Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

»Ze.lamegye, Zalavármegyei Hirlap* |T 1910 december 25. lyukas, a ruhája rongyos, arcán meglátszik a nélkülözések nyoma. Komoran, szégyenlősen lapult a városban a fal mellé. Szinte ugy surrant be a piacra. Egyenesen a karácsonyfa árusok felé tartott, megvett néhány hatosért egy örök>M> Id fácskát, a hóna alá csapta és indult visszafelé. Valaki szóba eredt a vén koldussal, aki rövid szavakkal elmondta egy hosszú élet szomorú történetét. Itt született Zalaegerszegen. Szülei előkelő emberek voltak, akik katonának neveltették. A fiatal katona levetette az egyenruhát egy méltatlan asszonyért, azután elzüllött. Hosszú évtizedeken keresztül nyomorgott, amig elért a nyomorúság utolsó állomásáig: a koplalásig. De már nem tart soká, ugy érzi. A halálra készül. Szülőföldjére vágyott utoljára. Itt gyújtotta fel neki először az édes anya a karácsonyfa gyertyáit, ismért akart utoljára egy zöld galyat. Elviszi magával valami istállóba, gyertyát és süteményt vesz rá és szent estén vissza álmodja magát gyermekkorába. Azután meghal. Igy szeretné az öreg csavargó. De ki tudja : meddig kell még rónia az utakat, amig elér a osendes temetőig ? Táncvizsga. Mult vasárnap tartott Mayersberg József táncmester az idei tanfolyam vizsgáját. A vizsga ünnepélyességét a nagyszámú disztingvált közönség emelte megjelenésével. A szülök gyönyörködve szemlélték a növendékek ügyes tánoát. A négyes után 20 ieányka egy uj balettet adott elő, mely remekül sikerült. Ezután a növendékek ajándékkal leptek meg tanítójukat, igy akarván demonstrálni köszönetüket. Táncvizsgája a legjobb bizonyíték volt az ő elismert képességei mellett s bizonyára jövőben is bizalommal fogják a szülők gyermekeik oktatását rábízni. Talált tárgyak. A mult hónapokban is akadtek fUedékeuy emberek, no meg becsületes megtalálók, kik a feledékeny károsultak tárgyait a rendőrséghez beszállították. A zalaegerszegi rendőrség most néhány ilyen gazdára nem talált holmi aktáit akarja lezárni és ez okból közhírré teszi, hogy a város belterületén október hó folyamán egy talált zsebkés, november hóban pedig egy pokróc, egy üveg repceolaj és három pár harisnya veszítette el a gazdáját. Az elveszett tulajdonos kellő igazolás mellett átveheti a biztos helyre került tulajdonát a rendőrkapitányság hivatalos órái álatt. Mayersberg József tánctanító tanfolyamának befejeztével tartott vizsga alkalmával találtatott: egy kalaptü, egy esernyő, egy női kézi táska, benne olvasó, zsebkendő és keztyük. A fenti tárgyak átvehetők Popovics János kereskedelmi köri szolgánál. A ki hashajtók használatára van utalva, gyakran nemcsak sikertelenül próbálja a sok lármával dicsért különböző hashajtókészitményeket, hanem sokszor ujabb bajokat is szerez általuk. Ezért különösen fontos a hashajtószernek gondos és óvatos kiválasztása. A székesfőváros Szent Rókus-közkórház főovosai már egy emberöltővel ezelőtt megálapitották, hogy a természetes Ferencz JÓZSef-keserüviz rendkivül kedvező vegyalkatrészeinél fogva nemcsak könnyen bevehető, hanem a többi keserügyógyvizekhez képest kisebb mennyiség bevétele után még rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt, mint azok. Ezért mint igen hatásos hashajtót a Ferencz József-vizet kiválóan ajánlják. Az olyan helyeken, a hol ásványvizkereskedésekben valódi Ferencz Józsefkeseriiviz nincs raktáron, legjobb a rendelést egyenesen a Ferenc József-forások szétküldési-igazgatósághoz Budapestre intézni. „Háztartás" — a háztartásban. Tizenhét év alatt bebizonyosodott, hogy a „Háztartás", amely Urainé Hantaller Lily kitűnő szerkesztésében jelenik meg, szinte nélkülözhetetlen támogatója és tanácsadója a magyar háziasszonynak. A „Háztartásiban minden van, ami a magyar