Zalamegyei Ujság, 1926. április-május (9. évfolyam, 87-120. szám)
1926-04-20 / 88. szám
nKBMvmn IX. évfolyam 88. szám. Ára 1500 korona Kedd, 1926 április 20. «K ZALAMEGYEI ÚJSÁG Feí©íős SJE@rk^sasíő s PESTHY PÁL dr. iíWBi«iww«^í*»Mn<^w««swww!a^owsB5s?v'<,fí*»s» Szerkesztőség és kiadóhivatal: JKalaegerszeg, Széchenyi-tér 6. Telefon: 67. szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Siimegi-u. 7. sz. Sümeg, Kiafaludy-u. 17. sz. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az Ünnepet követő nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona negyedévre 90.000 korona. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratokat nem adunk vissza. Nemsokára máskép fessKolozsvár, április. Az Avarescu-kormánynak — mely antlpcdusa a hatalom éléről elvonult „liberális* Braíianu- kormánynak, - programmja igen jól hangzik. A gyakorlati politikus tudja, hogy minden kormány azon igyekszik, hogy minél szebb programmal mutakoz- zék be, De a programm megszerkesztésétől annak megvalósításáig igen hosszú az ut és ha abban csakugyan jó szándékok foglaltatnak, amelyek sohasem vaiósulnak meg, akkor ezekről is el lehet mondani, hogy a pokolba vezető ut csupa jószándékkal van kikövezve. Az Avarescu kormány a magyarság sorsjavitását Ígérte prog- rammjaban A magyarok a 8ra- tianu-kormány alatt a legdurvább elnyomásnak voltak kitéve Annak a kormánynak a sz guran- ciájáró! egy miniszterviselt ember, Costa Foru emelt vádat a múlt év nyarán Európa színe előtt. Sötét árnyékot vetettek a jogegyenlőtlenségre emlékeztető adatok a Bratianu kormányra is, amelynek távozásán megkönnyebbülten lélegzett fel a közvélemény. Avarescu már volt kormányon, de a nemzeti kisebbségek nem őriztek meg róla jó emlékeket, így bizalmatlan óvatossággal kell fogadni az ő Ígéreteit annak ellenére, hogy tán az ellenzéken megtanulta azt, hogy a jogfosztás sohasem eredményez jó hatásokat. Programmja szerint revízió alá veszi a megsemmisített nagybirtok felosztását. A gyakorlat szerint azonban nem akadályozza meg az elődje alatt foganatosított felosztások végrehajtását. Hisz csak a napokban osztották fel Bethlen miniszterelnök vajda- kamarási birtokát is. Pedig a földkisajátitások revi- reviziójára tényleg szükség van és pedig annál inkább, mint az — egyéb súlyos gazdasági következményeit nem is számítva — a visszaéléseknek szédületes eseteit termelte ki. Az ünnepies kijelentésnek, hogy a kormány biztosítja az ország lakosságának, tehát a kisebbségeknek is a szabad kulturális fejlődését, szintén helyén volna a gyakorlati téren is érvényesülést szerezni. A magyarságot eddig megakadályozták kultúrájának szabad fejlesztésében, amelyen elsősorban iskoláink fenntartása értendő. Gyalázatos romboló munkát végeztek azon a magyar kultúrán, amely sokkal fejlettebb volt, mint az oláhok kultúrája, a sovinista politika le akarta zülleszteni a magyar művelődést arra a fokra, amelyen a hegyi pásztor vagy medvetáncoltató bocskoros. nagy- hajú oláh műveltsége van. Csak akarta, de nem tudja. Mert bünhődés nélkül iélekgyilkolást, nemzetgyilkolást nem lehet elkövetni. Nern elég szóval „szerelni a magyarokat“ — ahogyan az egyik erdélyi származású miniszter, Goga Oktavián teszi. Hanem az elkövetett igazságtalanságokat jóvá kell tenni annál inkább, mert hiszen az oláh imperium nem biztosította be magát örökre a magyarok fölött való uralomra. Károly extrónörökös, akit Brati- anuék üldöztek ki, de akit Avarescuék hoztak vissza, jól sejti, hogy nemsokára megint máskép lesz minden. Az erdélyi városok, Kolozsvár, Nagyvárad, Arad ismét visszakerülnek Magyarországhoz. Mert Románia sokkal nagyobb, mint kellene. Ha kisebb, de egységesebb lesz, akkor életképesebb is lesz. II jövő februárban unod hatók fel az üalettaelf'iségek. Megjelent & kormány rendelet© • B pest, ápr. 19 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány az üzlethelyiségek bérletéről rendeletet adott ki, amely szerint az üzletek után bér fejében az 1926. évi augusztusi negyedre az alapbér 58 százaléka, novemberre 68 százaléka, 1927 februárra pedig 75 százaléka fizetendő. Az 1927 májusi negyedre a felek közös megegyezéssel állapíthatják meg a béreket. Ha a felek 1927 május 1-től nem tudnak megegyezni, akkor évi 1200 aranykoronát meg nem haladó alapbérnél a bérlet 1927 február elsején fél évre, 1200 aranykoronán felüli alapbérnél egy évre felmondható. Ez idő alatt az 1927 február elsejei bér fizetendő. A rendelet csak a törvényhatósági és rendezett- tanácsú városokra vonatkozik. Egy" rhásik rendeletében a kormány megengedi, hogy a májusi lakbéreket a lakók három részletben fizethessék és pedig 300 aranykoronát meghaladó alapbérnél havi 1 százalékos kamat mellett. A képviselőtestület elfogadta a kórházi és iskolajavaslatot. A városi közgyűlés első napjai. Zalaegerszeg, ápr. 19 Zalaegerszeg képviselőtestülete ma délután rendkivül népes és érdekes lefolyású közgyűlést tartott, amelyen hosszú vita után elfogadták a polgármester kórházi és iskolajavaslatát. A közgyűlés megnyitása után Czobor Mátyás polgármester igen szép szavakkal parentálta el Berger Béla dr. ügyvédet. Indítványára a képvitestület elhatározta, hogy jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét a családnak és az izr. hitközségnek. A Fülöp József főjegyző nyugdíjazására vonatkozó ügyet általános helyeslés közepette levették a napirendről. Kisebb vita után elfogadták a kórházi osztályfőorvosi állások létesítéséről szóló javaslatot is. A kórházépítés. Hosszú vita indult meg az ismeretes kórházi javaslat felett. A kérdéssel részletesen foglalkozott Halász Miksa dr., aki anyagi okokból nem támogatta a javaslatot, mert szerinte a város nem bírja meg a rá eső költségeket. Amig nem látja a szükséges előfeltételeket biztosítva, addig ellenzi a végleges döntést. A kórházfejlesztést szükségesnek tartja, de egyelőre elég lenne a jelenlegi kórházat 50 ágyas sebészeti és 20 ágyas tuberkulózis pavilonnal kibővíteni. Czobor polgármester hangsúlyozta, hogy ezúttal nincs is szó érdemi határozatról, hanem csak az előmunkálatok elvégzéséről. A jelentős megyei hozzájárulást valószínűnek tartja. Utal Vas megye példájára, amely 15 mil- liárdot szavazott meg a szombat- helyi kórházra. A kérdéshez még Rosenthal Jenő dr, Jddy Károly, Horváth Jenő és Jdn Ferenc szóltak hozzá, majd a javaslatot nagy többséggel elfogadták. A határozat a polgármesternek megadta az előmunkálatokra vonatkozó felhatalmazást. Pótlásképen kimondták azt is, hogy küldöttségileg fogják kérni az alispánt, hogy a megyei hozzájárulás tekintetében támogassa a város kérését. Az iskolajavaslat. Az iskola ja vaslatnál izgalmas vita indult meg. Szalay László táblabiró szükségesnek tartja egy hattantermes iskola megépítését és a zárdaiskoláról való tárgyalásokat. Fridrik István radikális megoldást javasol az iskolaügyek terén. A régi kórházat csak örökhasználatra kell átengedni a Notre Dame apácáknak. Raszter Ödön dr. igen meleg hangon emlékezik meg a Notre Dame nővéreknek kulturális működéséről. A velük kötendő szerződésből azonban javasolja ama rész kihagyását, hogy a rend eltávozása esetén a beépítéseket a város megtériti nekik. Bedö Vendel a javaslatnak a napirendről való levételét és hat tantermes iskola építését indítványozza. Rosenthal Jenő dr. csak elvileg fogadja el a javaslatot és helyette az iskolaépítésnek kötelezőleg való kimondását indítványozza. Sárközy Viktor a javaslat egyes részleteit teszi szóvá. Pehm József apátplébános a javaslat elfogadását ajánlja takarékossági szempontból, mertzárda- iskola esetén csak félakkora iskolát kell építeni Másrészt a zárdaiskola kulturális sikert jelent a városra, hisz a Notre Dame apácák neveiőmunkája tudvalevőleg elsőrangú. Kaszter Ödönnek válaszolva azt ajánlja, hogy a költség- megtérítést csak szekularizáció esetére mondják ki. (Ehhez Kaszter dr. is hozzájárul). Végül kijelenti, hogy a felelősség nagy szó, de a javaslat alapján hozandó határozatért Isten és a jövő nemzedék előtt a maga vállára meri venni a felelősséget a képviselőtestület helyett. Több felszólalás után a tanács javaslatát az apátplébános által javasolt módosítással majdnem egyhangúlag elfogadták. A közgyűlést holnap folytatják. A zalaegerszegi Katolikus Hitközség Rákóczi-iinnepéSye. Vasárnap délután szép és lelkes Rákóczi-ünnepséget rendezett a zalaegerszegi Katolikus Hitközség a Kát. Házban, amelynek nagytermét és melléktermét ez alkalomra annyira megtöltötte a közönség, hogy a befogadó- képességük szűknek bizonyult és sokan a folyosóra szorultak. Az emelvény előterében dísznövények pompáztak, hátul pedig Rákóczi arcképe volt látható. Az Egyházi Ének- és Zene- egyesület zenekara által lendületesen előadott nyitány után Steyrer Gyula reálgirnn. tanár tanulságosan és élvezetesen rajzolta meg Rákóczi szabadság- harcának történeti vázlatát. Majd Kövess István szavalt izzó hevülettel. Nagy tetszést aratott a következő szám is, amelyben Móra János reálgirnn. tanár kellemes, zengő baritonjával kuruc- dalokat adott elő Fangler Bélának érzéssel teli zongora-kísérete mellett. Pehm József apát-plébános
