Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)

1930-12-25 / 294. szám

mamsBM ssBfff Ilife —■«mflWWrai Felefős ixe^kesztő i HERBOLY FERENC XIII. évfolyam 294. szám. 1930 december1 25, csSiöHSk. ■■■■BMaaMBaaEaMEwnMBBHnflugBaRuaaMmR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivata!: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. P® LmiCJ^JIJtPILJtP Megjelenik minden nap a kora délutáni érakbau. seamm E1 ő f i z e t é s i árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem vjálaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. ír i i «»«r — Nevelés gondjai 1930 karácsonyán. Irta: Dr. BUCSIS GYULA, reálgimnáziumi tanár. Jézus gyermek születik ... Az ujjongó harangszó vissz­hangzik a szivekben. Mért nem vesztett a még felnőttek lelkében sem az ünnep varázsa? Mert a gyermek tisztasága, szellemének üdesége és bája olyan élmények, melyeken senki túl nem teheti magát. De a gyermek mást is éreztet: rejtelmes, homályos jöven­dőt, mely az idő mindig vajúdó méhében láthatatlanul imbolyog. Megdöbbenti és kell, hogy néha megdöbbentse ez a jövő a felnőttet: szülőt, testvért és nevelőt s szent felelősséggel töltse el a gyermek és a leendő nemzedék iránt. Minden nemzedék megoldotta a maga problémáit. Jól, vagy rosszul. De értékesebb, emelkedettebb lesz-e az ő világuk? Boldogabbak, gazdagabbak lesznek-e lelkiekben és anyagiakban? Ez az, amiért a mostani generáció első sorban felelős! Erre kell ráeszmélnie mindnyájunknak a szent ünnepek meghitt hangulatában. S a Született Gyer­mek megsegíti majd a jóakaraíu embert, mint követeivel hirdetteli. * a * *•! Szomorú magyar gond: Mi lesz, mi lehet az újabb generációkkal? Ez a csonka ország nem tarthatja el ezt a sok intelligens lembert. Kialakul a szellemi proietáriátus, mely társadalmi bomlasztó erővé válik s végül forradalom­mal szerencsétlenül oldja meg jövőjét. így szól az önző és gyenge pesszimista, aki csak abból a szempontból nézi a dolgokat: közoktatást, földreformot, társadalmi berendezke­dést, hogy a saját nyugodt birtoklását biztosítsa. Hova estünk a nagy Eötvös nemzedékének gondolkozásától ? Nem hallottuk-e, hogy az ország szellemi gyarapodása a nemzet számára ép úgy erőtöbblet, mint a haderő emelése? Vagy talán még fontosabb! És ne felejtsük, hogy a tanultság a kultúra eszményi érték, melyhez mindenkinek joga van s épen az az örvendetes, hogy a magyar nép fiai oly energiával törnek a műveltség magasabb, emelkedettebb birodalmába. S ha csakugyan van igazi energia és derekasság az isko­lákból kikerülő ifjúságban, ne felejtsük azt sem, hogy a derék a jég hátán is megél. Sőt! Sub pondere ereseit palma: súlyos teher alatt nő a nemes pálma! Vegye ezt jól fontolóra a magyar társadalom, változtassa meg gondol­kozását az életről. Nemcsak a hivatal követeli a derekas- ságot, más állás is, nemcsak a tisztviselő lehet úriember, hanem akármi más foglalkozású. A műveltség nemcsak a biztosított gondtalan élettel fér meg; szűkösebb egyszerű viszonyok között is felemelő dolog az. Az élet keretei foly­ton változnak, vigyázzunk, hogy gondolkodásunk emelke­dettsége meg ne változzék! * * * Élet és iskola. Illetéktelen és rendszerint iskolában bukott „jobb urak" megcáfolhatatlan ítélete, hogy az iskola az élet számára semmi, hogy a jó tanuló szinte sohasem boldogul az életben, majd ott válik meg, hogy ki mit ér. Hoznak egypár ismerős példát is. Semmi sem destruálóbb az ifjúság lelkületére, mint ennek a teljesen hamis tételnek a hangoztatása. Egyöntetű ez a tanuló előtt a hanyagságra való