Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-21 / 42. szám
XIV. évfolyam 42. szám. Ára 12 filléi* 1931 február 21 Szombat. 54 _ -» Kiadóhivatal: ,0> ozechenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKJMJIJtPILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Bár igaza volna a szovjetnek, amikor lapjaiban azt kürtöli világgá, hogy az európai hatalmak támadásra készülnek ellene 1 Hát, ha elgondolja Moszkva, hosy mit cselekedett majdnem másfél évtized alatt és hogy mit szándékozik elkövetni még a jövőben, akkor joggal tételezheti föl az európai hatalmak támadását és joggal félhet is egy ilyen támadástól. Mert elvégre is egyszer már véget kell vetni annak a rettenetes állapotnak, ami Oroszországban uralkodik s amelynek gyilkos miazmáit a világnak minden részébe elviszi a szél. Örökösen újabb és újabb támadásokat intéztet megfizetett ügynökei utján a szovjet a polgári társadalom ellen, forradalmasítani akarja az egész világot, hogy eltűnjék az emberiség leikéből minden nemes eszme s helyöket a durva ösztönök foglalják el, amelyek meg- becstelenitik az embert és lealja- sitják az állatig. Rombolás a szovjet célja anélkül, hogy építeni tudna, vagy akarna. Ki akarja ölni a szivekből-lelkekből azt, ami isteni, de újabb tartalmat nem ad, mert nem is képes adni. Hogy ez a „rendszer“ már születésekor megérett a bukásra és hogy csakis a háború után bekövetkezett állapotok biztosíthattak neki eddig életet, ezt, ugylátszik, most már maguk a szovjet-apostolok is belátják. Ezért számítanak támadásra s ezért félnek is a támadástól. Valóban a legmegrögzöttebb gonosztevők ők, akik már szinte kívánják a halált. Az az egy bizonyos azonban, hogy egykönnyen nem adják föl a játszmát. A támadást tehát jól meg kell szervezni. És mi meg attól tartunk, hogy hiba lesz a szervezkedésben, — ha ugyan szó van erről. Eszünkbe jut az a kép, amely a harminc év előtti boxer-lázadás idején az egyik vicclapban megjelent. A kis boxer fiú rémülten beszéli el atyjának, hogy a kikötőben megjelentek az európai hatalmak hadihajói. És láthatók is a kép egyik oldalán a félelmetes csatahajók. Az öreg boxer pedig nyugodtan marad és csak ennyit válaszol megrémült fiának: ez a mi szerencsénk ! — hogy fognak majd azok összeveszni — egymással! Megismételjük azt, amivel kezdettük: bár igaza volna a szövetnek . . . mert valóban kivána- os már, hogy elfojtsák azt a veszedelmet, ami a szovjet agitációja évén az egész világot fenyegeti. )e — és itt van a bökkenő: árható-e az, hogy az európai llamok olyan szövetségre lépnek gymással, amely komoly célul tűzi ki a szovjet megsemmisítését és nem következik-e be az, amit az öreg boxer olyan nyugalommal válaszolt fiának ? Elképzelhetö-e — legalább is a jelen körülmények között, — hogy a győzők és legyőzöttek, a fölfegyverkezet- tek és lefegyverzettek annyira összebarátkoznak egymással, hogy egységes gondolattól vezérelten egységes támadást intézzenek az ellen az „ellenség“ ellen, amelynek barátságára egyik-másik A belügyminiszter a középitke- zési munkálatok sürgős kiírásáról körrendeletét adott ki. A leirat, amely megérkezett az alispánhoz a középitkezéseknek a tavaszi hónapokban való megindítását célozza. Az építési munkálatokkal ösz- szefüggő iparokban s a mezőgazdaság által elsősorban foglalkoztatott iparágak megrendeléseiben ugyanis a nyári hónapokban, valamint az ősz elején, rendszerint torlódás áll be. Az ipari munkásság egyenletesebb foglalkoztatása érdekében is kívánatos, hogy a Néhanapján szükséges szóvá- tenni a nyilvánosság előtt azokat a jelenségeket, amelyek a közönség fegyelmezettségéről tanúskodnak. Talán okul a közönség, amely maga látja kárát fegyelmezetlenségének. Megint természetesen arra kell fölhívnunk a figyelmet, hogy a gyalogjárók (járdák) rendjével nem igen sokat törődnek Zalaegerszegen. A háztulajdonosok eltakarit- tatják a havat a gyalogjárókról, a csintalan gyermeksereg azonban hólabda-csaták rendezésével a hónak java részét visszadobálja oda. S ha a hó akár megfagy, akár elolvad, síkossá, tehát kárt s veszedelmet okozóvá válik a gyalogjáró. Erre minden szülő kioktathatná gyermekét és, ha nem is szűnnének meg teljesen az utcai hólabda- csaták, legalább is ritkábbak lennének, kevesebb helyen mocskolnák be és tennék veszélyessé a letisztított járdát. Azután meg : az utcán eldobált narancshéj is veszélyezteti a járókelők testi épségét. Erre is figyelmeztethetnék a szülők gyermekeiket. Azonban épen tegnap szolgáltatta szép iskolapéldáját egy „úriember“ annak, mennyire nem hordja szivén az utca rendjét, annyira számit s amelyet némelyek olyan sokra is értékelnek ? Nehéz dolog hinni — ó, nem a szándékban, hanem — az eredményes kivitelben. És bármennyire óhajtjuk is, hogy valóra váljék az, amitől a szovjet fél, tartunk mégis attól, hogy a szovjet — legalább is addig, amig a béke- szerződések által teremtett helyzet meg nem változik, — tovább űzheti gyalázatos politikáját. középitkezések már a tél folyamán teljesen előkészíttessenek, az azokra vonatkozó versenytárgyalásokat legkésőbb február hónapban kiírják, az odaítélés pedig lehetőleg március végéig megtörténjék, hogy az iparosság kora tavasszal keresethez jusson. A belügyminiszter ezért felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy az építkezési munkálatok intézésénél, továbbá a lakatos, a géplakatos és kovács szakmákat érdeklő megrendelések kiadásánál az iparosok egyenletes foglalkoztatására is tekintettel legyenek. vagyis: mennyire fegyelmezetlen. Kis fiával együtt ment az utcán. A fiúcska narancsot kapott s annak héját nyugodtan dobálta az aszfaltra. Az utánok menők közül többen hangosan adtak kifejezést méltatlankodásuknak, de az illető „úriembert“ ez nem bántotta. Vájjon, ha az úriember visszafelé is azon az útvonalon haladt volna és véletlenül elcsúszik azon a narancshéjon, amit a fia az ő jóváhagyása mellett dobált el és — mondjuk — lábát töri: kit okozott volna a szerencsétlenségért ? Minden bizonnyal a háznak tulaj donosát, amely előtt a baj történt, no, meg a — rendőrséget. Tegnap este egyik emeletes háznak födeléről egész lavina omlott le. Alig negyed perccel előbb haladt arra egy bácsi. Hát, hogy az a hatalmas tömeg hó milyen szerencsétlenségnek lehetett volna okozója, arról jobb nem beszélni. Hogy az itt felhozott jelenségek csakis a közönség fegyelmezetlenségének eredményei, azt mindenki beláthatja. Szólunk most a közönséghez : saját érdekében cselekszik, ha egy kicsit fegyelmezi önmagát, mert fegyelmezettségével sok kellemetlenségtől és kártól menekedhetik meg. A szSvatkazeti mozgalom •« az egyes társadalmi osztályok. A szövetkezeti mozgalom szempontjából mindenkor igen nagy érdekkel birt az a kérdés, hogy az egyes társadalmi osztályok mily mértékben csatlakoznak a szöve- kezetekhez és általában milyen érdeklődést tanúsítanak a szövetkezeti eszme iránt. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal időközönkint oly stat sztikai kimutatásokat tesz közzé, melyek erre a nagyfontos-* sagu kérdésre vonatkozólag felvilágosításokat nyújtanak. E felvilágosítások azonban egyelőre igen hézagosak, mivel nem minden ország szövetkezetei készítenek kimutatásokat arról, hogy tagjaik mily foglalkozási ághoz vagy társadalmi osztályhoz tartoznak. A Munkaügyi Hivatal által kiadott statisztikai kimutatások az egyes szövetkezeti fajtákat külön tárgyalják s mivel lapunk olvasóit a hitelszövetkezeti tagok társadalmi hovatartozása is érdekli, ennek a statisztikának eredményeit kívánjuk ismertetni. A közölt adatok szerint még ma is igen nagy különbségeket mutat fel a hitelszö- vetkezetkezetnek az a két típusa, mely az egész világon elterjedt. A Schultze-Delitzsch-féle hitelszövetkezetek leginkább a városokban működnek s tagjaik a legnagyobb részt kisiparosok, kereskedők, szabad foglalkozásúak, sőt némely országban állami tisztviselők is. Egészen más a helyzet a Raiff- eisen-tipusu hitelszövetkezeteknél, amelyek tudvalevőleg leginkább vidéken, a falvakban működnek. E hitelszövetkezetek tagjainak legnagyobb része — átlag 60—90% — a mezőgazdasági népességből kerül ki, de találunk a tagok között kisiparosokat, kereskedőket, sőt bérmunkásokat is. A gazdatársadalom számaránya a legnagyobb a román hitelszövetkezeteknél, ahol az összes hitelszövetkezeti tagok 88 6%-át teszi ki. Általában a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a falvakban a mezőgazdasággal foglalkozó népesség, a városokban ellenben a kereskedő- és iparoselem mutatja a legnagyobb érdeklődést a hitelszövetkezeti mozgalom iránt. Nemcsak a hitelszövetkezetek, hanem a fogyasztó- és egyéb szövetkezetek tagjainak statisztikája egyébként azt bizonyitja, hogy az összes társadalmi osztályok immár fölismerték a szövetkezeti tömörülésben rejlő nagy, szociális és gazdasági előnyöket s minden társadalmi osztály megtalálta a szövetkezeti szervezkedésnek azt a formáját, mely különleges igényeinek és érdekeinek a leginkább A belügyminiszter sürgős leiratban hívta fel a hatóságokat a középitkezések kiírására. A közönség sokszor kárát vallja fegyelmezetlenségének.
