Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-11 / 8. szám
XIV, évfolyam 8. szám. Ara 16 fillér 1931 január1 II Vasárnap. wmmmmmmmammmmmmmrnammmmmtmats svztös HERBOLY FERENC 54 ____cs Kiadóhivatal: Mu aegerszeg, Széchenyi-téf 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. PQLITIKJ&rjIJIPELJIP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. E1 ő f'i z e t é s i árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. A genfi sóhivatalhoz, mely ezidőszerint még Népszövetség nevet visel, hiába fordulnak igazságért a legyőzőitek és a letiport nemzeti kisebbségek. Ez a fórum nem a népek itélőszéke, hanem csak a győzőknek és az ő kedvenceiknek érdekszövetsége, melynek föladata tulajdonképen a győzők érdekeinek védelme és a mai állapotoknak változatlan fön- tartása időtlen-időkig. Ha néha nagykegyesen megveregeti a legyőzőiteknek vállait és egy kis anyagi segítséget nyújt nekik, ezzel nem az igazukat akarja elismerni, hanem csak azt kívánja elérni, hogy eleget tehessenek a győzőkkel szemben „vállalt“ kötelezettségeiknek. Ide tehát hiába fordulnak segítségért idegen járomban sínylődő magyar testvéreink, hiába keresnek itt orvoslást a népszámlálási erőszakoskodások ellen. Ha a Népszövetség szivén viselné a kisebbségek érdekeit, akkor nem tűrné, hogy a kisebbségek fölött idegenek uralkodjanak, hanem hatalmi szóval megcsinálná a revíziót. Tizennégy-tizenöt millió embernek talán nem tetszenék ez ; ellenben negyven millió felszabadunk tizenkét évi lidércnyomás alól. Ezt azonban ma nem várhatjuk tőle. De munkálkodnunk kell azon, hogy a Népszövetség mentalitása megváltozzék, hogy igy a józan belátás juthasson ott érvényre. A revízió érdekében megindult propaganda már eddig is nagy eredményekkel dicsekedhetik. Mindenfelé beszélnek most már a revíziónak nemcsak lehetőségéről, hanem szükségességéről. Csak épen a hivatalos fórum, a Népszövetség nem hajlandó állást foglalni mellette. A kisebbségi kérdéseket is úgy kezeli, hogy arról jobb nem beszélni. Pedig, ha a kisebbségek kellő védelemben részesülnének, sokkal simábban menne a revízió ügye is és mire elérkezik annak az ideje, hogy leüljenek a zöldasztal mellé a határkiigazitásokról tárgyalni, sokkal békülékenyebb szellem költöznék a tárgyaló felek közé, mint amilyen például ma uralkodik közöttük. A magyar kormánynak és társadalomnak a megkezdett utón kell tovább haladniok, bent és künt egyformán munkálkodniok kell a revízió békés megoldhatása céljából. A külügyi tárca élére új ember került. Tőle új módozatokat, új eszközöket és természetesen nagyobb eredményeket is várunk, mint aminőket elődje alkalmazott, illetve elért. Lázas fegyverkezés folyik körülöttünk minden országban. A jövőnek rettenetes háborúja veti előre ebben ijesztő árnyait s a népek félve-remegve gondolnak a közeli háború lehetőségeire. Fenyegetik az emberiséget az új harci eszközök : a légi járómüvek és a gyilkos gázok, amelyek ellen védekezésre tanítják még az aggokat és gyermekeket is, mert borzalmas ember- pusztitás fenyegeti a világot. Készülnünk kell nekünk is, hogy ki ne legyünk szolgáltatva ellenségeink kénye-kedvének. Bárcsak hiábavalónak bizonyulna a nagy fegyverkezés, bárcsak az lenne a vége az egésznek: ha békét akarsz, készülj háborúra... Kilencmillió penget fordítottak ut- és hídépítésre öt év alatt Zala megyében. A most lezárult évtized határkövet jelent a zalai útépítések terén is. A vármegye vezetősége az államépitészeti hivatallal karöltve a forradalmak lezajlása óta hatalmas munkát végzett ezen a téren, úgy hogy ma már messze van Zala megye attól az időtől, amikor f.élviz idején csak kínosan lehetett a legtöbb helyről bejutni a megye székhelyére. A háború óta végrehajtott munka még inkább növekszik jelentőségében, ha meggondoljuk, hogy az érdemleges munka tulajdonképen csak 1925-beh indult meg, tehát a nagyarányú útépítést öt év alatt végezték el. Zala megyében a háború befejezésekor a törvényhatósági utakon szinte sehol sem találhattunk kőalapot, a községi utaknál pedig emlitésreméltó kavicsolásról sem lehetett beszélni, tehát a munkát teljesen elölről kellett kezdeni. Sajnos, a törvény- hatósági utak legnagyobb százalékán még ma sem találunk kőalapot, de a fejlődés igy is szembetűnő. Az elmúlt öt év alatt sok hidat emelt és mintegy 170 kilométer törvényhatósági utat, 60 kilométer vicinális utat és 50—60 kilométer bekötő utat épített ki a vármegye és erre a körülbelül 290 kilométeres útépítésre, valamint a hidakra hozzávetőleg 2 és fél millió pengőt fordított, nagyrészt a fontkölcsönből. Ide kell számítanunk a zalaegerszegi átkelési szakasznak végleges burkolattal való ellátását. Az utak fentartá- sára évenként szintén nagy öszegerszegnél 100 méteres vas- betonhid, Alibánfánál egy 40 és egy 30 méteres vasbetonhid, Szépeiken 70 méteres vasbetonhid, Zalabérnél 30 méteres vashid, Zalaszentgróton 35 méteres vasbetonhid, Zalaapátiban 40 méteres vasbetonhid, Zalahidvégen 40 méteres vashid, Fenékpusztán 40 méteres vasbetonhid. A Kerka folyón: Lentinél öt darab 10—20 méteres vasbetonodat, Zalabaksánál két darab 20—20 méteres hidat. A Bak— Rédics közötti útvonalon mintegy 20 darab végleges híd épült. Elgondolható, hogy ez a hatalmas arányú építkezés nagy feladat elé állította az államépité- szeti hivatalt. Pedig a hivatalnak az említetteken kívül még igen nagy volt a munkaköre. — Felügyelete alatt épült mintegy ®100 elemiiskola, a nagykanizsai és zalaegerszegi postapalota, a zalaegerszegi rendőrpalota, a sümegi és tapolcai járásbíróság, a vár- megyeháza, a hévízi pénzügyőri üdülő, valamint a letenyei, keszthelyi és balatonfüredi székház. Végül megemlítjük, hogy a hivatal felügyelete alatt és a kereskedelemügyi minisztérium költségén most folyik a Keszthely— fenéki ut építése, s valószínűen rövidesen megkezdi az állam a tapolcai átkelési szakasz végleges burkolását. szegeket biztosítottak a költség- vetésben, s ezek a kiadások öt év alatt ugyancsak 2 és fél millióra rúgnak. Az állam a megye területén 205 kilométer utat rekonstruáltatok, összesen 1,600.000 pengő költséggel. Végül a balatoni körút 64 kilométeres zalai szakaszának megépítése mintegy kétmillió pengőbe került. Tehát közel 9 millióra tehető az az összeg, amit öt év | alatt Zala megyében útépítésre fordított a vármegye és az állam. A hídépítések során, amelyeknek költsége a fentebb említett első 2 és fél millió pengőben foglaltatik, a következő uj hidak épültek. A Zala folyón: ZalaA népjóléti miniszter a kórházi rendelő orvos részére csak tiszteletdijat engedélyez. Ä szegény betegek ápolási átalányát ebben az év» ben sem emelheti. A népjóléti minisztertől ma érkezett le a vármegyéhez a zalaegerszegi közkórház 1931. évi költségvetése. Kisérő leiratában megjegyzi a miniszter, hogy a költségvetésből csak ;a személyi járandóságokra vonatkozó részt vette felülvizsgálat alá. A leiratból megtudjuk a következőket: Az uj rendelő főorvosi és se- bészalorvosi állás jóváhagyása ügyében majd az állások szervezését kimondó törvényhatósági bizottsági határozat felterjesztése esetén fog határozni, illetve állást foglalni a miniszter. Már most megjegyzi azonban, hogy a rendelő főorvos fizetési osztályba nem sorozható, hanem csak tisztelet- díjban részesíthető és a tisztelet- dij az évi 1200 P-t nem haladhatja meg. Winkler Károly dr. alorvos részére a X. fizetési osztály illetményeit ezúttal szintén nem engedélyezheti, mert az előléptetés ügyében határozatot kell hozni s azt jóváhagyás végett fölterjeszteni. Klein Ferenc dr. osztályos főorvost, arra tekintettel, hogy e besorozás előtt a VIII. fizetési osztály szerinti illetmények élvezetében állott, 848 P lskásbér il leti meg és nem 617 P.