felhívással. „Neked befolyásos nagybácsid van a minisztériumban" — ilyenek­kel öli, gyilkolja sok érdemesebb apa saját rosszul szeretett gyermekét. Elfelejti, hogy minden nyermekef, de különösen a trianonit harcra és keménységre szabad csak nevelni. A serdülő gyermeki lélek leverő szellemi halált ér megákkor, amidőn szülei gazdaságának, gondtalanságának és érdemet- lenül jó helyzetének öntudatára ébred. S a vége az, hogy több nemzedéken át felszínen maradó, vagy fölfelé törő család oly nagyon kevés van. Bizonyos, hogy az iskola az élettől elütően valami emelkedettebb légkört jelent. Ha meg is vannak a maga napi tragédiái, általában ott az igazság és a valódi érdem érvényesül. Tanár és tanítvány lelkülete bizonyos kötelező elzárkózottságban az eszményi javak közvetítése és befoga­dása felé irányul. Távol vagyunk az élettől, igaz. De ma, vájjon a vaskos élet forgatagában akarod-e gyermekedet nevelni ? Bele vetnéd-e zsenge lelkét a gazdasági élet tüle­kedéseibe, amely annyi (piszkos) szennyet vet felszínre? Bevezetnéd-e a politika raffin'ált légkörébe, ahol a közföl­fogás szerint oly kevesen tudnak becsületesen megmaradni ? Vagy talán saját társadalmi életed példájával akarod nevelni fiadat? Mit gondolsz, az élet ezer embere közül ki állja meg a helyét úgy, hogy eszménye lehetne fiadnak, akit pedig te az élettel akarsz az éleinek nevelni ? Ha ismered a históriát, nem kell tovább bizonyítanom: minél több magabavonultság minél kevesebb impulzust a (közéletből) közönséges életből, minél többet az ideálisabb javak részé­ről — ez az okos paedagógiai követelmény. S hogy tán egy jótanuló ismerős az életben nem bol­dogult, annak ezer oka lehet, mint az iskola. Könnyen tanuló diáknál nincs szükség az akarat megfeszítő gyakor­lására s ezen a ponton az ilyenek gyakran hajótörést szen­vednek. Hogy pedig te, kedves gyengébben tanult barátom, jobb sorsra jutottál, mint intelligensebb, derekasabb iskola­társad, ez csak az élet hibája, nem pedig az iskoláé. Ezer­annyi a javítani való a te társadalmi, politikai, gazdasági életeden, mint az iskolán, melyet az isteni Platon lánglei­kének eszméi ihletnek. * H= * Milyen a háború utánt nemzedék belső összetétele? Van-e benne valami uj az előzővel szemben? Igenis van. Elsősorban a sportélet iránti érdeklődés és az aktiv sporto­lás foglalko zatja az ifjúságot. Nem is baj! Gimnázium valaha testedző helyet jelentett, a testgyakorlás nemesebb kultuszával kapcsolatban fejlődtek ki már a görögöknél a legelőkelőbb szellemi ágak s ha most a nevelésnek kissé nagyobb gondja fordul a gimnasztika felé, csak a gimná­ziumi szellem szülőanyjához tér vissza. Kétségkívül ezer­szer jobb, hogy az ifjúság a sportvilág eszményeibe éli be magát, mintha a napi politika, vagy a gazdasági élet harca kötné le. Igazságosság, valódi érdem, tárgyilagosság, nagy­fokú akaratedzés, kitartás, önuralom, iovagiasság: ime egy sereg erkölcsi követelmény, amely az úriemberek sportjá­ban elengedhetetlen feltétel. Másrészt a technika újságai: rádió, repülőgép, autó érdekli a legkisebbeket is. Ma az önképzőkört gyűlések tárgysorozata 90%-ban technikai és fizikai tétel. Ami nagyon érthető. A mai művészet, irodalom és történettudomány káoszát, ezer ellenmondását megérzi az ifjú ember lelke, amely finomabb, mint a leghűbb seizmográf és bizonyos fanyar keserűséggel fordul el a modern szellemi élet eme megnyilvánulásaitól. Pedig ebben a korban heves és nagy megrendülésekkel küzd az ember a határozott szellemi és erkölcsi alapokért.

Next

/
Thumbnails
Contents