Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-04 / 27. szám

71V « •* László plébános urnák XIII. évfolyam 27. am&m. Apa 12 fiilés* 1931 február 4 Saerda. Főtiszt. Gosztonyi GYEI ÚJSÁG 54 Zaiacsány fzepfeeaztSi HERBOLY FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. politikai._!apiliip megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. smmsaviamim. msefsxatssL's asammmmamm i Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Hűségnyilatkozatok a vármegye közgyűlésén Zala integritása mellett. A balatonfüredi járás elszakadási mozgalma a megyegyfilés előtt. Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt 10 órakor Gyömörey György föigpán elnök­lete mellett évnegyedes rendes közgyűlést tartott, amelyen a bizott­sági tagok mérsékelt számmal jelentek meg. A gyűlésnek legkiemelkedőbb mozzanata volt a balatonfüredi járásban felvetődött elszakadási mozgalom ellen való tiltakozás. A Hiszekegy elmondása után a főispán kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg az elhunyt Batthyány- Stratlmann László hercegről, aki­ben nem a nagy földbirtokost, nem a magas rangok és cimek viselőjét, hanem a nagy emberba­rátot, a katolikus egyház nagyapos­tolát gyászoljuk. Ismertette az elhunytnak és családjának zalai történelmi kapcsolatait. Ősei min­dig tevékeny részt vettek a vár­megye közéletében, védelmezői voltak, mintegy húsz végvároan a vármegyének. Az elhunyt a leg­nemesebb fegyverrel, a szeretettel harcolt áldozatos munkájában em­bertársaiért. Temetésén az alispán­nal együtt résztvett s koporsójára letették a vármegye koszorúját. Javasolja, hogy a közgyűlés a nagy emberbarátnak emlékét jegyző­könyvben örökítse meg és közölje részvétét a herceg családjával. A közgyűlés tagjai állva hall­gatták végig a főispán beszédét és javaslatát a közgyűlés elfogadta. Elparentálta ezután a főispán Ábrahám Ernő dr.-t ny. árvaszéki h. elnököt. A balatonfüredi el­szakadás ellen. Mázy Engelbert dr. tihanyi apát emelkedett ezután szólásra, hogy a balatonfüredi járás elszakadási mozgalma ellen állítsa sorompóba a vármegyét. Szükségesnek tartja — mondá — ezt a kérdést itt napirendre hozni, bár nem tarto­zik szorosan az alispáni jelentés­hez, — még pedig azért, hogy ellentmondjon a látszatnak, mintha az elszakadási mozgalomban a járásnak egyeteme nyilatkozott volna meg. Egyeseknek lehelnek nehézményei, sérelmei, panaszai, ámde ezek sokkal jelentékteleneb­bek, semhogy miattok elszakadás­ról kellene beszélni. Az egyéni, a parciális érdekeket mindenkor alá kell rendelni az általános, nagy érdekeknek. Vakmerő vállalkozásnak kell minősítenie azt, hogy egyesek parciális érdekek­ből hozzá mernek nyúlni egy,történelmileg kialakult]! megyéhez. Azok a részek, amelyeknek el- szakitását ez a mozgalom célozza, a középkorban is Zala megyéhez tartozott, amint azt Felsőőrs, Lo­vas, Arács községek nevei is igazolják. Aki a történelmet is­meri, annak tudnia kell, hogy ki­alakulásnak milyen erős tényezői vannak. A vármegye nemcsak védőbástyája az országnak hanem gyöngykoronája. Ezt megérintenie senkinek másnak nem szabad, mint magának a hazának, par­ciális érdekek csak megtéphetik azt. Véleménye szerint a bataton- füredi járás lakóinak is jó vissza- gondolniok arra, hogy Deák Fe­renc mennyi időt töltött Balaton- füreden és sok értékes gondolatot is termelt Balatonfüreden. Lehet­séges, hogy az ország integritá­sának helyreállítása után követ­kező restaurációs munkálatoknál szóba kerül a balatonfüredi járás legszélsőbb részének Veszprém megyéhez való csatolása, ámde ugyanakkor átadandó volna Vesz­prém megyének a Bakonyon túl fekvő része is Győrmegyének. A balatonfüredi járásnak Zalához tartozása a Balatonnal van kap­csolatban. A Balatont három me­gye között osztották el aszerint, amint e megyék a balatoni kultusz fejlesztésén munkálkodni képesek. Szeretettel arra kéri járásabeli polgártársait, hogy tegyenek félre minden ötletet, egyéni érdeket. Nem tagadja, lehetnek egyeseknek nehezményei, elégedetlenkedhetnek is, de van fórum, ahol a panaszo­kat fölsorolhatják és ahol azok orvoslást nyerhetnek. Reméli, hogy nem egyedüli, aki hűségnyilatko­zatot tesz a vármegye mellett és tiltakozik annak megcsonkítása ellen. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Farkas Tibor dr. szólott a kér­déshez. Senki sem tartja helyes­nek azt a mozgalmat, mely a megye egységének megbontását célozza. Ä mai idők egyébként sem alkalmasak arra, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzék a tör­vényhozás, mely elé a dolog tartozik. Meg kell azonban emlí­tenie, hogy helytelen eljárás volt a balatonfüredi járást úgy a köz- igazgatási bizottság, mint a kis­gyülés tagjainak megválasztásá­nál figyelmen kívül hagyni. De az ilyen hiba reparálható. Az bizo­nyos, hogy a mozgalom nem mai keletű s hogy annak a felsőbb körökben támogatói is voltak annak idején. A balatonfüredi járás egyébként sem panaszkod- hatik. Bizonyítják ezt az utak, annak a vidéknek most már ala­posan megjavult vasúti össze­köttetései. A mozgalomtól nem fél. Nagyon sok függ a közigaz­gatástól. A fájó sebek gyógyít­hatók. A távolságok ma már könnyen áthidalhatók s azért reméli ő is, hogy a mozgalom elül. Horváth Gergely szintén szép szavakban szól az elcsatlakoz ás ellen. Hivatkozik arra, milyen el­ítélően nyilatkoztak vasmegyeiek az elszakadási mozgalomról. Pető Antal barabásszegi ref. lelkész cáfolja a mozgalom meg­indítóinak azt a vádját, hogy a füredi járást mostohagyermekként kezelné a vármegye s menti azt az eljárást, hogy a füredi járás a kisgyülési és közigazgatási bi­zottsági tagválasztásoknál kima­radt. Nekik, göcsejieknek inkább volna panaszuk azért, mert mos­tohagyermekként kezelik őket, mivelhogy reájuk soha senki nem gondolt és még sem jutott eszébe senkinek sem elszakadni a me­gyétől. Ami a közlekedést illeti, ma Balatonfüredről hamarabb beérkezhetnek Zalaegerszegre, mint ő, aki tiz kilométernyire lakik innen. Fölkéri a balatonfüredi járás ref. lelkészeit, erősítsék meg híveiket szülővármegyéjök iránt. E hüségnyilvánitások után rá­tértek az alispáni jelentésre. Noé Gyula lesencetomaji plé­bános a vállusi és Sümeg—le- sencei utak megjavítását sürgette. Horváth Gergely a vagyon- és jövedelemadó revízióját kérte. — Keglovics József a mezőgazda­ságok nagyobb támogatását in­dítványozta. — Jády Károly kéri a közönséget, ne üljön föl az árak leszállásáról szállongó hí­reknek. Pethő Antal a mentőautó a drága viteldijai ellen panaszko­dott. Néhányan a községi hozzá­járulások súlyossága ellen emel­tek kifogásokat. A felszólalásokra az alispán megnyugtató választ adott. A balatonfüredi mozgalomra pedig a főispán megjegyezte, hogy reméli a mozgalom megszűnését, amint azt a hivatalos jelentések is föl­tételezni engedik. Kimondotta a közgyűlés, hogy a kisgyülés javaslatával ellentét­ben évenként négy rendes köz­gyűlést tart. A vasárnapi munka­szünetről szóló átirat kérdésénél Pehm Jó­zsef kisgyülési indítványát meg­toldotta azzal, hogy feleket a ha­tóságok ne idézzenek istentiszteleti időre és a vasárnapi mulatságo­kat korlátozzák. Ez indítványokat is elfogadta a közgyűlés. A többi tárgynál elfogadták a kisgyülés javaslatait és a közgyű­lés délután 1 órakor befejeződött. A zalaegerszegi vár szerepe a szentgotthárdi csata előzményeiben. Fára József dr. előadása Zalaegerszeg történetéről. Fára József dr. vármegyei fő­levéltáros vasárnap folytatta elő­adását a zalaegerszegi Gazda­körben Zalaegerszeg város törté­netéről. Ezúttal a XVII. század történetét ismertette érdekes adó­tokkal. Folytatólagos előadása elején részletesen foglalkozott azzal az egyezséggel, amely a vármegye közvetítésével Szentgróton 1628- ban jött létre, s amely 100 évre, sőt még ezen tulmenőleg is sza­bályozta a városi polgárság és a katonaság, illetve a püspökség jogait. A szerződés intézkedik a földesúri, egyházi és törökhódolt­sági adóról, a vásárokról, a kár­térítés kérdéséről, a peres ügyek elintézéséről. Kifejtette az előadó, hogy a zalaegerszegi polgárság ebben az időben főleg állattenyésztéssel, szőlőműveléssel foglalkozott, mint­hogy ezek a művelési ágak ke­vésbé voltak kitéve a török zak­latásának. — A legelőterületeket erdőirtással szerezték meg. A lakosság élete a töröknek fizetett hódoltsági adó ellenére sem volt nyugodt, mert a török — a békét megszegve — igen sokszor berontott Egerszegre és környékére. Emiatt az egerszegiek sokszor panaszkodtak is a nádor­nak. Igaz,3hogy|a£várbeli magyar katonaság is sokszor berontott a török területre és zsákmányolt a törökhöz hasonlóan. — Takáts Sándor nyomán az előadó ismer­tette a töröknek egyik vásárrab- lási kísérletét, amikor azonban az

Next

/
Thumbnails
Contents