Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-26 / 94. szám

Vili. évfolyam 94« szám. Afö 2000 kOVOflSI Vasárnap, 1925 április 26. Felelős szerkesztői PESTHY PÁL dr« Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth-*. 12. Telefon: 183. szám. Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 6. Telefon: 67. szám. Névtelen levelekre nem válaszolnak, •o- Kéziratokat nem adnnk vissza. -o­P OL IT I KAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. VMéki szerkesztőségek és HókUadóktvatalek Keszthely, Kisfaludy-utca 15. sz. Tapolca, Bacsányi-utéa 5. sz. Simeg, Kisfaludy-u. 17. az. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona.-o- Amerikába egy évre 6 dollár. -o­Tünetek. Ha az ember valakinek a neve után azt olvassa, hogy „egye­temi tanár“, a rendes, igazi, valóságos tanárságra gondol. Mi­nél több és változatosabb azon­ban az „egyetemi tanár“ ki­fejezés előtt levő szó, annál tá­volabb van az illető tanár ur a valóságos egyetemi tanárságtól. Valamiképpen ilyenformán állunk a fővárosban az uj Ripka-féle párttal is. A Wolff-párt megelégedett azzal, hogy egyszerűen kereszténynek nevezte magát és politikáját. Ennek megfelelően cselekedett és működött is. Nem paktált, nem puszizkodott sem a liberá­lisokkal, sem a demokratákkal, sem a vörösökkel. Volt és ma­radt működésében is igazi keresztény. — A Ripka-pártnak kell ez az egyszerű kereszténység. Ök „gyűlölködéstől mentes, szere- tetet hirdető, megértéssel dolgozó“ s több efféle jelszóval ékesített ke­reszténységet hirdetnek. Valójá­ban persze ép oly távol esnek az igazi kereszténységtől, mint a sok szóval kifejezett tanárnak tanársága az igazi, rendes tanár­ságtól. A kereszténység —■ minden cicomázás nélkül — nemcsak vallást, hanem igazi életprog- rammot, világnézetet is jelent. Helyesen mondta ezt Sipöcz polgármester Budán. Ezt az élet- programmot, világnézetet vagy elfogadja, vallja és igyekszik teljesiteni valaki egészében, vagy nem. Ha nem fogadja el egészen és egyszerűen, nem is vindikálhatja Programm jának a keresztény jelzőt. A kereszténység adott dolog. Azt nem változtathatja senki saját szája ize szerint. Keretein belül lehet dolgozni, de a kereteket összezúzni kereszténytelen^dolog. A Ripka-párt pedig ilyen mun­kára vállalkozott. Wolffék szilár­dan és erősen a keresztény világ­nézet szinte vasabroncsszerü ke­reteivel fogták egybe és tartották össze Budapest keresztény tö­megeit, mig Ripkáék fel nem léptek. Ezek most a vasabron­csokat igyekeznek törni-zuz ni. Neki mennek a vádaskodás, a megtévesztés filigrán szerszá­maival, sőt a Wolffék iránti gyűlö­letükből még fejjel is nekironta­nak. S bár igaz, fanatikus kemény fejek is vannak köztük, de azért valószínűleg nem a va­sak, hanem a fejek törnek és zúzódnak. * Kétfelé szakadt tehát a magyar- országi szociáldemokrata párt. Nemzeti, hazafias szempontból azonban nem sok nyereséget jelent. AkikVágiéktól a nemzeti alapra való helyezkedést várták, csalódottan elmondhatják: „Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne.“ Ala­kuló gyűlésükön Vági elvtárs annyit jelentett ki mindössze, hogy a trianoni béke és a tria­noni határuk őnekik sem tet­szenek, ezért tehát — mondta ő — „hazafiaknak is nevezhetjük magunkat.“ Sokkal magyarosabb lett volna, ha egyszerűen kimondja, hogy „mi hazafiak vagyunk“. De úgy látszik, hogy akik minden nemzeti eszmétől szinte hermetice el­zárkózva hosszabb időn át csak a marxi ideológia és utópia nemzetietlen tévtanaival telitik lelkűket, nemzeti, hazafias érzés, érzékenység és lelkűiét szempont­jából valósággal degenerálódnak. Ezért lenne az államháztartásnak legelső hazafias és nemzeti kö­telessége a magyar fiatalságnak a marxi eszmekörbe, ideológi­ába való bekapcsolódását minden eszközzel lehetetlenné tenni. Araig ez meg nem történik, mindig kevés lesz nálunk a nemzeti, hazafias ér­zésű és nemzeti alapon szervez­kedő munkás. * A franciák igen idegesek. Már is szorosabb fegyverbarátságot keresnek egyes nagyhatalmakkal. Pedig Hindenburg