Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

»Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1910 szeptember 25. S akkor nem bújik felénk az indiai ördöngös halál

; a hindu morshin. Különben itt ólálkodik a szomszédban, mindnyájunk házának küszöbe előtt. A Balaton Van-e, aki a Dunántul legnagyobb vonzóerejét a szép Balatont ne ismerné ? És van-e, aki egyszer látta, hogy vissza ne kívánkoznék ismét a partjaihoz? Olyan ez a vidék, hogy csak látni kell és lehetetlen meg nem szeretnünk. Nincsenek ugyan itt égbenyúló hegyek, nem végteleneknek látszók a méretek, ámde amerre csak tekintünk, csupa mosolygó derű, virágzó élet nevet felénk. A közel 80 kilométer hosszú Balaton felső partján véges-végig a borág koszorúzza a szelid lejtőket, mig a déli oldalon a mezőgazdasági fejlettség, a fejlelt fürdőélet és az ősi legelőgazdálkodás váltakozó képei tárulnak szemeink elé. Évről-évre több lesz a Balaton ismerője és csodálója. Folyton növekedik az a tábor, mely minden szépet, nemest és jót iderakna, idehozna a Balatonhoz, hogy még jobban felékesítse vele azt a rendkívül természeti adományt. Tervek, gondolatok forronganak a Balatont látogatók agyában és a tervek, a jó gondolatok nagyon sokszor meg is valósulnak. így nevelődik ki lassanként ez a szép vidék nemcsak az ittlakók gyönyörűségére, hanem az ország egyik legragyogóbb kincsévé. Amerre járunk a Balaton partján, mindenfelé serény munka, vidám fürdőélet fogad bennünket. A Balatonnak ma már mintegy 30 parti fürdőjében minden család megtalálja a maga igényeihez és anyagi viszonyaihoz szabott feltételeket. Néhány fürdőtelepünkön a legkényesebb igények is kielégítésre találnak, mig a kisebb falukban és szülőházakban a kevesebb igényű osalá.lok igen jutányos módon élvezhetik a Balaton-nyujtolta örömöket. A Balatonba rendkívül sok forrás ömlik. A vízben is v:mnak erős források. Soknak olyan az összetétele, hogy a Balaton vize hígított ásványviznck tekinthető. Két nagyszabású fürdőhelye: Balatonfüredfürdő ós a Keszthely mellett levő Héviz páratlan gyógyforrásokkal rendelkezik. Siófok, Balatonföldvár, Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, mint a parti fürdők legelső öt fürdője, mindent nyújt, ami kényelmeset, szépet nyújtani lehet. Fonyód-Bélatelep, Faluszemes, Balatonaliga, Balatonkeresztnr, Balatonberóny, Szárszó, Balatonvilágos, Balatonlelle, Ba'atonboglár, Gyenesdiás, Balatongyörök, Badaosony, Révfülöp, Szepezd, Balatonkenese és az itt fel nem torolt többi parti község, mind tudja nyújtani a Balaton gyógyerejü vizét és azt az üde, A telefon Cyranoja. Cyranonál voltunk a Nemzetiben. Amint kimentünk a színházból, Rostand csúf hőse ott. állt előttünk. Meleg, prémes bundájába belehúzta az orrát, savószinü szemeivel idegesen pislogott és rövid, ritka bajuszkáját feketére vált fogaival tépdeste. Értünk jött, hogy velünk vaosorázzék s éjféltájban már hangulatos, borgőzös volt a fejünk. Cyranonak érzékeny pillanata volt s kesergett: — Én is láttam azt a másik Cyranot. Szép fiu. Ki van festve és tetszetős, formás orra van. Hogy nagy, az nem baj. Ugy is tudja mindenki, hogy viaszból rakta. És én utálom ezt a másik Cyranot. Utálom lelkemből, mert szép. Undorodom minden szép embertől, még a szép asszonyoktól is. Azt hiszem, igazam van, ez nem perverzitás. A természetnek ugy kellett berendezkednie, ha igazságos akart lenni, hogy csúnya férfi csak csúnya nő iránt érezzen vonzalmat, mert a szép nő ugy sem szereti a osunya férfit. Aztán jajgatott, vagy éppen káromkodott. Végre kapta a cilinderét és elszaladt. Ketten, bikaerős fiuk utánna mentek, nehogy boros fővel szamárságra vetemedjék. A többiek együtt maradtunk és sajnáltuk Cyranot. Az egyik menyecske valósággal disszertációt tartott róla : balzsamos, gyógyhatású levegőt, melyre a városi kicsinynek, nagynak egyaránt nagy szüksége van. A balatoni fürdőkön tetszés szerint lehet felkeresni a zajosabb helyeket és bőven van választék