslatnak 35 §-a az ipar­testületekről szól és a 36. §-tól a 60. §• ig terjedő része pedig az ipartestületek országos központjá­nak felállításával foglalkozik. Az ipartestületekkel foglalkozó rész az ipartestületi hálózat kiépítéséről és az ipartestületek működési köré­nek kibővítéséről gondoskodik. Lényeges u.itása a tervezetnek, hogy a jövőben több község ipa­rosai közösen is alkothatnak ipar­testületet és ehez kivételes enge­délyre nem lesz szükség. A jövő­ben uj ipartestületek alakításához legalább 200 tag lesz szükséges, amely feltétel alól azonban kivé­teles" esetekben a kereskedelmi miniszter felmentést adhat. Külön szakaszok intézkednek a meglevő ipartestületeknek az uj törvényhez való alkalmazkodásáról, a meg­levő ipartestületekből való kiválás­ról és azokba való beolvadásról. Általánosságban a törvénynek az az elgondolása, hogy jövőben az ipartestület gazdasági, szociális és kulturális központja legyen a köte­lékébe tartozó iparosságnak és ennek megfelelően a VII. paragra­fus az ipartestületek működési körét a mostaninál sokkal széle­sebben állapítja meg. Ennek meg­felelően megszaporodnak az ipar­testületeknek ama szerve», amelyek az ipartestületekre bízott feladatok ellátására hivatottak. Önkormány­zati szervek lesznek : a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök és a külön célokra alapított szakosztályok és bizottságok. Ezek sorában külön fejezetekben intézkedik a törvény az ipartestületi székről, amely az üzleti és kari tisztesség követel­ményeinek, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg felmerülő ellen­tétek békés kiegyenlítése céljából alakítandó. Ezenkívül szervezendő még külön munkaügyi bizottság az alkalmazottak bevonásával, a munkaviszonyból származó közös ügyek megbeszélésére és egyöntetű megállapodások létesítésére, vala­mint békéltető bizottság az iparo­sok és alkalmazottak között a munkaviszonyból felmerülő súrló­dások és vitái kérdések elinté­zésére. Az ipartestületek kötelékébe a jövőben is minden képcsitett ipa­ros tartozik. Felvétel alkalmával a tagok felvételi dijat kötelesek fizetni, melynek összege az ipar- jogositványért fizetendő ipardij összegével egyenlő. A tagsági dijak mérvét a testület legalább j négy, fokozatosan emelendő díj­tételben köteles megállapítani. A felvételi és tagsági dij elévülésére, visszafizetésére és biztosítására, valamint behajtására a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Az ipar­testületek munkájának intenzivebbé tételét szolgálják azok az intézke­dések, amelyek az ipartestületi jegyzők kvalifikációját Írják elő és ipartestületi jegyzői vizsgálóbizott­ság szervezéséről intézkednek. A törvénytervezet második része a központi szervről intézkedik, amely Ipartestületek Országos Köz­pontja címet viseli. Ennek fel­adata a kézművesiparosságot ér­deklő törvények és rendeletek végrehajtásának figyelemmelkisé- rése, esetleges szükséges javasla­tok megtétele, uj törvények és javaslatok előkészítése, vélemény- nyújtás, gazdasági helyzet emelé­sére szolgáló intézmények létesí­tése, az ipartestületek működésé­nek irányilása és ezeknek támoga­tása feladataiknak ellátásában. Á központ jogi személy jellegével bir és tagjai színién a jogi személy jellegével bitó ípartestületek. A központban tag gyanánt szereplő ipartestületek tagsági dijat fizet­nek, amelynek mérvét a központ közgyűlése, a kereskedelmi minisz­ter hozzájárulásával állapítja meg. A fentartási költségekhez a mi­niszter évi 50.0C0 pengővel, a kereskedelmi és iparkamarák pedig együtt évi 25 000 pengővel járul­nak hozzá. A központi önkormányzat szer­vei a közgyűlés, a választmány, az elnök, két alelnök és a bizott­ságok. A közgyűlés 80 kiküldött­ből áll, amelyből 10-et a buda­pesti ipartestületek és külön-külön 10 et kamarai körzetenkint a vi­déki ipartestületek választhatnak. Közgyűlési kiküldöttként csak olyan iparos választható, aki 30. életévét betöltötte és legalább há­rom éve tagja valamelyik ipar­testületnek. A közgyűlésen a ke­reskedelmi és iparkamarák tanács­kozási joggal képviseltethetik ma­gukat. A választmány 16 tagból és pedig 1 elnökből 2 alelnökből és 13 váldsztmányi tagból áll. Az elnököt, két alelnököt és hat vá­lasztmányi tagot a központ köz­gyűlése, 7 választmányi tagot pedig a kereskedelmi és ipar­kamarák ipari osztálya választ a kézművesipari tagok sorából, A szervezetben az elnöknek, két al- elnöknek és a választmány tagjai­nak megbízatása tiszteletbeli jel­legű. Időmulasztás címén azonban a központ részükre térítést állapíthat meg; ezenfelül az illetők útikölt­ségeik megtérítésére is igényt tarthatnak. A további szakaszok az irodai személyzetről, a köz­pont alapszabályáról a közgyűlési határozatok megerősitéséről, a ke­reskedelmi és iparkamarákkal való együttműködésről és a miniszteri felügyeletről intézkednek. A sza­kaszokból fontos az, ameiy az ipartestületek országos központja és a kereskedelmi és iparkama­A sármelléki birtokbérlet ügye, amely hetek óta foglalkoztatja nemcsak a megyei, de az orszá­gos közvéleményt, meglepő minisz­teri határozattal fejeződött be. A vármegye gazdasági albizott­sága tudvalévőén nem hagyta jóvá az Őrffy Imre és Reischl Imre között létrejött bérleti szerződést, amelynek értelmében a 783 hol­das birtok bérletét évi 18.816 pengő bérért a Reischl család kapta meg. A bizottság határoza­tának indokolása megállapítja, hogy szükségesnek tartja a bir­toknak kisbérietekké való alaki- tását. Közismert az a nehéz helyzet, amiben évek óta vannak a hit­vallásos és községi elemi iskolák. Főként az egyház érzi ezeket a bajokat és pedig hatványozottan az apró dunántúli falvakban, ahol az adóaiap kicsi, az iskola sűrűbb, tehát a kulcs magas. Horváth Győző dr. kalocsai fel­szentelt püspök, érseki helynök és Rusztek dr. Bács-Bodrog várme­gye kir. tanfelügyelője életrevaló és indokolt mozgalmat indítottak alapos statisztikai adatok alapján. A javaslat főbb vonalakban meg­jelent a Magyar Kultúra február 20 iki számában. A lényege: az iskolák jellegének épségben ha* gyásával minden iskola személyi terheit fizesse az állam, a ‘.kisebb dologiakat az illető község. De tud-e az állam újabb terheket vállalni ? Az állam kulturadót vetne ki minden községre, ami 25—35% lenne; ebből évente alap jönne össze, amiből szükséglete szerint kap mindenegyes iskola. A dunántúli falvak csak nyer­nének ezzel; az évi iskolaterhek leesnek kb. Vs-ra. Az egész ország fizeti a kulturadót; a nagy adó­alapú, talán állami iskolás alföldi nagyközségek is. Á tanítókra is jobb; a kántori jövedelmet nem venné el továbbra is az állam. Fizetésüket nem 1 év múlva kapnák meg. Bács-Bodrog vármegye közigaz­gatási bizottsága egyhangúlag el­rák együttműködését állapítja meg és utóbbiakat arra kötelezi, hogy a területükön működő összes ipar­testületeket évente legalább egy­szer értekezletre hívják meg. A törvény életbelépésének napját a kereskedelmi miniszter rendelettel állapítja meg. A gazdasági albizottság hatá­rozatát felterjesztette a földműve­lésügyi miniszterhez, akinek immár végleges döntése ma érkezett le a vármegyéhez. A miniszter az Őrffy Imre és Reischl Imre között kötött bérleti szerződést jóvá­hagyta azzal a megokolással, hogyr Őrffy Imre a 783 holdas birtok­ból 56 holdat hajlandó a kisigény- lőknek juttatni kisbérietek alakítá­sára, másrészt a hercegség hajlandó az Őrffy féle birtok szomszédsá­gában bizonyos területet a kis- igénylőknek átadni, tehát a kis­emberek igényeit amugyis kielé­gítik. fogadta a javaslatot február 6-án. Március 10-én Veszprém vár­megye közigazgatási bizottsága szintén egyhangú határozatot ho­zott. Kívánatos volna, hogy az összes vármegyék hallassák szavukat,, hisz a falvak népességének ez a legégetőbb kérdése. A vallás- és közoktatás- és a pénzügyminiszter elvileg úgyis ezen az állásponton vannak. Vajha 1932-re már érvénybe lépne ez a javaslat. A képviseBőház ülése. Bpest, márc. 17. A képviselő­ház ma megkezdte a földteher- mentesítési javaslat tárgyalását. A javaslatot Temesváry Imre is­mertette, aki rámutatott arra, hogy a gabonaárak csökkenése a leg­súlyosabb helyzetbe sodorta a gazdatársadalmat, amely elsősor­ban támasza az országnak. Az államnak kötelessége a gazdákat a teljes összeomlástól megmen­teni és ebből a célból az eladó­sodott gazdák megsegítésére van szükség. A megsegítés érdeké­ben nemcsak az államnak, de azoknak a hitelezőknek is áldo­zatot kell hozniok, akiknek köve­telése egyébként veszélyeztetve volna. A földművelésügyi miniszter jóváhagyta a sármelléki bérleti szerződést. Megoldják a hitvallásos és községi iskolák nehézségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents