Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-01-11 / 8. szám

XIV, évfolyam 8. szám. Ara 16 fillér 1931 január1 II Vasárnap. wmmmmmmmammmmmmmrnammmmmtmats svztös HERBOLY FERENC 54 ____cs Kiadóhivatal: Mu aegerszeg, Széchenyi-téf 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. PQLITIKJ&rjIJIPELJIP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. E1 ő f'i z e t é s i árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. A genfi sóhivatalhoz, mely ezidőszerint még Népszövet­ség nevet visel, hiába fordulnak igazságért a legyőzőitek és a le­tiport nemzeti kisebbségek. Ez a fórum nem a népek itélőszéke, hanem csak a győzőknek és az ő kedvenceiknek érdekszövetsége, melynek föladata tulajdonképen a győzők érdekeinek védelme és a mai állapotoknak változatlan fön- tartása időtlen-időkig. Ha néha nagykegyesen megveregeti a le­győzőiteknek vállait és egy kis anyagi segítséget nyújt nekik, ezzel nem az igazukat akarja el­ismerni, hanem csak azt kívánja elérni, hogy eleget tehessenek a győzőkkel szemben „vállalt“ köte­lezettségeiknek. Ide tehát hiába fordulnak segítségért idegen járom­ban sínylődő magyar testvéreink, hiába keresnek itt orvoslást a nép­számlálási erőszakoskodások ellen. Ha a Népszövetség szivén viselné a kisebbségek érdekeit, akkor nem tűrné, hogy a kisebbségek fölött idegenek uralkodjanak, hanem hatalmi szóval megcsinálná a revíziót. Tizennégy-tizenöt millió embernek talán nem tetszenék ez ; ellenben negyven millió felszaba­dunk tizenkét évi lidércnyomás alól. Ezt azonban ma nem várhat­juk tőle. De munkálkodnunk kell azon, hogy a Népszövetség men­talitása megváltozzék, hogy igy a józan belátás juthasson ott ér­vényre. A revízió érdekében meg­indult propaganda már eddig is nagy eredményekkel dicsekedhe­tik. Mindenfelé beszélnek most már a revíziónak nemcsak lehe­tőségéről, hanem szükségességé­ről. Csak épen a hivatalos fórum, a Népszövetség nem hajlandó állást foglalni mellette. A kisebb­ségi kérdéseket is úgy kezeli, hogy arról jobb nem beszélni. Pedig, ha a kisebbségek kellő védelemben részesülnének, sokkal simábban menne a revízió ügye is és mire elérkezik annak az ideje, hogy leüljenek a zöldasztal mellé a határkiigazitásokról tárgyalni, sokkal békülékenyebb szellem köl­töznék a tárgyaló felek közé, mint amilyen például ma uralko­dik közöttük. A magyar kormánynak és társa­dalomnak a megkezdett utón kell tovább haladniok, bent és künt egyformán munkálkodniok kell a revízió békés megoldhatása céljá­ból. A külügyi tárca élére új ember került. Tőle új módozato­kat, új eszközöket és természete­sen nagyobb eredményeket is várunk, mint aminőket elődje alkalmazott, illetve elért. Lázas fegyverkezés folyik körü­löttünk minden országban. A jövő­nek rettenetes háborúja veti előre ebben ijesztő árnyait s a népek félve-remegve gondolnak a közeli háború lehetőségeire. Fenyegetik az emberiséget az új harci eszkö­zök : a légi járómüvek és a gyilkos gázok, amelyek ellen védekezésre tanítják még az aggokat és gyer­mekeket is, mert borzalmas ember- pusztitás fenyegeti a világot. Készülnünk kell nekünk is, hogy ki ne legyünk szolgáltatva ellen­ségeink kénye-kedvének. Bárcsak hiábavalónak bizonyulna a nagy fegyverkezés, bárcsak az lenne a vége az egésznek: ha békét akarsz, készülj háborúra... Kilencmillió penget fordítottak ut- és hídépítésre öt év alatt Zala megyében. A most lezárult évtized határ­követ jelent a zalai útépítések terén is. A vármegye vezetősége az államépitészeti hivatallal kar­öltve a forradalmak lezajlása óta hatalmas munkát végzett ezen a téren, úgy hogy ma már messze van Zala megye attól az időtől, amikor f.