Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

1910. szeptember 25. »Zalamegye Za' vítrtiegyei Hírlap* 3 hogy uj elemeket vonzzon a Balatonhoz, de arn» is törekszik, hogy azok meg is maradjauak itt. Nemcsak megszeressék a Balatont, — mert lehetetlen meg nem szeretni — hanem meg is maradjanak a Balaton felvirágzása ügye követőinek. Tanitja a népet, hogy mit termeljen és hogyan termelje azt, hogy a saját haszna mellett, a saját anyagi megerősödése mellett a fürdővendég is ugy találja meg a számítását, hogy a Balatonnál való nyaralás nemcsak kellemes, hanem anyagi szempontból is célszerű. A szövetség 30 katasztrális holdas siófoki zöldségtermelőtelepe valósággal különlegesség számba megy. Az első hely az országban, ahol a magyar családok tanulják meg a bolgár-rendszer szerinti kertészkedést. Lassanként minden községben megtanít valamely olyan háziipari ágat, amelyre nézve a község területén az alapfeltételek, tudniillik a nyersanyag és a dolgos munkáskéz megvannak. Ám nemcsak megtanítja a szegény embereket a háziipari foglalkozásra, de gondoskodik arról is, hogy a készítményeket forgalomba hozza. Egyrészt a fejlődést segíti ezzel elő, másrészről pedig a balatoni fürdőtelepekről szorítja ki az idegen készítményeket. A szövetség szóval, tettel, írásban és képekben hirdeti a Balatonvidék népszerűsítését. ' És hogy munkájának gyümölosei milyen szépen érnek, mutatja ezt az egyre élénkülő, fejlődő idegenforgalom. Ma már az idegen figyelmét nemcsak a Tátrára, a Kazánszorosra, hanem a Balatonra is felhívják, amely szelídségével, üde pompájával, derült, tiszta napsugaras vidékével elbájolja a világlátott idegent is. Bizonyos, hogy érdemesebb, pártolásra érdemesebb vidékünk alig van, a Balatonnál. A milliós fővárosnak ez a legtermészetesebb üdülőés pihenőhelye, ahol köröskörül derültarcu emberek szíves magyar szóval köszöntik az ideérkezőket. A Balatont mindenkinek látni kell és ha mindenki látja, akkor rövid idő alatt a borág és hullámzó kalászból alakított, több mint 200 kilométeres óriási koszorúba véges-végig diszesnél-díszesebb nyaralók lesznek tűzdelve. Amilyen a partszegély Lelle és Boglár között és amilyen gyönyörű nyaralócsoportokat képeznek Almádi, Balatonfüred, Siófok, Balatonföldvár, Keszthely, Fonyód, Badacsony meg a többi pompás fürdőhelyünk 1 A megélhetés. A gyermeknevelés egyik főtényezője az állam és társadalom alapjának és hogy a polgárok céltudatos nevelése és oktatása mozdítja elő a vagyonosodást: tehát a szellemi és anyagi jólétet. Tagadhatatlan, bogy az utóbbi időben történtek és történnek egyes kisérletek ezen célból, hogy a polgárság, a társadalom minden egyes rétegeinek kiművelésével a szellemiek mellett az ! anyagiak megszerzésére is Képesítsük az egyej deket. t De ez a törekvés ferde irányba lett terelve. A legtöbb szülő gyermekét ma is lateinernek neveli s az ilyen elhibázott pályaválasztások szaporítják a proletárizmust, de egyszersmind gyarapítják az öngyilkosok számát is, mert a legtöbb esetben egy kis golyó reperálja ki az elhibázott nevelést. Az ipari- és kereskedelmi pálya le van nézve, mert maguk a szülők is abban a vétkes hitben leiedzenek, hogy akár az iparos, akár a kereskedő nem olyan tiszteletre méltó egyéniség, mint akár a kliens nélkül szűkölködő ügyvéd, vagy akár a legkisebb hivatalnokocska is. Igaz, hogy iparosaink nevelése és oktatása nem mondható kielégítőnek és ez által a műveltségük is hézagos. De ennek korántsem ez a tiszteletreméltó testület az oka, hanem maga az állam és a társadalom, mely nem gondoskodik arról, hogy az iparos és kereskedelmi osztály a kellő iskoláztatásban részesüljön. Mert kikből verbuváltatik napjainkban az iparos osztály? Kevés kivétellel azokból, akiknek abszolúte nem áll módjukbaü a tovább-tanulás — sokszor még az elemi iskolát is osak hiányosan végezhették el —, vagy olyanokból, akik egyáltalán semmi tehetséggel nem birnak a tanuláshoz, tehát