még nem is elnök, csak elnökjelölt. A nem­zeti Németországtól félnek. Ho­lott látnivaló, hogy nem a nem­zeti öntudatra ébredt nemzetek fenyegetik Európa civilizációját, hanem ellenkezőleg, a kommu­nista világáramlat. Ha tehát a franciák igazán a békét és a kultúrát akarják szolgálni, ne a nemzeti érzést fojtsák bele a németekbe, ne a hazafias népe- j két fegyverezzék le, hanem j Moszkva kommunista uralmát! döntsék meg, ha kell, fegyveres expedícióval is. Úgyis valóságos égbekiáltó bűne az európai hatalmaknak, hogy a kommunizmust le nem törték. Itt is kitűnik, hogy nem az európai civilizáció, béke és huma­nizmus a főgondjuk, hanem saját önző érdekük. Különben a kom­munisták rablógyilkos, emberirtó és kulturapusztitó uralmát nem tűrhetnék. Az a szokott mondásuk sem mentheti őket, hogy más ország ügyeibe nem avatkoznak. Bezzeg beavatkoznának ott, ahol gyenge, lefegyverzett nemzetekkel van i j dolguk és a saját érdekeik­ről van szó. Mi magyarok, ta­pasztalhattuk ezt a saját bőrünkön. Elég csak az egy trónfosztó tör­vényt s IV. Károly király depor­tálását említeni. Ne a Hindenburgot éltető tö­meg „éljen“ szava rettentse meg tehát a franciák lelkét, hanem a templomokba helyezett pokol­gépek robbanása s az ártatlan áldozatok jajkiáltása és halála. Egy-egy ilyen pokolgép robba­nása mindmegannyi súlyos vád az európai hatalmak kötelesség- mulasztása ellen az emberiség és a kultúra érdekében. A pénzügyminiszter szükséges­nek tartja a valorizációs perek felfüggesztését. * A valorizációs törvényjavaslat elkészült és a nem« zetgyülés rövidesen letárgyalja. — A politika hirei. Budapest, április 25 A Magyar Távirati Iroda tudósítója kérdést intézett Búd János pénzügymi­niszterhez, hogy mi az álláspont­ja a bíróság valorizációs Ítéletei ügyében. A pénzügyminiszter a következőkép válaszolt: —A lapokból olvastam, hogy az utóbbi időben a biróság egy jel­zálog követelést és egy takarékbetétet valorizált. — El kell ismerni, hogy a biróság ne­héz helyzetben van. A nemzet­gyűlésen kijelentettem, hogy a valorizációt a gazdasági élet egyik legfontosabb kérdésének tartom. Rámutattam beszédemben, hogy e kérdést egyes részleteire bontva nem lehet megoldani, mert csak zűrzavart okozna. Azért mikor pénzügyminiszter lettem, az igaz­ságügyminiszterrel együtt folya­matba tettem a valorizáció egész területét felölelő törvényjavaslat munkálatait. A javaslat már el is készült és rövidesen a Ház elé terjesztem sürgős letárgyalás végett. Ezért általános pénzügyi és általános közgazdasági érdekből célszerű volna, ha a folyamatban levő perekkel a biróság az illető tör­vényjavaslat letárgyalását meg­várná, mert az a törvény meg fogja adni az egységes alapot a perek eldöntésére. A lakbér részletfizetéséről a pénzügyminiszter ad ki rendeletet. A kormány tegnap kiadott ren­deletével alkalmat adóit a kincs­tári részesedésnek két részletben és három hónap alatt való kifi­zetésére. Ez a három hónap al­kalmat nyújt a kormánynak arra, hogy behatóan foglalkozzék a kincstári részesedés problémájá­nak méltányos megoldásával. Ami a lakbér részletfizetését illeti, erről a pénzügyminiszter ad ki rendeletet, amely valószínűleg ugyanolyan feltételű lesz, mini a februári évnegyedre szóló ren­delet. A tegnapi minisztertanács a szorzószám kérdésével nem fog­lalkozott, tehát ez azt jelenti, hogy a szorzószám nem fog változni. A kishaszonbértők aranykoronában fi­zethetnek ? Egyik déli lap értesülése sze­rint a tegnapi minisztertanács döntése alapján törvényjavaslat készül az 50 holdig terjedő kis- haszonbérleteknek aranykoronában történő haszonbérfizetéséről. Közel négymillión! a Pénzintézeti Központ évi nyeresége. Bpest, ápr. 25. A Pénzintézeti Központ ma tartotta évi közgyű­lését, amelyen a fővárosi és vidéki intézetek tagjai nagy számban vettek részt. A közgyűlés jóvá­hagyta az évi jelentést és a mér­leget, amely 3’6 milliárd nyere­séget mutat ki. Elhatározta a közgyűlés, hogy a legmagasabb 6 százalékos osztalékot fogja adni.

Next

/
Thumbnails
Contents