Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)
1910-09-25 / 39. szám
XXIX. évfolyam. Zalaegerszeg, a szeptember 25. 39. szám. Előfizetési díj: Egész évre . 10 E — f fél ívre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 í Egyes szdm ára 20 tillír Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk VÍSSZB ZALAVARMEGYE Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik hírlap minden vasárnap. A rém. Ez a fekete halál, — ha ugy tetszik — a sárga halál, az iudiai kolera törvényes neve. Nem is olyan régen, 1830 előtt még ismeretlen volt az európai földeken. Arról sem tudunk, hogy 1817 előtt járt-e már ez a rettenetes betegség az emberek között s pedig, ha járt, merre vágott magának széles, nagy utat az ember-vetések között. S a természet kutatója szomorúsággal gondolhat arra, hogy azt se tudja, honnan, mikor termettek erre a földre ennek a borzalmas betegségnek katonái. Azok a parányi élő lények, amelyeket csak a tudós tud láthatóvá tenni eszközeivel. Azok a gyenge, de bámulni való bakterium-egyének, amelyek közül vegyi szerének egyetlen cseppjével milliót meg milliót tehet tönkre az ember s amelynek mégis — volt már rá eset — egyetlen város területén 200.000 embert betegítettek meg s azok közül 80.000-nél többet vittek a halál útjára. Yibrio cholerae asiaticae. Aki először látta őket: legerősebb ellenfelüknek, a nagy fölfedező, Koch Róbertnek is talán ez a paradoxikus gondolat juthatott eszébe, amikor ilyes arisztokratikus hármas névre keresztelte ezeket a nyomorult parányokat. Az orvos-história csak annyit tud mondani a múltról, hogy a Gangesz és Bramaputra deltájánál volt a kolera első aratása. A baktériumok melegágya — több, mint bizonyos — India volt, a meleg, esős, mocsaras India. Talán a Pendsab, a dsungelek. S azután elterjedtek időnkint ezek a baktériumok az egész kerek földön. Mert az ember vágyainak kielégítésére jár-kel nyugatról-keletre, pólustól aequatorig. Viszi és hozza a maga és társai számára a betegségeket. A »fertőző betegségeket«, az emberieket, ragadósakat. E betegségek fellépése sporadikus, ha itt-ott van egy-egy beteg. Endémiás, ha valahol állandóan több beteg van, epidemiás, ha egy-két földrész, vagy akár az egész föld egész, vagy legalább is jó nagy darab területén el van terjedve a betegség. A mi koleráink elterjedését pandémiásoknak mondják az orvosok. S eddig 7-et számoltak össze. S e szerint a 7-ik pandémia 1902-ben keletkezett. Sőt, amint látjuk, épen most, egyre jobban fenyeget. Legutoljára 1902-ben jött ki Indiából a kolera. Istenimádó zarándokok vitték Mekkába, a mohamedánus szent helyre s innen tovább vitték Egyptomba az Egyptomból jött ájtatosak. 1903-ban Mekkától már messze járó kört irt le a betegség. Syria, Palesztina lett fertőzött. Azután Kis-Ázsia, a Fekete-tenger melléke köröskörül. Azután 1904-ben Oroszország déli része, azután Olaszország és most 1910-ben Magyarország, főleg pedig a dunamenti rész. És most itt van. R udre meg akarja látogatni a dunamenti városokat és falvakat, hogy azután tovább hurcolják a dunamentiek az országban szerteszét. Abogyan én sejtem, hanem vigyázunk, lesz részünk emberhalálban. Mert a megbetegedetteknek majdnem fele a halálfia lesz, a csúf hindu halálé. Pedig majdnem merőben igaz annak a professzornak szava, aki azt mondta egyszer, hogy a kolerát az kapja meg csak, aki akarja. S valóban ugy van, aki nem akarja, erősen nem akarja megkapni ezt a betegséget, hát nem is kapja meg. Mert a védekezés teljes tökéletességgel végrehajtható. Mert tőlünk függ, bogy a szájunkba tegyük-e ezt a betegséget, vagy nem. A szó-szoros értelmében a szánkba. Mert csak a fertőzött étellel-itallal, kézzel, eszközökkel kerül szánkba a onnan a testünkbe a kolera-bakteriumok milliárdnyi serege. Másképpen nem. Tehát egyetlen mondatba leirható a védekezés módja. Minden, de minden, amit a szánkba beleteszünk, kolera-bakteriummentes fertőtlenített legyen. Ennyi az egész. A fertőtlenitésmódjairól sokat irtak már könyvekben, újságokban, hirdetésekben, mindenütt. Aki ember még akad, hogy nem tudja, tanulja meg most. Pipaszárat, csutorát, fogpiszkálót, cigarettaszopókát, kést, villát, kanalat, poharat s ha van, minden más szájba — szájhoz való eszközt tisztítani, erősen, alaposan tisztítani kell. A 100 fokos viz azonnal megöli a kolera baktériumát. Az 50 fokos egy óra alatt, a 80 fokos 5 perc alatt, napfény, ' szárazság egy óra alatt. Az 1 °/o-os karbolsav igen rövid idő alatt végez velük, az l 0/oo-es szublimát oldat is pár másodperc alatt. Ruhanemüekben s mi más sokféle tárgyon, ha el-, ki nem száradnak hetekig elélnek e baktériumok, kutvizben, tengervízben, folyóvízben szintén ; bizonyos (nem savas) rothadó anyagokon, gyümölcsön s más ételnemüeken napokig. Az erős lug, a citromsavas, kárbolsavas, sósavas oldatok hamar pusztítják, általában a savas oldatok halálát okozzák ezeknek a baktériumoknak. Be rettenetes betegség is ez a kolera. Hányás, fázás, bélkorgás, arcok, ajkak, körmök elkékülése, rekedség, forróság, zugó fül, szomjúság, gyenge érverés, izmok kegyetlen fájdalmu összehúzódása, görcse s azután a — halál. Pedig az a baktérium nem fertőz minket se bőrön, se seben át, se a beszivott levegővel. Csak avval — mondom — amit a szánkba teszünk. Együnk hát jól megsütött, jól megfőzött, friss, könnyen emészthető ételeket. A gyümölcsöt is főzve, sütve, a kenyeret jól megpirítva s ihatunk felforralt s a lehűlés után fertőzéstől nagyon jól őrzött vizet. Egy pohár vizbe néhány csepp sósav, egy késhegynyi citromsav: s fertőtlenített vizet iszunk. Ne együnk hideg, nyers ételeket, sajtot, vajat, nyers gyümölcsöt, forralatlan tejet, friss kenyeret, ne igyunk nem fertőtlenitett vizet, de sok rossz szeszes italt se. És fertőtlenitő szappannal, ecetes, savas szublimátos, lizoformos, vagy bármi más uton fertőtlenítővé tett vizzel mosakodni; mosni és újra mosni a kezst. íia Toriszay József és butorkelméket bármely szilire fest és , ,1 •] mű-, selyem-, ruhafestő, vegytisztitó legszebben vegyileg tisztit Zalac gi rsze g, Rákó Czi-utca 9 s z. Ma! számunk 10 oldal