élviz idején csak kínosan lehetett a legtöbb helyről bejutni a megye székhelyére. A háború óta végrehajtott munka még in­kább növekszik jelentőségében, ha meggondoljuk, hogy az érdemle­ges munka tulajdonképen csak 1925-beh indult meg, tehát a nagyarányú útépítést öt év alatt végezték el. Zala megyében a háború be­fejezésekor a törvényhatósági uta­kon szinte sehol sem talál­hattunk kőalapot, a községi utaknál pedig emlitésreméltó ka­vicsolásról sem lehetett beszélni, tehát a munkát teljesen elölről kellett kezdeni. Sajnos, a törvény- hatósági utak legnagyobb száza­lékán még ma sem találunk kő­alapot, de a fejlődés igy is szembetűnő. Az elmúlt öt év alatt sok hidat emelt és mintegy 170 kilométer törvényhatósági utat, 60 kilométer vicinális utat és 50—60 kilométer bekötő utat épített ki a vármegye és erre a körülbelül 290 kilomé­teres útépítésre, valamint a hi­dakra hozzávetőleg 2 és fél mil­lió pengőt fordított, nagyrészt a fontkölcsönből. Ide kell számíta­nunk a zalaegerszegi átkelési szakasznak végleges burkolattal való ellátását. Az utak fentartá- sára évenként szintén nagy ösz­egerszegnél 100 méteres vas- betonhid, Alibánfánál egy 40 és egy 30 méteres vasbetonhid, Szépeiken 70 méteres vasbeton­hid, Zalabérnél 30 méteres vashid, Zalaszentgróton 35 méteres vas­betonhid, Zalaapátiban 40 méte­res vasbetonhid, Zalahidvégen 40 méteres vashid, Fenékpusztán 40 méteres vasbetonhid. A Kerka folyón: Lentinél öt darab 10—20 méteres vasbeton­odat, Zalabaksánál két darab 20—20 méteres hidat. A Bak— Rédics közötti útvonalon mintegy 20 darab végleges híd épült. Elgondolható, hogy ez a hatal­mas arányú építkezés nagy fel­adat elé állította az államépité- szeti hivatalt. Pedig a hivatalnak az említetteken kívül még igen nagy volt a munkaköre. — Fel­ügyelete alatt épült mintegy ®100 elemiiskola, a nagykanizsai és zalaegerszegi postapalota, a zala­egerszegi rendőrpalota, a sümegi és tapolcai járásbíróság, a vár- megyeháza, a hévízi pénzügyőri üdülő, valamint a letenyei, keszt­helyi és balatonfüredi székház. Végül megemlítjük, hogy a hi­vatal felügyelete alatt és a keres­kedelemügyi minisztérium költsé­gén most folyik a Keszthely— fenéki ut építése, s valószínűen rövidesen megkezdi az állam a tapolcai átkelési szakasz végleges burkolását. szegeket biztosítottak a költség- vetésben, s ezek a kiadások öt év alatt ugyancsak 2 és fél mil­lióra rúgnak. Az állam a megye területén 205 kilométer utat re­konstruáltatok, összesen 1,600.000 pengő költséggel. Végül a bala­toni körút 64 kilométeres zalai szakaszának megépítése mintegy kétmillió pengőbe került. Tehát közel 9 millióra tehető az az összeg, amit öt év | alatt Zala megyében útépítésre fordított a vármegye és az állam. A hídépítések során, amelyek­nek költsége a fentebb említett első 2 és fél millió pengőben foglaltatik, a következő uj hidak épültek. A Zala folyón: Zala­A népjóléti miniszter a kórházi rendelő orvos részére csak tiszteletdijat engedélyez. Ä szegény betegek ápolási átalányát ebben az év» ben sem emelheti. A népjóléti minisztertől ma ér­kezett le a vármegyéhez a zala­egerszegi közkórház 1931. évi költségvetése. Kisérő leiratában megjegyzi a miniszter, hogy a költségvetésből csak ;a személyi járandóságokra vonatkozó részt vette felülvizsgálat alá. A leirat­ból megtudjuk a következőket: Az uj rendelő főorvosi és se- bészalorvosi állás jóváhagyása ügyében majd az állások szerve­zését kimondó törvényhatósági bizottsági határozat felterjesztése esetén fog határozni, illetve állást foglalni a miniszter. Már most meg­jegyzi azonban, hogy a rendelő főorvos fizetési osztályba nem sorozható, hanem csak tisztelet- díjban részesíthető és a tisztelet- dij az évi 1200 P-t nem halad­hatja meg. Winkler Károly dr. alorvos ré­szére a X. fizetési osztály illet­ményeit ezúttal szintén nem en­gedélyezheti, mert az előléptetés ügyében határozatot kell hozni s azt jóváhagyás végett fölterjesz­teni. Klein Ferenc dr. osztályos fő­orvost, arra tekintettel, hogy e besorozás előtt a VIII. fizetési osztály szerinti illetmények élve­zetében állott, 848 P lskásbér il leti meg és nem 617 P.

Next

/
Thumbnails
Contents