kényszerűségből léptek erre a pályára. S hogyan követelheljük az ilyenektől, hogy műveltség dolgában, más műveltebb országok iparosaival versenyezzenek ? Ha egy ilyen kivándorló osapattól kérdezzük vándorlásuk okát, mindegyika azt feleli : sokan vagyunk, nincs munka ós nem lehet megélni. Érdekes még azt is tudnunk, hogy akivándorlók legnagyobb százaléka őstermelő s csak kis számban mennek a tengerentúlra az iparosok és kereskedők. Tehát már ez is bizonyítja, hogy ezen két kereseti ág fokozható és még mindig egész biztos megélést nyújthat, sokkal biztosabbat, mint a tudományos pályák bármelyike. Ezen állításunk támogatására szólaltassuk meg a statisztikát. A statisztika tanusági) t-zerint a legfelsőbb tanulmányait teljesen bcvégz-tt 3037 egyén között jugtudományi képzési szerzel t 1107, teknikát 337, telekkönyvit 247, katonnii 200, tanárit 287, ügyvédit 171, orvosit 126 stb. E számadatok közül az ügyvédekre és orvosokra vonatkozókat ragadjuk ki, mert a többi számhoz lévén kötve, nem jelent tulprodukciót. A statisztika 5264 orvost, 5088 ügyvédet mutat ki; volt pedig ez évben 824 orvostanhallgató és 6037 joghallgató, ugy, hogy minden 63 működő orvosra esik 10 hallgató és majdnem minden második jogászra esik egy-egy joghallgató. Hogy hazánk megélhetési viszonyaira következtethessünk, figyelembe kell vennünk a lakosság foglalkozásának a megoszlását is. — S itt találjuk, hogy nálunk 7,531.751 foglalkozással soruk, amely lázba hozná a leányok szivét. A mi Cyranonk, az más. Száz meg száz leány szivet dobogtatott ő már meg és száz meg száz asszonynak a vérét hozta forrongásba. — Ha ha! — nevetett föl Giza, a modell s utána az egész társaság — ez a béka ? A festő csak nézett, várt, hadd nevessenek kedvükre. Aztán újra kezdte: — Ne nevessetek, nem vagyok én bolond, hogy komoly pofával badarságot mondjak. Caak hallgassatok 8 meg fogjátok látni, hogy nekem van igazam. Láttátok-e az élettelen fababát, azt a piperkőc Krisztián gyereket, akibe Roxan szerelmes s akinek ninos mása, mint buta, de szép, szabályos pofája, mosolygós kék szemei, leányos arcbőre, déloeg termete ? És láttátok Cyranot. Vájjon kí i a boldogabb ő Krisztián-e, aki öleli Roxant, de tudja, hogy ami őt csókra ingerli, azok Cyrano versei, bűbájos beszéde ; vagy Cyrano, aki lázít, hogy Krisztián Roxant öleli, de ennek a csóknak, ennek a szellemnek, talán épen ennek a termékenységnek, talán egy eljövendő gyermeknek a gondolása, akarása, a kényszerítő erő, amely azt létrehozza, született meg az ő lelkében? Éa most kacagjatok ismét kedvetekre, mert csodát fogtok hallani. Ennek a mi Cyranoknak is van egy Krisztiánja és ez — a telefon. Igen, ez a fiu nagyon jól tudja, hogy ő csúf. Tudja, hogy nem arra való az ábrázata, hogy hódítson vele. Nem. ő ezzel tisztában van. De érzi azt is nagyon jól, hogy van benne erő, hatalom, hogy az asszony fölött uralkodjék. Egyszer így szólt hozzám : — Hidd meg, nekem is akad asszony, aki pénzért csókot ád. Akad, nem annyi, amennyire pénzemből telük. De én ugy gondolom, ezzel portékát vettem és nem uralkodtam az asszonyon, aki az anyám volt. Nem voltunk a szerelemben egyenrangú felek. Én fizettem neki s mégis ő adott nekem koldus alamizsnát, Hát én boszut állok a magam módja szerint. Mert az ón lelkemben is megvan a szerelmi leigázáshoz való erő, csak testemből hiányzik a vonzás. Ti szépek, épek, amikor szerettek, mikor egy férfi és egy nő egymásié lesznek, ti olyankor egymást igáztátok le, te a nőt, a nő meg téged. Nos, hát bennem is megvan ez az erő és használom is. — Hát hogyan használja ez a rut Faun ezt az erőt, ha meg is van az benne ? Fölébred bennem ez a kérdés és többet nem tudtam tőle szabadulni. És még egy : mi lehet az ő boszuja ? Elhatároztam, hogy kikutatom a nagy titkot. S ' nem nyugodtam addig, amíg meg nem ismertem. > j Már most tudom, hogy telefonon át hódít és áll 1 biró között őstermelő van 4,960.167 = (65 9°/

0), iparos 1,038.078 = (13-8°/

0), kereskedő 209.112 =- (2-8°/

0). Ez utóbbi két foglalkozást azért emeljük ki különösen, mert az őstermelők után mindjárt az iparosok ós kereskedők következnek. Földmivelő ország vagyunk, hangzik lépten-nyomon ; helyes, de nem lehetne-e az ipart ós kereskedelmet a foldmiveléssel ugy egybekapcsolni, hogy ezek az állam és az egyesek meggazdagodását eredményezzék? Az a tény, hogy 100 foglalkozás között 65 őstermelő, 13 iparos és két kereskedő van, bizonyítja, hogy amit 65 ember teremt, azt 13 iparos nem képes feldolgozni és a 2 kereskedő nem tudja áruba boosátani. Ebből látjuk, hogy a pályaválasztásnál ezekre irányítsuk figyelmünket, mert ebből nemcsak gyermekeink jövője, hanem az állam jóléte is függ. Mert hiába hangoztatunk mi a mostani körülmények közt az önálló vámterületről, míg kereskedelmünket és iparunkat ki nem emeljük, fel nem szabadítjuk az osztrák és a többi külföldi importtól, mert hiányzik első sorban is az iparos munkakéz, minthogy ma a statisztika szerint 855.833 férfi iparos közt 284.362 önálló, 525.274 segéd és 102.194 tanonc van. Tehát átlag egy iparos két segéddel dolgozik, ami bizony nagyon kevés ahhoz, hogy olyan iparunk legyen, amely minden behozatalt feleslegessé tegyen. E tekintetben példát vehetünk Ausztriától. Azok, akik ismerik az ausztriai ipar történetét, jól tudják, hogy Mária Terézia idejében az osztrák ipar is csak olyan volt, mint a mienk. Csakhogy ott már akkor figyelembe vették a kor intő szavát, összeálltak a mágnások, a főpapok és megteremtették az ország iparát és kereskedelmét. Hazánk már természeti fekvésénél fogva is arra van rendelve, hogy itt egy erős és anyagiakban gazdag nép lakjon. S hogy vagyonilag az európai népek közt nem foglaljuk el azt a helyet, melyet a természet által nyújtott kincsek folytán el kellene foglalnunk, annak egyedüli oka, hogy nem tudjuk a Gondviselés áldását kellően kihasználni, ugy, mint a többi európai népek. E tekintetben példát vehetnénk Németországtól, ahol az ipar ós kereskedelem nincs lenézve és ahol igen gyakori eset, hogy érettségi bizonyítvánnyal biró egyén az iparos pályára lép, tehát akkor, mikor már a felsőbb iskolákat elvégezte. Nálunk ép megfordítva van, mert az, aki csak 4 polgári osztályt is elvégezett, az már ur akar lenni és annak már szörnyen derogál az iparos vagy kereskedelmi pálya. Pedig mindazon országokat, melyek ma jólétben vannak, kifejlett iparuk tette gazdaggá. Nézzük meg a kis Belgiumot, hol egy négyzetkilométerre 206 lakos esik, a szomszéd Ausztriában 79, míg nálunk csak 54 lakos él egy négyzetkilométeren. S míg népsűrűségre hazánk az európai államok közt a 10. helyen áll, a kivándorlásban — ami elég elszomorító — majdnem az első boszut. A társaság kíváncsisága egyre fokozódott. Lesték a festő szavait. — Meglestem egyszer nagy titokban. Ellestem a titkát gálád módon. Egy hétig bújtam el minden nap a függöny mögé. Onnan hallgattam, amikor bevonult a másik szobába, gondosan bezárta még a harmadik szoba ajtaját is és beszélni kezdett a telefonba. Csak a központot kérte. Ott már várták. Már akkor is régen szőhette az ismeretséget a telefonos kiasszonnyal, mert egészen bizalmasak voltak. Hogy mit beszéltek, nehéz volna mind elmondani. Cyrano, most már mondhatom, a telefon Cyranoja szellemes, ötletes, bájos volt, mint egy bonvivánt szinész, akinek a szerepét Wilde irta. Nap-nap után mult s ón mindennap végighallgattam, amint szerelmeket vallott, hódolt, bókolt, dicsért ós dicsekedett. És hogy mondta mindezt, a hangja olyan volt, minő egy aeolhárfáé, valósággal muzsikált. A szavai, a beszéde? Csupa gyönyörű oicomák, jambusokban ringó, illatos szavak. — Képzeld Giza — fogta meg a karját a modellnek, hogy az ilyen szép szavak hatástalanok maradnak rád, ha ezt egyik épkézláb férfi mondja el neked ? Ugy-e nem ? Nos hát, most képzeld el azt a tzegény telefonos kisasszonyt,