Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-27 / 47. szám
XIV. évfolyam 47. uám Ára 12 fillér 1931 február 27 Péntek, 7» urnák Lásztó plébános >-,szt. Gosztonv1 jalacsány ,tSl HERBOLY FERENC iYQ újság falaegei „...Hajszám. Fiókki . .-agyKanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKJIJMHAPILJtP Megjelenik miwde hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. unsKaiEDnBBs A közgyűlés szava. A helyi lapok közlései nyomán több fővárosi és vidéki lap hirt adott arról, hogy Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága fegyelmi eljárás megindítását kívánja a polgármester és a kórházigazgatófőorvos ellen, mert a kórháznál képviselőtestületi felhatalmazás nélkül eszközöltek bizonyos épi- tési munkálatokat és azokat versenytárgyalás nélkül adták ki annak a vállalkozónak, aki már megelőzően hasonló munkát végzett ott. Mi, zalaegerszegiek jól ismerjük ennek az ügynek minden részletét és tudjuk, — természetesen azok is, akik a fegyelmit követelték, — hogy itt nincs szó panamázásról, mert hiszen számszerüség szempontjából semmiféle kifogást nem emeltek az építkezési munkálatok ellen. Egészen bizonyosra vettük tehát, hogy a képviselőtestület nem is teszi magáévá a pénzügyi bizottság javaslatát. A vidék azonban másképen gondolkodott. Nem ment bele a kérdés boncolgatásába, — nem tudta azt, hogy a 24 tagból álló pénzügyi bizottságnak mindössze csak három tagja kívánta a fegyelmit — és csak arra helyezte a súlyt, hogy a „kórházi építkezések miatt fegyelmit indítanak a polgármester és a kórház- igazgató ellen.“ A hir tehát ebben a formájában keringett az országban és Zalaegerszeget is azok közé a városok közé sorozta, amelyekben — panamáztak. Városunknak egyébként is ritkán derült égboltjára ezzel sötét felleg borult, amit azonban a tegnapi közgyűlésnek sikerült teljesen eloszlatnia, amikor egyhangúan kimondotta, hogy nemcsak fegyelmit nem indít a polgármester és a kórházigazgató ellen, de elismerését fejezi ki irányukban. Fegyelmi és teljes elismerés! Milyen távol áll egymástól ez a két fogalom! Mint ég a földtől. Igazán kívánatos, hogy a főváros és vidék sajtójának az a része, mely csak annyit mondott, hogy a város polgármestere és a kórházigazgató fegyelmit kapnak, most bocsássa világgá azt a hirt, hogy fegyelmi helyett elismerés lett osztályrésze a két főtisztviselónek. Árvay László dr., aki a fegyelmit javasolta, arra építette javaslatát, hogy formasértés történt, mert a polgármester nem vitte az ügyet a képviselőtestület elé és nem hirdetett versenytárgyalást. Azt azonban nem mondhatta, hogy — beszéljünk nyíltan — itt panamázás történt. Elismerten szükséges volt ezeket a munkálatokat végrehajtani és bizony — jó volt azokat úgy végeztetni, ahogyan végeztették. A világért sem mondjuk, hogy helyes, megengedett dolog a közgyűlésnek megkerülése, de ez egy esetben olyan körülmények játszottak közre, amelyeket Árvaynak sem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia és nem lett volna szabad azonnal a legszigorúbb megtorló intézkedésekkel előhozakodnia. Ha a formasértés beigazoltan azért történt volna, hogy bűnöket leplezzenek általa, hogy panamákat tussoljanak el, akkor csakugyan helyénvaló, sőt a legtermészetesebb lett volna a fegyelmit követelni. De ezért? . . . Mintha itt egy kicsit elheveskedte volna magát Árvay dr. Nem volt igaza, amikor azt gondolta, hogy ez a formaséríés fegyelmire érett dolog és hogy párthívei sem osztották nézetét, annak legékesebb bizonyítéka az, hogy a pénzügyi bizottságban csak harmadmagával szavazta meg saját indítványát, a közgyűlésen pedig Zalaegerszeg város képviselőtestülete tegnap délután tartott közgyűlésén tárgyalta a pótköltségvetés és a kórházi hiteltullé- pés ügyét, amely napok óta foglalkoztatja a város közvéleményét. Az első tárgy az 1929. évi pótköltségvetés volt, amely már harmadszor került a képviselő- testület elé. A pótköltségvetés tudvalevőleg 55 ezer pengő hiányt tüntet fel, amelyet a polgármester 23.3 százalékos pótadóból javasolt fedezni. Zsuppán József hangoztatta, hogy kétszeri visszautasítás után nem szabad a teljes tagadás álláspontjára helyezkedni. — Sokkal helyesebb, ha a képviselőtestület maga gondoskodik a polgárságra nézve legkedvezőbb megoldásról, mintha a belügyminiszter veti ki ezt a pótadót és azt egy év alatt kell megfizetni. Javasolja ezért, hogy a hiányt váltókölcsönnel fedezzék, annak törlesztését pedig négy évre osszák el. A közgyűlés kisebb módosítással magáévá tette az indítványt és elhatározta, hogy a hiány fedezésére váltókölcsönt vesz