azok részére is, kik a csendet, a magányt kedvelik. Élénk a vízi élet, mely a hajókirándulásokban, csónakázásban, fürdésben nyilvánul meg a gyakori a szárazföldi kirándulás is. A Balatonon járó gőzhajókon eljuthatunk a Balaton élénkebb fürdőhelyeire. Hajókikötők vannak az alsó parton : Siófokon, Balatonföldváron, Balatonbogláron, Fonyódon. A felsőparton : Keszthelyen, Badacsonyban, Révfülöpön, Tihanyban, Balatonfüreden, Balatonalmádiban és Balatonkenesén. Vasúton pedig kényelmesen eljuthatunk a Balaton kisebb pontjaira is. A kirándulások háromféle irányban mozgók. Ezek : a fürdőtelepek kölosönös meglátogatása; természeti szépségek és ritkaságok megtekintése, továbbá a tanulmányi kirándulások. Aki a Balaton valamelyik fürdőhelyét választja nyári tartózkodási helyül, érdeklődik persze a többi fürdőtelep élete és viszonyai felől is és sorra látogatja őket. Érdekesebb ennél, ha fárasztóbbak is, a természeti szépségek felkeresése ós a tanulmányi kirándulások. Aki a Balaton valamelyik fürdőhelyét választja nyári tartózkodási helyül, érdeklődik persze a többi fürdőtelep élete és viszonyai felől is és sorra látogatja őket. Érdekesebb ennél, ha fárasztóbbak is, a természeti szépségek felkeresése és a tanulmányi kirándulások. A Balatonvidéknek annyi csodás szép helye van, hogy a kiránduló mindig talál ujat, szépet, változatosat és meglepőt. A természeti szépségek között legnagyobb a vonzóereje a Badacsonytetőnek. Elragadó, változatos képekben gyönyörködhetik az a kiránduló, aki veszi magának a fáradságot, hogy felmegy a tetőre. A badacsonyi kirándulások kiindulóhelye rendszerint a Hableány, innét lassú emelkedéssel megy az ut a Kisfaludy-forrás mentén Szegedy Róza érdekes háza és ennek szomszédságában levő Kisfaludy Sándor egykori présháza mellett, — amelyben a Balatoni Szövetség kis muzeumot rendezett be — érintve a Rózsakőt, 360 bazaltlépcső következik; ez az ut legnehezebb része. A tomaji kilátónál látjuk az érdekes felsőparti öblöket, a vizbe mélyen benyúló tihanyi félszigetet. Följebb menve, nemsokára a tetőre érünk és gyönyörű erdei uton érkezünk a hatalmas Ranolder-kereszthez, ahonnét a Balaton egész nyugati felét és déli részét, Szigliget várromjait érdekes és megfelelően szép képekben látjuk. Legszebb a kép a tetőn a tördemiczi kilátónál. Itt látjuk azt a jellegzetes képet leginkább kidomborodni, hogy a Balatonvidék kuphegyei valamikor évezredekkel ezelőtt mily rettenetes óriási erőtől nyomva alakulnak ki a sik, mély területen. A láva, a bazaltoszlopok bizonyítják, hogy a Balatonnál valamikor nagyon veszedelmes világ lehetett. A Badacsonyon kívül mégr tömérdek olyan hely van, amely helyekről a B ilaton uj meg uj változatában gyönyörködhetünk. A fonyódi Várhegyről, ahol valamikor Magyar Balázs osztogatta nagyúri parancsait, látjuk a Balatont véges-végig és azt is, hogy: — milyen szép Somogyból Zala ! Amire azonban a Badacsonyon járók azt szokták mondani, hogy: — Zalából se osunya éppen S imogy! A boglári Kopaszhegy, a balatonföldvári magas part szintén sokat nyújtanak a látásnak. A szentmihályhegyi dombot a keszthelyiek keresik föl nagy szeretettel s a balatongyöröki emelkedés olyan képet tár elénk, amely felejthetetlen. Az öreg Badacsony meliett ott sorakozik a többi kuph>igy, hirdetve a letűnt évezredek viharait. A szepezdi Bálinihegy, a balatonfüredi Tamáshegy, a Koloska és a nosztori völgy — mely utóbbi helyen van az egyedüli dunántuli pisztrángtenyészet — oly sok csodás szépséget tár elénk, hogy csak a>;t sajnáljuk, miért nincs több időnk a szemlélődésre, a gyönyörködésre. A tihanyi félsziget megint mást mutat. A hires visszhang, a régi szép templom, amelyben I. Éndre királyunk hamvai nyugosznak és azok az apró kis kúpok — számszerint majdnem 90 — maradványai az egykori meleg felszökő forrásoknak. A balatonalmádi Óvári-kilátótól négy vármegye területére látunk; északról a komor Bakony sötétlik felénk, délről Somogy, Tolna vármegyék