Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

1910. november 20. j> Zalamegye Zalayárm egyei Hírlap « 3 üzleti kihasználása nem lehet ezen a téren sem megrovás tárgya. Csupán azokon a pontokon, mikor a humanizmust, melynek ezen a téren legalább is az üzlet külsőtakarójának kell lenni, mondom, mikor a humanizmust, a halottak iránt való kegyeletet sérti meg az üzleti vállalkozás, ott többé nem lehet elnézés. Egy alább közlendő csekélység folytán foglalkozom e kérdéssel. Lehetetlen a csúnya, visszataszító tülekedést az üzlet bármely ágában is szó nélkül hagyni, különösen lehetetlen pedig a kor nagyon is erős hatásaként jelentkező s inkább nem is tisztességtelen versenyt képező, hanem egyenesen az emberi nemes érzület fellorraló barbár üzleti fogások hallatán meg nem döbbeni az embernek. Hova vezet ez, ha semmi a világon többé nem lesz szent az emberiség előtt? Hát hiszen szép dolog az élelmesség, de az emberi érzelmek tiszteletben tartása, meg a becsület se kutya. Megbocsátható, hogyha az Entrepise humoros segédje ugy búcsúzik el a megrendelőtől, hogy : „máskor is legyen szerencsém 1" D •, hogy mint nem egy esetet tudunk vidéken is, nálunk is, már előre lessék a vállalkozó emberei, hogy mik^.r rúgja az utolsót szegény embertársunk s még a cselédeket is megborravalózzák, csak hogy a legelső hírt a gyászos esetről ő hozzájuk vigyék. Hogy még ki sem hült a haldokló iérj, vagy apa utolsó csókjának helye a feleség, vagy gyermek ajkáD, mikor már az Entrepise embere kézdörzsölgetve ajánlja áruit. Ez csúnyaság, ez barbárság! A tisztességtelen verseny ellen, ha annak tariják, a eoDcurrensek indíthatnak mozgalmat, de az ember legszentebb érzelmeinek profán üzleti lábbal való besározása ellen minden eszközt fel kell használni. Nem csak itt, hanem bárhol. Egy temetkezési válla lat az emberi kegyelet szolgálatában is áll, s ha erről megfeledkezik, akkor nem számithat arra, hogy a kegyeleti aktus üzleti hasznára r» flectáljon. Véletlenségből egy hirdetést olvastam helybeli laptársunk hasábjain. Mondhatom megdöbben tett, mikor egy temetkezési vállalat igy hirdet : „Gyászesetek alkalmával csak meghívásra megyünk s hírlapi köszönetet nem kérünk 1" Hát már ennyire vagyunk, hogy ezeket külön hangsu'yozni kelljen? Hát ez már szokás ? EgerszegEgerszeg, ez is egy bizonyíték „szédítően" modern haladásodról ! (A belga trónbeszéd) Változnak az idők. Az isten kegyelméből való királyok ideje lassanként lejár. Helyélte lép a milliók akaratának érvényesülése minden kormánytorma keretén belül. A hol a szándékos meg nem értés folytán szép ezerével nem sikerül, ott erőszakkal, de elvégre is mindenképen érvényre kell jutni ennek. Ott VÖD Portugália, mely csak a napokban tett e követelmény kényszeritő ereje mellett oly intelligens bizonyságot, mely nem egy elnyomott, elmarad', hanem egy legmagasabb kultur'ju nemzetnek is dicséretre vált volna. Itt van most megint a belga trónbeszéd, melyet a szocialisták viharos tüntetéssel zavartak meg a legkényelmetlenebb helyzetbe hozva magát a királyi párt épen ugy, mint az áltöbbségből eredő minisztériumot. — Ez az idők jele. Nem kell forradalmárnak, nem kell republikánusnak lenni, hogy valaki egy belga Lipót-féle uralkodási rendszertől csömört kapjon s belássa, hogy az tarthatatlan állapot, mikor egy nemzet mindennemű igénye, minden joga egy élvhajhász, még az ország bőrére is spekuláló fejedelem kénye kedvének van alárendelve. Csak azok a koronák inognak, a melyek roszszul, vagy rosszhelyre vannak feltéve s ingásuk ellen csak egy orvosság van : jól vagy ha ez sem lehet más helyre kell őket feltenni. Hogy aztán ez a hely egy uj fejedelem, vagy a népfelség homloka legyen-e, azt a körülmények diktálják. Egy azonban