háziasszonyt érdekli. Harmioöt rovata kizárólag a házzal, konyával, éléskamrával, gazdasággal, kerttel, baromfiudvarral stb. foglalkozik. Hasznos és fölette tanulsagos cikkeit szakemberek írják. A lapban van divat, kézimunka, gyermeknevelési rovat is, továbbá novella, regény, vers. A „Ház tartás" egyedül áll a maga nemében. Erről bárki meggyőződhetik, aki a, szerkesztőségtől (Budapest, VII., Aréna-ut 68.) mutatványszámot kér. Előfizetési árai : egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Allamhivatalnokok, lelkészek, tanítók, jegyzők olcsóbban kapják. A vadorzó. Gróf Festetios Tasziló vadban bővelkedő erdei tövében ugyanosak sok a vadorzó. Veszedemes, vakmerő emberek, akik nem félnek a vadőrök fegyvereitől sem és mindent kockára tesznek, hogy szenvedélyüket kielégíthessék. Rédei Ferenc cserszegtomaji lakos is hires vadász, akit már néhányszor meg is büntették ezért a sportért. De azért nem nyugodott. A mult héten is két szarvast lőtt s hogy a nagymennyiségű liust értékesíthesse, leölt egy disznót, annak földi maradványaival összevágta a szarvasok húsának egy részét ós kolbászt töltött belőle. A combokat pedig füstre akasztotta. A csendőrök épen akkor ütöttek rajta, amikor a hentes mesterséggel foglalkozott. Leopold Gyula az"ÁltalánObTudósitó„ szerkesztője és hirdető vállat tulajdonosa Budapesten 15 év óta fejt ki agilis tevékenységet, hogy a sajtó és hirdetők érdekét összeegyeztesse. Bátran állitható, hogy Leopold vállalata nagyban hozzájárult, hogy a reklám hazánkban is, hatásosan fejlődjék, hogy a kereslet és kínálat legkényel mesebb és legolcsóbb közvetítője minél jobban befolyásolja a versenyt. Tudjak ma már üzletek, vállalatok, hogy az állandó, ügyes és észszerű reklámozás emeli hírnevüket, növeli forgalmukat, gyarapítja vagyonukat. Nem oly könnyű azonban a sikeres reklámozás; nagy gyakorlat, tudás, intelligencia szükséges ehhez. Tudomásunk szerint Leopold Gyula nagy aparátussal dolgozó irodája kitűnően telel meg hivatásának és nagy bizalomnak örvend, miért is nemcsak a legnagyobb magyarországi, hanem a legelőkelőbb külföldi oégek is állandó üzletfelei, mert kiváló szakértelemmel, felülmúlhatatlan pontossággal, odaadó lelkiismeretséggel és s/olid árak mellet eszközöl hirdetéseket, reklámokat ugy az összes, budapesti és vidéki, mint a külföldi lapokban és naptárakban Lókötő cigányok. Tóth Péter zalamerenyei gazda istálójába éjszakának idejének betört egy csapat kóborcigány s két lovát és koosiját elvitték. Egger-Emulsió világhírű csukámájolaj készítményt a leghíresebb orvosok ajánlják, mert a gyenge gyermeket erősiti, augolkór, mirigybetegségek, vérszegénység, szamárköhögés, stb.eseteiben páratlan. Szoptató anyáknak is ajánlható, valamint aggkori gyengeség ellen és általában gyenge, erőtlen, lábadozó egyéneknek ninos hatásosabb szer, mint az Egger-Emulsió, melynek rossz ize, szaga nincs, könnyen emészthető, miért is ez különöpen a gyermek-gyógyászatban nélkülöz hetetlen. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. Póstán 3 üveget bérmentve küld 6 korona előzetes beküldése után : Nádor gyógyszertár, Budapest, VI., Váci-körut 17. Á gőzgépkezelők és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Sopronban január hó 8 napján délelőtt 9 órakor a Sopron városi villany telepen fognak megtartatni. A kellően felszerelt vizsgálati kérvények a m. kir. ker. iparfelügye.lőséghez küldendők Deák-tér 35. Ha a gyermeket kényszeríteni kell arra, hogy bizonyos adag orvosságot rendszeresen szedjen, ugy már dőreláthaíólag kevés kilátás van arra, hogy hatása is lesz. Ha azonban a gyermek az orvosságot oly szívesen veszi, hogy az adagolási időre maga emlékeztet, ugy a jó hatás — mondhatni — már az első kanilnál áll be. Egy olyan orvosság, mint, az