Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-18 / 63. szám
2 Zaiamegyei Újság 1931 március 18. Március 15-iki ünnepélyek a vármegyében. amennyiben az akadémia dísztermében vendégül látta Keszthely városnak egész társadalmát rangkülönbség nélkül. Ezúttal először nyíltak meg a nyilvánosság számára az akadémia dísztermének ajtai. Pontban 10 órakor vonult be a már zsúfolásig megtelt díszterembe Sztankovics János akad. igazgató vezetésével a tanári kar, mire az akadémiai énekkar elénekelte a Himnuszt. Utána Reischl Ráfael ifjúsági al- elnök mondott magasan szárnyaló ünnepi beszédet, majd az akadémia orchestere tartott művészi előadást Ekhardt Antal karnagy vezetése mellett, előadva Erkel Hunyady László c. operanyitányát. Szekeres István I. éves nagy lendülettel szavalta el Valy Nagy Géza „Beszélnek a hősök“ cimü költeményét. Végezetül a Talpra magyart énekelte az akadémiai énekkar. Este az akadémia előtt gyülekeztek a város társadalmi intézményei, hogy közösen hódoljanak a nap emlékének. Először Csány vértanú mellszobrát ko- szoruzták meg, majd az iparos dalárda énekelt. A lampionos menet végig vonulva a városon a Hungária szálló előtt állott meg, ahol az erkélyen Bem II. éves szavalta nagy lendülettel a Talpra magyart. Kulin Sándor akad. tanársegéd szép ünnepi beszédet mondott, majd Deér Endre szavalt, utána a Szózatot énekelte a dalárda. Akaiiban a róm. kát. iskola növendékei szép sikerrel ünnepelték meg a szabadság ünnepét. Vasárnap litánia után az iskolában gyülekezett a kis falu apraja és nagyja. A Szózat eléneklése után tanítójuk I. Ferenc király trónralépésé- től kezdve vezette le az események szálait Világosig. Ezután az iskola növendékei szavaltak hazafias és irredenta verseket, közben énekszámot is adtak elő. Az ünnepély a Himnusz eléneklésé- vel ért véget. Március 15-én országszerte rendeztek hazafias ünnepélyeket. Hozzánk több, közeli nagyközségből érkeztek az ünnepség lefolyásáról jelentések, amelyeket alább adunK közre: Zalalövő, a Zala völgye nagyközsége is ünnepelt március 15-én. Már kora hajnalban apró emberkék szaladgáltak az utcán, mindegyik szive felett egy kis szalag, a nemzeti. Ők is tudják, mi van. Szabadság napja. Nem. Csak emléke. Hiszen ismét rabok vagyunk. Az ország kétharmada idegen járom alatt nyög, körülöttünk pedig ellenségeink vasgyürüje. De ma, közel egy évszázad után is e nap él a nemzet életében csak úgy, mint 1848 március Idusán. Az ünneplő közönség az iskola nagytermében gyűlt össze, mely ezúttal kicsinek bizonyult a hatalmas embertömeg befogadására. Ugyanez a tömeg előbb a templomban imádkozott. Imádkozott minden magyar szív Magyarország feltámadásáért. Imádkozott az egek Urához, hogy jóságos arcát fordítsa ismét Szent Istvánnak sokat szenvedő, elárvult népe felé Az ünnepély fényét emelte a Daloskor sikeres szereplése. Az alig egy éves énekkar minden tagja mintha csak érezné, hogy a 48-as szabadsághősök szelleme, bátorsága ihleti; énekel szívből és éneke könnyeket fakaszt. A Himnusz imádságos hangjával lopózik szivünkbe s a mi szivünk is velük sóhajtja: Isten áldd meg a magyart ... Az énekkart Go- náry Gergely kántortanitó, a Daloskor karmestere vezényli, ki fáradságot nem ismerő odaadással dolgozik, hogy a kis szárnybontogató gárda énekével Isten házában dicsőítse a legfönsége- sebbet, március 15-én pedig hirdesse a magyar léleknek Szent István birodalmának talpraállitá- sát. Aligha kapott annyi tapsot e kis csapat, mint a magyar nemzet e nagy napján. Meg is érdemelte, mert lelkesen, szivbe- markolóan énekelt. A műsor második száma szavalat volt, mely után Németh Ferenc káplán ünnepi beszéde következett. A szónok a 48-as szabadsághősöket állította a magyar ifjúság elé, kik életüket is képesek voltak feláldozni akkor, mikor a haza fegyverbe szólította, hogy a magyarság ősi jogait, szabadságát kivívják. Ma szintén szabadságvesztett népek vagyunk. Körülöttünk a világégésnek üszkös maradványai, győztesek ko- noksága, rabló vad szomszédok vasgyürüje. Rajtunk Trianon bilincse, melyet külerőszak kény™ szeritett ránk igazságtalanul. Rajtunk a gazdasági nyomor, melyei szintén elleneink zúdítottak nyakunkba. A szónok, beszédében megemlékezett elszakított testvéreinkről is, ne sírj Kolozsvár, ne zokogj székely dicsőség hona, Rákóczi földje: Erdély; ne álkozz bennünket Kassa, ajkunkon ma is száll éneked, szegény árva nemzet bánata vonaglik végig lelkünk legmélyén, szednénk kezünket ökölbe szorítani, kardot ragadni hogy idegen rabságból kiszabadítsunk Benneteket, de mi is elgyöngültünk, rabláncra fűztek bennünket is. — Március 15 én szabadságáért küzdött e nép. Hisszük, hogy eljő a nap, amelyen megmozdul a trianoni sírbolton a kőfedél és a magyarság igazsága és élete feltámadva lép ki az uj ezer esztendő felé. Az elhangzott beszéd után ismét az énekkar lépett fel s a „Nem, nem, soha!“ dallama ma is fülünkben cseng, dacosan hangoztatva: hazánkat nem hagyjuk elveszni, mig egy csepp vérünk lesz . . . Még néhány szavalat után befejezésül a „Hiszekegy“-et énekelte el a Daloskör, hirdetve, hogy a magyar ifjúság csak akkor számíthat boldogabb jövőre, ha megőrzi ősei szent örökségét, a magyar hazát és ennek két alappillérét, a hitet és erkölcsöt. Lenti hazafias érzésű lakossága március idusán impozánsan juttatta kifejezésre, hogy méltóan őrzi Alsólendva örökét. Két helyen is gyújtottak lángot a hazafias érzésnek. A római katolikus elemi iskola szombaton este a Royal-mozgóban tartott hazafias előadást. Az Antauer Gyula igazgató-tanitó által jól betanított kétszólamu gyermekkar a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg az előadást, mána Szabó Gyula káplán tartotta meg ünnepi beszédét, majd Nobik József V. osztályú tanuló szavalta el ügyesen, lendületesen Petőfi „Nemzeti dal“-át, Kulcs József III. o. tan. irredenta verset szavalt el talpraesetten, Tüske Margitka V. o. tan. pedig irredenta tárgyú monológot mondott el frenetikus hatással, a gyermekkar pedig magyar nótákkal gyönyörködtette a hallgatóságot, végül pedig a „Hungária“ c. 2 felvonásos irredenta színjátékot adták elő az apróságok nagy sikerrel. Ebben Mujdricza Ilus, Ambrus Annus, Aszter Margitka, Fehér Zsuzsi, Nobik József, Pomb- szky László, Sári László, Nagy Ferenc és Hodorovits György tanulók jeleskedtek. Az énekbetéteket Szőke Dezső cigányprímás kisérte. A mintaszerűen megrendezett estély Szecsey Erzsiké, Varga Irénke, Antauer Béla és Antauer Gyula tanitók munkáját dicséri. A község ünnepélye vasárnap délelőtt folyt le a népművelési bizottság rendezésében. — Első szám az Iparos Dalkör által előadott Hiszekegy volt. — Utána Vizkelety Árpád dr. tartotta meg ünnepi beszédét, majd a vitéz Csete Antal dr. szolgabiró által előadott s cigányzenével kisért irredenta melodráma keltett mély hangulatot. Farkas István levente saját szerzeményű versét szavalta el, majd Antauer Gyula igazgatókarnagy vezetésével magyar da- ! lókat énekelt az Iparos Dalkör. Az ünnepség a Himnusszal zárult. — A rendezést Antauer Gyula igazgató végezte. Tiirjén vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a türjei iskola rendkívül nagy számú közönség jelenlétében március 15-ének ünnepét. A „Szózat“ elhangzása után Több alkalommal szóvátettük már azokat az építkezési helytelenségeket, amelyek a legtöbb vidéki városban, de különösen Zalaegerszegen is gyakoriak. A város belső területén ugyanis sok helyen beépítésre váró üres telkek sorakoznak és ugyanakkor a külső területeken szétszórtan építkezések folynak. így azután előáll az a helyzet, amely nagyon megnehezíti a közüzemek létesítését és állandóan panaszra szolgáltat okot. Hallunk panaszokat ma is nagyon gyakran, hogy egyes új utcákon] amelyeken csak elvétve találunk egy-egy házat, nincs rendes ut, nincs megfelelő világítás. És azután: nem hallunk-e olyasmit is, hogy Zalaegerszegen azért nem lehet vízvezetéket és csatornázást létesíteni, mert az egymástól távol álló, egy-kétlakásos házak tulajdonosai nem bírják az építési költségeket ?! Mennyi panasz van a rendőri szolgálat ellen is, mert a lakósság számához képest elégséges ugyan a rendőri létszám, a város kiterjedéséhez képest azonban — kevés. Ezért kellene már most odatő- rekedni, hogy a külső, a dülő- utak mellett való építkezések megszűnjenek. A város ne adjon engedélyt a perifériákon való épitkezésekre, de a felsőbb fórumok is respektálják a város ily irányú rendelkezéseit s ha a város valakit elutasít, a felsőbb fórum ne változtassa meg a város határozatát. Elvégre ez a legsajátosabb belügye a városnak. Róma, márc. 17, Maffi Péter bíboros, aki az utóbbi napokban influenzában súlyosan megbetegedett, az éjszaka 73 éves korában meghalt. Az elhunyt bíboros a csillagászat nagyhírű tudósa volt. 1907-ben kapta meg a bi- borosi kalapot. Kezdettől fogva szószólója volt az Egyház és az állam kibékülésének. Több értékes fizikai és csillagászati müvet irt. Krausz Józsefné tanítónő lépett az emelvényre és szép beszédével ismertette március 15-ének jelentőségét, utána az iskolásgyermekek négyszólamú énekszámai és szavalatai következtek. Szereplők voltak: Dér Irénke, Fender Piroska, Halmos Baba, Márkus Bözsike, Aág Bözsike, Iván Irénke, Mészáros Gyula, Rép Pista és Nagy József, majd Dér József helyettes leventeoktató befejezésül a Talpra magyart szavalta el. Végül Málics Frigyes plébános magasszárnyalásu záróbeszédet mondott. Este fél 7 órakor a levente ifjúság rendezett hazafias ünnepélyt. A jól sikerült rendezés Horváth János igazgató fáradságot nem ismerő munkásságát dicséri. Söjtör községben a március 15. megünneplése vasárnap délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött, melyen az elöljáróság, csendőrség, iparoskor, tűzoltóság, leventék és az elemi iskolák növendékei is resztvettek. Az istentisztelet után az ünneplő közönség Deák Ferencnek emléktáblával megjelölt szülőházához vonult, ahol Bagyary János kántortanitó vezetésével a söjtöri dalárda a Hiszekegyet énekelte el. Majd Nényei Pál körjegyző mély érzéstől áthatott alkalmi beszédben az önzetlen hazaszeretetre buzdított, megemlékezve a vármegye vértanújáról, Csány Lászlóról, kinek a hazafias közönség Zalaegerszegen szobrot is emelt. A beszédet az elemi iskolás gyermekek szavalata követte, valamint a dalárda által előadott hazafias énekszámok és a Himnusz. i Este az elemi iskolában Böröc Géza tanító rendezésével a levente ifjúság a „Levente“ cimü színdarabot adta elő nagy sikerrel, ami jó hatást gyakorolt a hazafias érzés fokozására. Keszthely ünnepe. A keszthelyi gazdasági akadémia ifjúsága is kivette részét a szabadságharc megünneplé séből Építsük be először az üres belső telkeket és csak azután építkezzünk a külső területeken.
