Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-26 / 94. szám

2 Zalawiegyd Újság A választójogi bizottság lehetet­lenné tette az emigránsok jelölését. Megkönnyitik a volt képviselők ajánlását. Bpest. ápr. 25. A választójogi javaslat mai vitáján a 61. szakasz első és második bekezdése he­lyett Szilágyi és Rassay indítvá­nyainak tehintetbevéíelével a kö­vetkező szöveget ajánlja az előadó: Az országgyűlési képviselőválasz­tások elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a vá­lasztóknak bármely ellátásban vaíó részesítése, kivéve azokat, akik a képviselőjelölttel közös I háztartásban élnek, vagy leg­szűkebb családjukhoz tartoznak. Nem minősíthető az említett el­járásnak a rendes rokoni és tár­sadalmi érintkezés keretén belül a ^szokásos vendéglátás. Tilos a választókat a választás napján a jelölt költségén szállí­tani a szavazás helyére. Fenti ti­lalmak valamelyikének megsze­gése, ha azt a képviselő maga követte el, vagy ha az a tudtával j és beleegyezésével történt, az esetleges büntetőjogi következ­ményeken felül a választás érvény­telenségét vonja maga után. A bizottság az előadó javasla­tát elfogadta. A képviselői ajánlások meg­vitatásánál Rakovszky Iván belügy­miniszter nem helyesli az aján­lások leszállítására vonatkozó indít­ványokat, főleg azért nem, mert a szociáldemokrata agitációnak kedvezne, Ellenben helyesnek tartja Rassay indítványát, hogy a volt képviselők ajánlásához kevesebb aláirás legyen szükséges, mert | ezeknek már nagyobb jártasságuk j van a törvényhozásban. § Bethlen miniszterelnök helyesli a belügyminiszter álláspontját, de a 100 ajánlást itt is kevesnek tartja. Rassay ezután visszavonta indítványát. Szilágyi Lajos felszólalása után külön 5. pontot állítottak be, amely szerint azoknak a jelöltek­nek, akik már képviselők voltak, könnyebbséget kell adni. Az ajánlási iv módosítására kitűzött 24 órát a bizottság 36 órára emeli fel. A 18. pontnál Rassay kifogá­solja, hogy egy jeiöít több kerü­letben nem jelölhető, valamint azt, hogy akik egy éven túl tar­tózkodnak külföldön, nem lehet­nek jelöltek. Nem volna baj, ha ez a pont csak azoknak az emigránsoknak jelöltségét aka­dályozná meg, akik nem követtek el büntetendő cselekményt, de lehetetlenné teszi mások jelölt­ségét is. Rakovszky belügyminiszter: Aki a választások idején itthon van, arra nem vonatkozik a rendelet, tehát, aki mégis távol marad, annak erkölcsi okai lehetnek. Puky Endre előadó módosítást ajánl, hogy az egy év ne a tör­vény életbelépésétől, hanem az országgyűlési választástól számí­tódjék. Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy az előadó szövegezése túl­megy a kormány álláspontján, mert a kormány csak bizonyos társaságot akar kiszorítani. Ezután a javaslatot Rassay módosításával fogadják el. I Rövid távirataink. Bpest. Rakovszky belügyminisz­ter május elsejére nem engedé­lyezi a gyűléseket és felvonulá­sokat. Bpest. A Középiskolai Tanárok Egyesületének küldöttsége a pénz­ügyminisztertől az V. osztályú korpótlék visszaállítását kérte. Szófia. A plevnai szinházat és a városi közkönyvtárat az agrár- kornmunisták felrobbantották. | Páris. Millerand szenátor Ver- i saillesben beszédet mondott, amely- j ben kifakadt a Herriot kormány \ ellen, mert elismerte az orosz l szovjetet. | Bpest. Lengyel Sándort 3 tár- jj sával együtt postacsalás miatt I letartóztatták. Prága. Prasek szenátornak, a | szeszpanama főszereplőjének man- ? dátumát megsemmisítették. A gabonaüzlet várható alakulása. Közgazdasági körökben az a felfogás uralkodik, hogy ha má­jusban nagyobb időjárási zavarok nem lesznek, jó, közepes termésre számíthatunk. Rácz Kornél, a Viktuália Rt. vevérigazgatója a gabonaüzlet várható alakulására vonatkozólag a következő nyilat­kozatot tette: — A tavalyi búzából jelentékeny készletek egész Közép Euró­pában nincsenek és aránylag még a iegtöbb búza Magyarországon van, amit valószínűleg küljöldiek fognak jórészt megvásárolni. En­nek következtében az uj búzát már nagyon fogják várni a fo­gyasztók és valószínű, hogy az elsőcséplésü búza ára drágább is lesz, mint a szeptember köze­pére eladott búza. Sőt nem tar­tom kizártnak, hogy a két ár kö­zött legfeljebb 10 százalékos el­I 1925. április 26 tolódás is előfordul. A jelenlegi körülmények között nem sok ér­telme van a gabonabehozatali vám május végéig érvényes fel­függesztésének és azt hiszem, hogy ha a malmok biztosítani tudják gabonaszükségletüket eddig az időpontig, akkor a kormány junius 1-től ismét éietbelépteti a gabonabehozatali vámot. Angliában a szovjet diplomáciai képviselői­nek kiutasítását követelik. London, ápr. 25. A párisi