előbbi, — tehát nem ajánlható — a közönséges csukamájolaj, az utóbbi — oly csodás hatású p"dig — a SCOTT-féle EMULSIÓ. Egyetlen kísérlet mindenkit meg fog erről győzni. Aki egyszer SCOTT-féle EMULSIÓT -t szedett, az sohasem tér vissza többé a közönséges csukamájolajhoz. Gyújtogatás. Zsiga József szabari lakos háza a mult napokban ismeretlen okból kigyulladt, s csak a korán érkezett segély akadályozta meg, hogy nagyobb veszély nem támadt belőle. A csendőrség nyomozása közben arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy a ravasz férfiú maga gyújtotta fel a házat, hogy a biztosítási dijakhoz hozzájuthasson. A derék ember tagadásával szemben már oly bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy a kir. ügyészség az eljárást megindította. Elsült pisztoly. Pöntör Imre gyeuesdiásu lakos ' disznót ölt és falusi szokás szerinte meg perzselte. A szomszédok körcülállották a máglyát 8i amíg a disznó bőre szép barnára pörkölödött, ! elbeszélgettek. Szóba került. Nagy Lajos <hegyi legény uj revolvere is, amelyet boldog tulajdonosa büszkén mutogatta, majd később, eladásra kínált. Pöntör Ferenc is megvizsgálta a • fegyvert, amelyről Nagy Lajos azt állította, hogy nincs megtöltve. Egyszerre azonban a pisztoly mégis eldördült a a golyó Pöntör Fereno karjába fúródott. Azonnal orvost hívtak, de a golyót nem lehetett kivenni, mert valahol a kuloscsont körül akadt meg. liací írniuk aJegutoisó hetivásáron 00 tflograminoniínt. Kor.-tg bűza rozs árpa xab tengeri lüínőség szerint Kor.-tői 10-10 7-— 7-25 7-50 6-50 Szálljanak csak . . . Szálljanak csak, hordjanak csak Képzeletnek szárnyai! Jöjjenek kis gyermekévek Szertefoszlott álmai! Hadd lobogjon az a szent fa, Rajta alma, meg dió . . . Vigyenek a múltba vissza, Emlékezni s hinni jó. Állok én is gyermekszívvel A karácsonyfa alatt; Azt hiszem, hogy csillagterhe A nagy égnek rám szakad. Megbűvöl a csillogása, Könnyel teli meg két szemem S megfogadom: a kis Jézust Mindig nagyon szeretem. Óh, mert hiszem, hogy ö küldi Azt a szép karácsonyfát, Hisz fölötte, meg körötte Látom sok kis angyalát. Hófehérek egytől-egyig S egytöl-egyig rám nevet. Beragyogja sugarával Szivem édes szeretet. Nem gyújt már föl nékem szent fát Oly régóta senki sem; Nem látom a csillogását, Árva lett már a szivem. Lese-e még egy olyan estém, Mint a régi ? Nem hiszem, Mert az idő csak elröppen S vissza nem jő sohasem! Jfj. Orsits pírtne. Népies állattenyésztésünkért A földmivelésügyi miniszter a gazdasági felügyelőknek feladatává tette, hogy vegyék munkába az elhanyagolt községi és közbirtokossági legelők jókarba helyezését, illetve a hot egyáltalán, vagy pedig elegendő legelő ninos, támogassák az érdekelt' gazdákat megszerzésében. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti a vidéki, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kelleue vele behatóbban foglalkoznunk. Mint az ország legtöbb vidékén, ugy vármegyénkben is valóságos szégyenét, alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van az országban közlegelő, mely a jhvitásuak, gondozásnak, egyszóval okos gazdasági kezelésnek még csak a színét is látta volna. Igaz, hogy a legrosszabb legelő is többet ér, mint ha egyáltalán nincs; de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfelelni fontos hivatásuknak. Pedig a-' mi viszonyaink köpött az áltattenyésztós, da főleg a. kisgazdák- ós ibirtoktalnn falusi lakosok állattenyésztése a közlegelőt nem nélkülözheti. Ám vitatkozzanak rajta az elméleti tudósok, hogy kell e a jó állattenyésztéshez legelő vagy seai, aonyi bizonyos, hogy a mi népünk közlegelő nélkül kellő mennyiségű marhát tartani, egészséges és további tenyésztésre alkalmas állatokat felnevelni nem tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlege-