Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

20 10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 december 25. bizonyítására, bogy a végzett munka lehetőleg arányban áll a jutalommal. De elégnek tartom, hiszen a józan eszii ember azon meg se ütközik, ha pedig találkozik, aki a megélhetés ezen különös berendezését kifogásolja, annak legyen szabad még azt megemlíteni, hogy magát a teremtést is hibáztatjuk, pedig annak tökéletes berendezése minden emberi tudást felülmúl. A világ rendjének kiegészítő része az emberi munka is, igy a munka értéke, a jutalom is ezen rendnek szolgálatában áll, melyet megváltoztatni embernek nem adatott meg. Ha mégis találkozik rendbontó — aminthogy van is —az ugy jár, mint az egyszeri munkaadó, aki az udvara egyik sarkából a másik sarokba hordatta a fát csak azért, hogy emberét munkához juttassa. A munkás dolgozott, dolgozott, do a fa mégis csak az udvaron maradt. A munkát becsüljük meg és jutalmazzuk is. A szentírás is azt mondja : „Méltó a munkás az ő jutalmára!" Hivatalos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1910 évre elkészített Zalaegerszeg r. t. város pótköltségvetési előirányzata az 1886. évi XXI. tc. 125. §-a értelmében folyó évi november hó 14-étől bezárólag november hó 28-ig a városi számvevői helyiségben közszemlére kitétetett, amely időig a hivatalos órák alatt (8—2 óráig) azt minden adófizető polgár betekintheti s ellene esetleges észrevételeit a város polgármesterénél szóval vagy írásban megteheti. Tudomásul adja egyúttal a városi tanács azt is, hogy a pótköltségvetés szerint mutatkozó 9912 K 76 fillér hiányra községi pótadó kivetve nem lesz, mert a folyó évre az általános házbéradóval az adóalap mintegy 21000 koronával emelkedett s a folyó évi pótadó kivetés az 1910évi törzsköltségvjtós szerint 98

6/

1

0°/

0kal vettetik ki az uj adóalapra s miáltal a szükségletnél nagyobb pótlék összeg fog befolyni, amelyből a pótköltségvetés által mutatkozó hiány teljes fedezetet nyer. II. Közhírré teszem, hogy a vármegye alispánja folyó évi 21620. számú rendeletével a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség miatt megalakított összes vészkerületeket megszüntette. Ehhez képest ezentúl esetleges további ellenkező intézkedésig csak a fertőzött községekben elrendelt intézkidésig maradnak érvényben. Zalaegerszeg, 1910 november 13-án. Dr Korbai, polgármester. Hírek. Erzsébet napja. A szomorú őszi ég siirü könynyeket hullatva gyászolja a magyarok nagyasszonyának emlékét, mintegy külsőleg is kifejezve a mi nagy gyászunkat. A gyógyíthatatlan seb, melyet a genfi orgyilkos ütött a legjobb szivén, minden évben újra vérzik e napon a nemzet kebelében. — Zalaegerszegen is lengnek a gyászlobogók, a templomokban ünnepélyes misék emlékeztetnek a gyászos napra, az iskolákban mindenütt emlékünnepen oltják az ifjú keblekbe, , hogy Erzsébet királyné iránt még haló porában is a legnagyobb tisztelet, szeretet jár ettől a sokat szenvedett nemzettől . . . Gyászhír. Súlyos csapás érte vármegyénk egyik tiszteletben álló családját. Csesznák József ügyvéd, megyebizottsági tag neje szül. Szádár Mária úrasszony hosszas szenvedés után f. hó 17 én este elhunyt. A sorscsapástól sújtott család iránt mecryeszerte óriási részvét nyilvánult meg s midőn a chemnitzi Krematóriumba szállítás előtt a gyászháznál beszentelték amegboldogultnak koszorúktól fedett koporsóban elhelyezett holttestét, a résztvevők szinte példátlanul nagy tömege volt jelen. — A gyászoló család a következő jelentést bocsátotta ki: Csesznák József és gyermekei: Csesznák Elemér, Elza és férje N igy László, ugy Csesznák Viola és az összes rokonság fájdalomtól megtört szívvel jelentik szeretett drága jó nejének, ;nyjuknak, anvósának és rokonuknak Csesznák Józsefné szül. Szádár Maria urnői.ek, életének 46-ik és igen bo'dog házasságának 28-ik évében Z tlapgerszegen, 1910 november hó 17-én este 8 órakor hosszas szeuvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. évi november hó 19-én d. u. 3 órakor fog a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint a gyászháznál besz?nteltetni, innen később a zalaszentiváni vasútállomáshoz vitetni; a ehemnitzi Krematóriumba szállíttatni s hamvai a pusztamagyaródi családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat a pusztamagyaródi róm. kath. templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Zalaegerszeg, 1910. évi november 18-án. A'dás és béke drága hamvaira ! Esküdtbirósági elnökök kinevezése. A m. kir. igaz8ágügyminister a nagykanizsai kir. törvényszék mellé rendelt esküdtbíróság elnökéül Zívody Albin kir. törvéneszéki elnököt, helyetteséül dr Kenedy Imre törvényszéki bírót; a zalaegerszegi királyi törvényszék mellett alakult esküdtszék elnökévé Dr Degré Miklós kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Dr Fritz József kir. táblabírót nevezte ki. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület csütöriökön d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Csak két tárgya volt a közgyűlésnek. Az egyik a város 1908 évi zárszámadásának a közigazgatási bizottság rendeletére való újbóli tárgyalása, a másik pedig a hordójelző hivatal fenntartási költségeih 'z való hozzájutás ügyében való határozathozatal. A közigazgatási bizottság 49 pontban kifogásolta — az alispáni hivatalvizsgálatból kifolyólag az 1908 évi zárszámadást. A számadás pénzbeli tételeit illető kifogások tárgyalása után a szímadást a közgyűlést újból helyben hagyta. A kezelési hiányokat s rendellenességeket tárgyaló kifogások tárgyalásába — tekintve, hogy azok az alispán felügyeleti s fegyelmi jogánál fogva illetékes elbírálás alatt áilanak, nem is fogott bele a közgyűlés, amely a tanács javaslatára köszönetét fejezte ki az alispánnak uem egy anomáliára rámutató, figyelmes vizsgálatáért. Ezeket az anemáliákat az elavult s most dolgozás alatt álló szervezési szabályrendelet és ügyviteli szabályzat van hivatva kiküszöbölni. A hordójelző hivatalhoz kívánt 300 K hozzájárulást a város fedezet hiányában nem adhatja meg. Hogy azonban a város érdekeinek megfelelőleg a hordójelző hivatHl költségeit — a vármegye javára — kevesbbitse, hajlandó a villamos telepen annak hivatalos helyiséget adni s az ottani szolgát rendelkezésre bocsátani. E helyütt a t<chuikai munkálatok a vízvezeték s a kéznél levő hajtó erő mellett könnyebben és olo^óbban eszközölhetők. Igy, ha körülbelül a város valamelyik hivatalnoka mintegy 5v,0 K tiszteletdíjért ezen munkálatot elvállalná, a megye tekintélyes megtakarítást érhetne el. A képviselőtestület ilyen irányban felirt a törvényhatósághoz. Kinevezés. A pénzügyminister Erményi József perlaki adóhivatali tisztet eddigi állomáshelyén való meghagyása mellett a X. fizetési osztályba adóhivatali segéddé nevezte ki. Megválasztott ipartanácsbeli tagok. Az 1884. évi XVII. ipartörvény 175. §-a értelmében alakítandó törvényhatósági ipartanácsba városunk részéről Zalavármegye közigazgatási bizottságba folyó hó 8-án tartott rendes ülésében rendes tagokul Dervarics Lajos kereskedőt és Keszli Ferenc asztalosmestert; póttagokul Nagy Károly szijgyártómetert és Horváth Imre lakatosmestert választotta meg. — Na^y Károly azonban időközben e 'halálozott. Eljegyzés. Elek Márton a helybeli áll. felsőkereskedelmi iskola tanára eljegyezte Katz Sárikát, Katz Miksa tiszaujlaki terménykereskedő bájos és keves leányát. (Minden külön értesitéa helyett.) A kenyéregylet köszönete. Van városunkban egy nagyon szép, némes célú intézmény, amely működését c-iendben, de aunál sikeresebben teljesíti. Ez a kenyér-egylet. Mikor a fák sárgu 6 leveleiket hullatják és hideg, dermesztő szél hirdeti a tél közeledtét, akkor kezdi ez az egyesület ténykedését és hetenként csütörtökön kiosztja egybegyűlt szegényeinek a jó firissen sült kenyereket. Az egyesület minden évben gyűjtést indit a városban s erre rendszerint két uri leányt szoktak felkérni, akik valóban dicséretes buzgalommal, fáradtságot nem ismerve, járják be a város minden részét jó és TOSBZ ipőben s | mondhatjuk, a könyörületes szivek mindeuhol i készséggel nyújtanak kisebb-nagyobb pénzbeli adományokat a szép célra. Az egyesület uagyou helyesen számit a női erények legszebbikére, a jótékonyságra s hivatásának teljesítésében legfőbb támogatói ezek a kisasszonyok, akik a eyiij'ést magukra vállalják. Az idén Hofl'mann Irma és Rágendorfer Ju'iska kisasszonyok gyűjtöttek, még podig olyan szép eredménnyel, hogy az egyesület elnöksége kötelességének tartja nekik ezúton is a maga és szegényei nevében leghálásabb köszönetét nyilvánítani. A casinó családi estélyei. A cisinó vezetősége elhatározta, hogy november 19-től kezdve a téli időszakban minden szombaton esti 8 óra után is a tagok rendelkezésére nyitva tartja helyiségeit. Ez alkalommal ké.'i tagokat, hogy családtagjaikkal, esetleges vendégeikkel ezen helyiségeket menüéi nagyobb számmal látogassák s ezzel lehetővé tegyék a vezetőségnek a társas élet élénkítésére irányuló törekvését. A tagok rendelkezésére áll az újonnan javított s teljesen jókarba helyezett kitűnő zongora, mely egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy az ifjúság táncra kerekedjék. Vadászverseny. Kedden volt Hubertus nap, melyen mint minden évben, ugy most is versenyfuttatást rendezett a helybeli honvédbuszárok tisztikara. Tekintettel a rossz időre, mely az nap uralkodott, osak tömeg verseny volt, minden dijazás nélkül. A versenyen szerencsétlenség is történt. Futás közben Tóth őrmester leeeett a lóról s arcán me^s^rült, Batthyány Béla gróf századost pedig egyik ló megrúgta. A sérülések jelentéktelenek. A kath. legényegylet estélye. A nagyméltóságú es főtisztelendő dr István Vilmos megyés püspök ur védnöksége alatt álló Zalaegerszegi Katholikus Legényegylet házalapja javára ma tartja a »Mjgyar Korona* szálloda dísztermében, énekkel, táncc il és szórakoztató előadással egybekötött, zártkörű Katalin-estélyét. Helyárak : két első sor 1 K 60 f, a többi sör 1 K 20 f, állóhely 80 f. Az emberbaráti oélra való tekintettel felüifizetéseket köszönettel fogadja ós nyugtázz* az egyesület. Kezdete este 8 órakor. Műsor: 1. Nyitány. Előadja: Horváth LHCÍ zenekara. 2. Reggeli gyakorlat. Kép a katona életből. Előadják : Németh István, Lukács Síndor, Porpácy István, Indra Lipót, Kis Ferenc, Korona József, Horvát György e. t. és Dezső Mariska k. a. 3. Ének. Magyar egyveleg. Előadja az egyesületi vegyeskar. 4 A lenese. Bohózat. Előadják : Indra Mariska, Bíta Anna, Vass Jolán, Bita Mariska k. a., Parragi Jenő, P.irragi József e. t. és az éuekkar 5. Varázskeringő. É-jekli á vegyes kar. 6. Farsangi kaland. Tréfa. Előadják : N ;met Ilonka k. a. és Karlovics Gyula e. t. 5 I duló a Suhancból. Előadja az énekkar. Csárdás. Iskolaszentelés Horvátországban. Valahol az Isten háta mögött van egy 40—45 házból álló falu Novoszelo. Lakói testben és lélekben egyaránt elsatnyultak s amellett szpgények. S ez a jelentéktelen községecske a héten szentelte fel díszes uj iskoláját. a kulturc-mrnok hivatott arra, ho^.y a benne nevelkedő gyermekek idővel h iFznos polgáraivá váljanak a szabad, független horvát hizánakc, — mondotta a szentelési ünnepélyen Ven Magdics varasdi po'gármester. — Ez történt a Dráván tul. S mi vau a Dráván inneu ? Z-ufolt iskolák, rozoga tanitóilakok. S ha még ez volna! De van község — • uem is egy — a Muraközben, melynek 250 gyermeke nélkülözi a tudományok hajlékát: az iskolát. S amig a Dráván tul lelkes tanügybarátok dolgoznak, fáradnak, áldozatot hoznak a horvát kultura ápolására és terjesztésére; addig tőlük pár kilométerre, Muraközben, egy sereg gyermek marad a tudatlanság homályában, mort nincsen kormány, mely kezébe vegye a vidék elhanyagolt kulturális ügyét s a milliókból iskolák, ovodák felállítására, a tanerők szaporítására ciak néhány fillér áldozatot is hozzon. A mi »URmzeti munkánk* kormányának kisebb gondj i is nagyobb annál, hogy tekintetét olyan vidékekre is vesse, hol a magyarság szuveruitása vau veszélyeztetve, hol a nemzetiségek minden egyes kulturális mozgalma a magyarság rovására megy. Katonákra, ágyukra, hadihajókra a legvégső esetben is tudnak a nemzet véréből milliókat kifacsarni, de humánus intézmények létet-itése előtt, megszűnik a »nemzeti munka.« Megérett már az idő arra, hogy ezeken az állapotokon segítsünk. Még nincs ké»ő. S ha a kormány tétlenkedik, segítsenek azok, kik a tanügy lelkes híveinek vall|ák nrii'iiknt. A közvélemény szoritsi n kormányt i ^'re. Evekről a szomorú tényekről Rbosóczy Elek dravavásáih .lyi tanitó értesítése alapjáu kell