fel a helyi pénzintézeteknél és ezt négy részletben törleszti. Az első részletet a pótköltségvetésbe, a többit pedig az 1932—1934. évi költségvetésekbe veszi fel. A kórház kibővítése. Ezután nagy érdeklődés mellett egyhangúan elvetették javaslatát. Megtörtént tehát az, amire sokan nem számítottak, hogy Árvay László dr. javaslata nemcsak hogy át nem ment a közgyűlésben, de egyetlen szavazatot sem kapott! Árvay László dr. védelmezte a képviselőtestület jogait. r Ezért őt gáncs nem is érheti. Ámde ez alkalommal teljesen fölösleges volt a nagy ágyút fölvontatni. Hogy mennyire volt r fölösleges, azt mindenki, tehát Árvay dr. is, csak akkor láthatja be, ha egy kicsit elmélkednek a fölött, mi a különbség a fegyelmi alá helyezés és az egyhangú elismerés között. Elhangzott tehát a közgyűlés szava, amely egyrészt azt bizonyítja, hogy fontosabb a lényeg, mint a forma, másrészt pedig, hogy a képviselőtestület nem tartja irányadónak a maga részére Árvay László dr. véleményét. került sor a kórházi főépület kibővítésének ügyére. Az ügy lényege, mint ismeretes, az, hogy a kórházban meg nem szavazott munkát is végrehajtották és igy az építkezés a megszavazott 50 ezer pengő helyett 114 ezer pengőbe került. Az első felszólaló Árvay László dr. volt, aki azzal kezdte, hogy kötelességének érzi felszólalni, mert a pénzügyi bizottságban az ő indítványát fogadták el, amely fegyelmit javasol a polgár- mester és a kórházigazgató ellen. Siposs Dezső: Hárman fogadták el. Árvay László dr. ezután azt fejtegette, hogy ő is tudatában van annak, milyen lehetetlen viszonyok között volt régebben a kórház és elismeréssel van a kórházigazgató működése iránt, de a lényeget abban látja, hogy megsértették a képviselőtestület jogait és nem tartja helyesnek a munkának versenytárgyalás nélkül való kiadását. — Kétségesnek tartja azt is, hogy vájjon a déli szárny megépítése Zalaegerszeg gazdasági érdekeit szolgálja-e ? Kérte a fegyelmi indítvány elfogadását. A polgármester válasza. Czobor Mátyás polgármester részletesen válaszolt Árvay dr. fejtegetéseire. Elmondotta, hogy a kórházi építkezés miatt fel is jelentették a népjóléti minisztériumban. Akkor a minisztériumból szakértő jött ki. Ez részletesen megvizsgálta az építkezést és jelentésének alapján a miniszter az építést, megállapítván annak szükségességét, jóváhagyta. A déli szárny megépítésének szükséges volta már az építkezés megkezdése után merült fel. — Nagy szociális érdekek indokolták, hogy nagyobbarányu építkezést hajtsanak végre, mert meg kellett szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy hárman-négyen feküdjenek egy ágyban. A célt el is érték, mert ma — ha nem is teljesen kielégítő — de elfogadható kórháza van a városnak s abban rendes orvosi munka folytatható. Nem hozták a pótmunkát a közgyűlés elé, mert erre nem volt lehetőség különböző okokból. A képviselőtestületi tárgyalás és határozatának jóváhagyása hosszú időt igényeit volna s ez alatt meg kellett volna szakítani az építést, tekintettel, hogy egységes építkezésről volt szó, már pedig a megszakítás egy kórházban nagy nehézségekbe ütközik. Sürgette az építkezést az a körülmény, hogy a költségeket a zár- számadási feleslegből fedezték, ezeket a feleslegeket pedig minél gyorsabban kellett felhasználni, hogy a várost annak elvesztésétől megóvják. — A versenytárgyalást ugyancsak kényszerítő okokból mellőzték. Ez is csak halasztotta volna az építést, de különben sem előnyös, ha egységes építkezésen két vállalkozó dolgozik. Rámutatott arra, hogy a köz- szállitási szabályrendelet is megengedi, hogy ilyen építkezésnél a többlet munkát ugyanaz a vállalkozó kapja meg. és a főorvos még tovább is mentek, mert az eredeti ajánlattal szemben a vállalkozó követelését a pótépitke- zésnél 5 százalékkal leszorították. Végül hangoztatta a polgár- mester, hogy a városnak nagy anyagi értéket teremtettek, mert megmentették a kórházi felesleget, amelyet — ha fel nem használnak — a miniszter elvehetett volna, másrészt a várost rendes kórházhoz juttatták. Tehát nem tét-ek mást, mint — bár a forma megsértésével — a törvény szellemében jártak el, amely azt írja elő, hogy a tisztviselő hivatása a rábízott közület anyagi és erkölcsi érdekeit szolgálni. A vita. Briglevics Károly dr. elismerte, hogy az indítványtevőt jószándék vezeti, mégis szembe kell szállnia felfogásával. Rámutatott arra, hogy a kórházigazgatóval szemben a képviselőtestület még csak Fegyelmi helyeit egyhangú elismerési kapott a polgármester és a kórház- igazgató a kórházépítés ügyében. Elfogadták a pótköltségvetést.