kom­munista merényletet a sajtó élén­ken tárgyalja. Ennek, valamint a szófiai merénylet hatása alatt a hatóságok szigorú óvintézkedése­ket léptettek életbe Rawlison indiai főparancsnok temetésére, amelyen több miniszter és számos elő­kelőség vesz részt. — A Szent Margit templomot, ahol a gyász­szertartás lesz, alaposan átkutat­ták, azután katonasággal vették körül. A Daily Mail követeli a Szovjet hivatalos elismerésének felfüggesztését ás a Szovjet dip­lomáciai képviselőinek kiutasítását. Petpikereszturban van-e eltemetve r Pálóczi Horváth Ádám? A Cserta és mellékvizei: a Kislengyel, Lengyel patak mellé­kén, különösen az elsőnél sűrűn követik egymást a kisebb faluk. Ezek közül elsőül érjük Petri- kereszturt, — írja Gönczi Ferenc. Majd pedig ezeket: „Petrikeresz- turon lakott egy Ideig irodalmunk egyik úttörője, hires rögtönző poéta, a népies epika azidőbeli képviselője, Pálóczi Horváth Ádám, 1812-től. Hamvai állítólag a petri- kereszturi közös temetőben porla- doznak, minden jel nélkül. Az a ház, amelyben lakott, a falu déli részén most is látható u Dervarics Ákos pedig a követ­kező sorokkal végzi be rövid is­mertetését „Adatok Zalavármegye A balatonfüredi színház megalapítása és műkö­désének első évtizedei. Ma: Fára József, Zalavármegye főlevéltárosa. (Utánnyomás tilos.) Kisfaludy szülőföldjének az érdekeit sem tévesztette el szem elől. Természetes azonban, hogy ezeket más szemszögből tekin­tette, alárendelte azokat az or­szágos művelődési érdekeknek. Nyilatkozatában hivatkozik arra, hogy amikor nem csupán a me­gye bizalma folytán, hanem az ország minden részéből össze­gyűlt fürdőközönség, tehát mond­hatni országos bizalom folytán a sainház megteremtésére vállalko­zott, azzal a kikötéssel tette azt, hogy a szinházat Zala vármegye tulajdonának kell tekinteni. Úgy az a feletti szabad rendelkezés, annak igazgatása a vármegye el­határozásától függjön, az a tör­vényhatóság intézkedhessék, a melynek területén az felépült. Tehette volna Kisfaludy azt is, \ hogy nemzeti közintézetté vagy í egy társaság magános alapításává teszi az egész intézményt Zala megye hatósági pártfogása alatt, mert hiszen Zala vármegye leg- föllebb az építési költségek egy­ötödét fedezte adakozásaiból. Mégsem tette ezt, hanem a vár­megye tulajdonának kívánta azt tekinteni „Ezt azért cselekedtem — úgy mond, — hogy nemes i Zala vármegyének, mint szeretett szülőföldemnek és baráti szívvel ölelt legközelebb rokon hazám­fiainak szerezzem meg azon di­csőséget, mely a hazai, nemzeti miveltségben előhaladás és fel- emelkedés által a közönséges haza előtt jelentőséget, jelessé­get, hirt, nevet szerezni szokott.“ „Azért véleményem mindenkor az volt — mondja más helyen, — hogy a füredi szinházat kizáró­lag csupán házi intézetnek tekin­tenünk, s minden más érdeket helybeli érdekeinknek feláldoz­nunk, talán nem egyezne meg azon figyelemmel, melyet tőlünk a nemzet általában, az adakozó hatóságok különösen, a művészi világ szorosan megkívánhatná­nak.“ Kisfaludy nyilatkozatának ebben a két főpontjában mutat rá azokra az elvekre, amelyek őt a füredi színházba szerződtetendő társula­tok elbírálásánál vezérlik. Az általános művészi szempontok, a füredi közönség igényei és az ország művelődésének érdekei azok, amik őt a társulatok elbí­rálásánál vezették. Ezeket az elveket színházi főkormányzói i programmjának is kell tekinte­nünk s mi sem természetesebb, hogy ennek a megvalósításához a legalkalmasabb társulatot igyek­szik kiválasztani, mert csak igy véli kitűzött célját elérni. Legalkalmasabbnak pedig a Komlóssy Ferenc vezetése alatt megalakult Dunántúli Színjátszó Társaságot találja. Nyilatkozatá­nak harmadik pontjában teljes részletességgel ki i: fejti mind­azokat az indokokat, miért tartja ő Komlóssy társulatát legalkalma­sabbnak arra, hogy Füredre szer­ződtessék. A vármegye határozatában avval I érvel Fekete Gábor szerződtetése mellett, hogy másfél éve a vár­megye területén játszik, megér­demli tehát, hogy Komlóssyval szemben, aki több mint egy éve más felé jár társulatával, őt szer­ződtessék. Kisfaludy rámutat arra, hogy ha ezt érdemül lehet fel­tüntetni, úgy kétségtelen, hogy Komlóssynak nagyobb érdemei vannak,mert az már mintegy tizenöt éve járja be Zala vármegyét és a .szomszédos megyéket társula­tával s hasonlíthatatlanul nagyobb érdemei vannak s művészi szem- i pontból is többre értékelendő, mint Fekete Gábor. Sokan azért támadjákKomlóssyt, hogy 1835- ben a nyári nagy megyei köz­gyűlés alkalmával nem jelent meg Zalaegerszegen, de ezt rajta kívül álló okokból nem tehette, mert ugyanakkor Füreden játszott a társulata.

Next

/
Thumbnails
Contents