dombos-völgyes aroulaiában gyönyörködhetünk. Kenesén tul, az akarattyai magas partokon, ahol az évszázados hires Rákóozy-szilfa van, ismét uj képet találunk. Aunyi a szép, annyi a gyönyörködtető a Balatonnál, hogy a párját ennek a vidéknek sehol meg nem találjuk. Aki idegen jön közibénk, el van ragadtatva, csak a magyar az, amely hátat fordit ennek a pompás vidéknek és hordja ennek a szegény országnak a millióit szivesen és hévvel a határon tul a világ minden tája felé. A Balatoni Szövetség az az intézmény, mely minden kérdésben ott van, ahol arról van szó, hogy miként lehet ezt a csodás szép vidéket naggyá, ismertté, széppé, vagyonossá, gazdaggá tenni. Bölcsőjét ezelőtt 6 esztendővel a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének feledhetetlen elnöke, Széchy Imre gróf kezdette ringatni és ma már az intézmény igen számottevő jelenség fent és lent egyaránt. Munkálkodásában az eszmei tartalom mellett a gyakorlati kérdések megvalósítására is törekszik. Nem kicsinyeli a parányi kérdéseket, de nem fél^a nagy feladatok megoldásának munkájától sem. Köréje sorakozott az a lelkes sereg, mely ismeri, tudja, mily kincse a Balaton az országnak. A szövetség nem elégszik meg az'.al, hogy elismerjék iránytadó, iránytmutató tényezőnek, hanem mélyen belenyúl azokba a kérdésekbe, melyekkel az egyes fürdőtelepeken fejlődöttebb állapotokat, jobb viszonyokat lehet teremteni. Nem elégszik meg azzal — Hiszen — mondta a végén — az a hit, hogy csúnya férfi a világon nincs is. Csak egy sugárral legyen szebb a férfi az ördögnél — mondja a példaszó is, — már kap asszonyt. Nos én, ha a mi Cyranonk aranyhegyeket ajándékozna nekem gyémántforrásokkal, akkor sem lennék a szeretője. Igaz, hogy Rostand mester csúnyának képzelte el az ő Cyranoját, de mi az a mienkhez képest ? Marton, a festő, a fejét rázta. — Bizony, a mi barátunk elég osunya, mondhatnám festeni való csúnyaság; de még sem olyan, mint gondolnátok. Ki kell jelentenem, hogy sikerei, bár csak látszólagos sikerei vannak a nőknél. S azt mondjátok, hogy egy kicsit nagyon is buta a csúnyaságához ? Ez sem igaz. Bemutatom nektek igaz valójában a mi Cyranonkat, akiről ti eddig osak azt hittétek, hogy osak a csúnyaságban Cyrano. Én pedig azt állítom, hogy ez a savószemü figura költő is. Emlékeztek Cyranora, mikor az erkély alól fel beszél szerelmeséhez, Krisztián képében ? Hallottátok azokat a tüzes, gyújtó, szerelmes hangokat? Hát képzeljétek el azokat vadul, szilajon csengő, hizelgő, megejtő lágy hangon hallani messziről. Valami olyan lehet ez az asszony fülében, mint mikor az Ur szólott a pusztában bolyongó zsidókhoz, zengő szóval, láthatatlanul. Giza, — fordult egy kedves, ábrándos természetű modellhez, — képzeld el, hogy bent ülsz izgató, parfümös, langyos puha szobában, ábrándozol a gyönyörökről és az Isten szól hozzád a Szerelem nagy Istene. Hát ellen tudnál te állani? Nos, a mi Cyranonk így^tud beszélni. Ilyenkor telve van a hangja a buja melódiákkal, szerelemtől, vágytól reszkető érzéssal. Megvan ez nekem is, a második, a harmadik férfinak a hangjában is. Megvan, csak az alkalom kell hozzá. Az egyik akkor lesz ura ennek a megejtő, ennek az asszonyt csábító hangnak, amikor nagyon szerelmes. A nagyon szerelmes férfit még nem utasította el ridegen, közönyösen egy asszony sem. A másik emberben a tavaszi éjszaka, a harmadikban a borgőz kelti életre ezt a bizsergető, mámorító hangot. Ilyenkor ur az ember a nőkön. De nemcsak a hang, lu-uem a szavunk, a beszédünk is más ilyenkor. Szerelmes, édes, szines, lágy, meleg beszédű lesz még a matematika professzor is. Hiszen vannak, elismerem emberek, akik ezt sohasem tapasztalták, pedig bennük is megvan. De ezek sohasem voltak sem részegek, sem szerelmesek, sem pedig a tavaszi éjszaka rajongói. Hát ezek a szereuosétlen emberek, nem pedig Rostand, vagy a mi Cyranonk. Ezek, ha ezerszer fognak is verseket irui, nem lesz annak semmi foganatja, nem marad egy