bizonyos: a rozzant, összedőléssel fenyegető épületeket nem ez teszi a további fenállásra képessé, hogy uj tulajdonost kapnak, hanem az, hogy gyökeresen megjavíttatnak, vagy szükség esetén — teljesen újra épitik őket. Szegény Leopold, a belgák elhuoyt királya is annyi ragyogó, pompás uj épületet emelt — kedveseinek s azonközben nem vette észre, hogy az ő feje felett omlik-romlik az állam épülete. Az ő példáján megtanulhatja minden uralkodó, még az ő utódja is, hogy a rövidlátásra még a királyoknak sincs, ha txistálni akarnak — privilégiuma. (Ahol a politika megszűnik.) Az országgyűlés olyan pontra jutott, amelyen a magyar polgári törvényhozás alapjait kell időtlen-időre megvetni. Nem uj polgári perrendtartás tárgyalása került napirendre, ez a hatalmas és nagyszabású tervezet, mely annyi régen érzett hiányon van hivatva segíteni. A tárgy előadója után Kelemen Samu orsz. képviselő az egvik ellenzéki-párt nevében üdvözölte az egész közvélemény á.tal oly régen óhajtva várt javaslatot s pártja nevében bejelentette, hogy a javaslat egész tárgyalását kikapcsolják a politikából. — Egy ügy, ahol a politika megszűnik, ahol a pártszenvedályek háborgása, mint a ráömlő olaj hatása alatt a tajtékzó tenger, — elésendesül. Hát mégis van s csaknem példátlanul, egy eset, melynél az intézkedés szükséges voltának érzete elemi erővel tör fel s megakasztja a legszenvedélyesebb hullámokat. Szinte megnyugtató érzés szállja meg az embert, midőn egy élesen szembenálló ellenzéki párt a munkapárttal szemben állva is fel tud emelkedni arra a magaslatra, melyen a politika piszkos hullámaitól el nem éretve a nemzet, a haza fontos érdekeinek hatalmas, de sajnos elintézésre váró aktái feküsznek. — Ez a megkezdett ut, melyen még bizonyára gúnyos hangokat is kell hallani ennek a pártnak azért, mert a fontos vitális nemzeti érdekekért félretette a nemzeti érdekek védelmére emelt fegyverét. A guny nem érhet el a megnyugvással a jócselekedetenek önmagában rejlő megnyugvásával szemben semmit. A nemzet osztitlau jóváhagyása pedig sankcionálja az eljárást. Csak azt látnák be egyszer a mi politikusaink, hogy nagyon, de nagyon sok — polgári perrendtartás van még, melyek csak azt várják, hogy a politikából kikupcsoltassanak. Igaz, hogy némelyiket nagyon n> hezen lehetne, de mégsem ártana megpróbálni. * * * (A petíciók.) A választások mumusa a pitció. Drága orvossága egy betegségnek, mely amellett, hogy osak a legvagyonosabbak élhetnek vele, oly lassan gyógyít, hogy mire a hatásának érezhetőnek kellene lenni, akkorra már régen elvesztette — gyógyító erejét. A mostani választások ellen beadott petíció halmazt tárgyalja most a kúria. Egyikben elrendeli — a pótlást, a másikban — a vizsgálatot, harmadikat m"g visszautasítja — alaki okokból, amire a negyedik nem győzi bevárni az igazságot, visszavonatja magát benyújtóival. — Hát bizony ez aligha lehet módszer a visszaélések orvolására, a közélet fertőjének lccsapo'iására. Ha annak kiderítésére, hogy valahol visszaélés történt, bűn követtetett el, pénz, a magánosok pénze szükséges és pedig előlegesen szükséges, — akkor a közmorál s becsület védelme nagyon rossz alapokra van fektetve. Hisz egy ember meggyilkolása s épp ugy sérelme a magánosoknak és az erkölcsi törvénynek egyaránt, mint a választási büntettek bármelyike. Miért előlegezi ott a kincstár a költséget s miért itt nem? Miért kell a vizsgálatnak ott azonnal megindulni és miért emennél nem? Hisz a késedelmes vizsgálat egyiknél épen ugy veszélyezteti a megsértett magán- és közérdek védelmét, mint a másiknál. Talán a választási büntettek is épp ugy megtöriandók, mint egyebek? S ha nem, akkor minek a törvény? Hisz az nem lehet oél, hogy tisztán választási petíciókból élő ügyvédi irodák is legyenek. Talán majd a választó jog reformjánál jó lenne erre is kiterjeszkedni, ha ugy;n ez a reform még egyáltalán szóba kerül. A munka és a jutalom. A munka ellenértéke a jutalom. Minél nagyobb az az erő, amelyet valamely dolog előállításához felhasználunk, annál nagyobb jutalomra számíthatunk. De nemcsak a testi erő jön számításba, hanem a szellemi is. Igy például a vasútépítést vezető és tervező mérnök nagyobb jutalomra számithat, mint a vasút építésénél foglalkozó munkás, mivel amaz felelős a legcsekélyebb hibáért és számítás utján ad utasítást munkásainak az elvégzendő munkához. Mig tehát a munkás gond nélkül fizikai erejével csak a nyers munkát végzi, addig a mérnök felelőssége tudatában az épitést számítás alapján vezeti. A dolog tehát u^y áll, hogy sok munkás testi ereje sem ér fel a mérnök szellemi erejével, mivel a mérnök segítsége nélkül a munka nem felel meg céljának. DJ mikor a mérnök számításba veszi az tlvégzendő munka kivitelét, az annak végrehajtásához szükséges erőről sem felejtkezik meg. Tehát munkásra minden tudása mellett is szüksége van. Már most az adandó jutalom nagysága, vagyis a muukabér mitől függ ? Függ először a vállalat nagyságától, másodszor a vállalkozó és a munkaadó között kötött szerződés azon pontjától, mely a munka kezdete és vége közötti időt határozza meg. Vagyis az illető vállalat milyen idő alatt végzendő el. A munkaerő igéuybevevése lehet gyors, mikor a munkástól időben és erőben is többet követelünk, természetes, hogy a munkás ilyenkor nagyobb jutalomra is számithat. Ha pedig az elvégzendő munka nem időhöz kötött, ez esetben a munkás testi erejét kímélheti, minélfogva a jutalom is kisebb lesz. Például utazásom közben fuvarost fogadok, de ugy, hogy a különben elég hosszú utat bizonyos előre meghatározott idő alatt köteles megtenni. Ilyen esetben a fuvaros szabadon alkuszik, mivel az én célom elérése a fuvaros gyors hajtásától függ. Ezt kényszerbérnek nevezzük és ilyenkor azt mondjuk : ha időre odavisz, fizetek akár husz koronát. Ellenesetben a helyi viszonyoknak megfelelő bért fizetek. Mint látjuk, a munkák különféleségétől függ a jutalom is. Helytelen, ha az utcaseprő sztrájkba lép és olyan napszámot kiván, mint a bányász, aki a föld alatt nehéz munkát végezve, életével is játszik. Helytelen továbbá arra is hivatkozni, hogy ez vagy az a hivatalnok alig csinál valamit, mégis milyen nagy a fizetése. A látszat az, mintha csakugyan munka nélkül élne, de csak az ahhoz nem értő szemében. Aki tudja azt, hogy a vasúti főnök, mikor karkötőjét felteszi, milyen felelősséget vesz magára, ha tudja, hogy hány ember élete függ kockán az ő éberségétől vagy hanyagságától, az egyúttal elismeréssel van végzett munkájáért. A laikusnak fogalma sincs róla, mi a feladata egy vasúti főnöknek a vonat érkezése előtt; azt hiszi, minden dolga abból áll, hogy a karkötőjét felteszi és alapállásba állva, tisztelgéssel fogadja a vonatot. Pedig nem ugy van. Mert mikor ő a pályán végig néz, egyúttal azt is észreveszi, helyén van-e a vonatot váró személyzet, a váltók rendben vannak-e, a sinpár, melyre a vonat befut, szabad-e, általában nincsen e olyan akadály, mely a vonatnak a pályaudvarra való befutását nem engedné meg. Ezt pedig az avatatlan ember mind nem venné észre. Még számtalan példát hozhatnék fel annak BUDAPEST, József-körut 16. Telefon 154-08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központjában, 120 vendégszoba. Olvasó és társalgó-termek. Központi gőzfűtés. Fürdőszobák — lift — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg- és meleg vízvezeték. Villamos vasút közlekedés az összes pályaudvarokkal. Mérsékelt árak 1 PT A legfigyelmesebb kiszolgálási Nemény testvérek nagy szálloda