Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-10 / 28. szám

1910. julius 10. *Zalamegye Zaíavármegyei Hiilapt 3 Párbeszéd a vasúton. (Jóhiszemű iixjiskréció.) (He.) A napokbr.n egyik előkelő és közkedvelt uri emberünkkel utaztam hazafelé a boba— Csáktornyái expressen, hát volt elég időnk be­szélgetni és az előkerült témát alaposan meg­hányni és vetni. Hogy mi mindenről volt szó? Bizony sok mindenfélét megtárgyal unk. Hol átraenetszerüen, hol ötletszerűen, míg egyezer csak azon vesszük észre magunkat, hogy a lezajlott képviselővá­lasztásokat és különösen, ami bennünket légii­kább érdekel, az egerszegi választás epizódjait tálaljuk fel egymásnak. Éppen egy pár ügyes kortesfogást mesélek neki, hát liítom, hogy elgondolkozva uóz ki az ablakon és mire elmondom élményeimet, anélkül hogy beleszólt volna, mellőzve a kedélyes han­gol, amelyen eddig diskuráltunk, egész komo lyan kezd ol hozzáoi beszélni : — Lássa kérem, evvel a választással minden­félekép csak nyerL Egerszeg. De remélem, hogy még többet fog nyerni. Azt nem kell külön említenem, hogy ugy Batthyány Pál gróf, mint áldott lelkű felesége, de az egész osalád is, abban lelik örömüket, ha másokkal jót tehetnek. —És hogy ezen jószívűségük és jóindulatuk annyira elfogultakká teszik őket a jóságban, hogy nem akarják azt sem észrevenni, ha valaki ezen jó tulajdonságukkal visszaél. — pz az 1 El is mondok rá egy esetet. A választás után való nap történt. Az egész város ünnepelte a fényes győzelmet és látszott az arco­kon a megelégedés sugara. Én I a kasomból éppen a Bárány felé megyek, mikor látom, hogy annak kapuján I n;;gy tolongás van. Ugy ahogy áttörve m.gam a töineg.n, látóin, hogy a méltóságos asszony öreg koldusasszonyoktó! van körülvéve — lehettek vagy 20—25-eu — és párjával is osztogatta nekik a koronákat. Némán és eléggé lel• esen vártam a végét, osak hogy hozzá társulva, elmondhassam neki véleményemet. „Nézze méltóságos Asszonyom! Az az áldott jó szíve, humanizmusa, emberbaráti szeretete, de főleg tehetsége nem érdemli meg, hogy ezeket a ritka jó tulajdonságait csak így hiába, minden utóhatás nélkül elpazarolja. Azt hiszi talán, hogy ezeken a nyomorult páriákon segített moat azokkal a koronákkal? Hogyne, egy pár napig most valamennyi tele ihatja magát. Ha nem veszi rosz néven, egy jó tanácsot adhatok. Gya­korolja ezen nemes tulajdonságait ugy, hogy azoknak hatása el ne maradjon, legyen örökké állandó és akkor a gróf Batthyány nevet kivétel nélkül mindig áldani fogják. — Hogy gondolja ezt? Igazán kíváncsivá tett. — Ugyebár, mily gyakori városunkban A tetején repülésre készülő turul áll. Az oszlop felső ivében egy csillag veti szét sugarait. Ai oszlop közepéből Hungárh féldomborfaragási s alakja áll ki, két kezében babér! oszorut tartv i az álló Csány-alak födetlen feje fö á. Az obeliszk igen Ízléses kivitelű, de tultengően helyezkedik el Csány vékony, alaosony alakja mögött. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond: Vékony alacsony lépceozetből arányosan emelkedik ki háttérben egy élével fölfelé állított téglaalal u tömb s önnek a közepén áll, kissé előreugró erkélynyul­ványon Csány pihenő állású alakja. Az aroán nyugalom, öntudat van. Jobb válláról lelóg hosszú mentéje, ami a földre ér. Az álló Csány jobb kezét a csípőjére teszi, mig bal karján a palást végét tartja s kezében a kalapját. A talapzat jobb oldalán fiatal honvéd áll, jobb kezében egy hódolatra lehajtott zászlóval, mit; bal kezét a keblén nyugtatja s felemelt fővel, esküvő ajakkal néz fel Csányra. A másik olda­lon egy erős fiatal munkás félmeztelen alakja áll, jobb karjával a talapzatra támaszkodva s a lábai előtt egy kővel megrakott talyiga áll. A inunka szimbóluma. A főalak előtt kinyitott szárnyakkal, tátott csőrrel egy turul áll. A szo­bornak műtermi hatása jó. Kara Mihály: Hosszas, téglaalaku talapzatból kiálló vastag, alacsony oszlopon áll Csány élet­nagyságú alakja, amint a mellére lehajtott fővel gyermekek közt a járványos betegség és mily nagy köztük a halandóság. Városunkkal, de elBŐ sorban hazánkkal szemben tartozunk azzal, hogy ezt megakadályozzuk. No most képzelje osak el, hogy vun-e fönségesebb, magasztosabb feladat, mintha városunk képviselőjének neje ennek a mozgalomnak élére áll és sfegít fájdalmait eny­híteni a beteg gyermekeknek, könnyeit letörölni ÜZ aggódó s/ülőknek. Hisz nemcsak az alsó, de a közép osztálynak is érdeke ez! — Csináljunk gyermekkórházat méltóságos asszonyom ! Mert az a beteg gyermek, ki tegyük fel, orvosi műtétre szorul, sokkal biztosabban kezelhető a megfelelő igényekkel berondezett kórházban, mint a leggondosabb szülői ápolás mellett, mondjuk egy alacsony szegényes lakás­ban. Hogy a járványos betegségekről ne is szóljak. — Igaza van doktor ur ! (na már eljárt a szám, osak ki irom, Gráner Adolf dr volt az útitársam.) — És mily összeg kell egy gyermek­kórház telállításához? — Egyelőre ugy gondolom, hogy a mostani közkórházban rendeznénk be egy külön gyermek os'.tályt, de ennek is a felszerelése minimum 20.000 koronába kerülne. — Na nyugodt lehet doktor ur, az ügyet állandóan érdeklődéssel fogom kísérni. Evvel elváltunk és csak akkor találkoztam megint a méltóságos asszonnyal, mikor a polgár­ság fáklyás menetet rendezett a gróf ur tiszte­letére. Éo is lementem aznap eate a Bárányba v: osorázni. Alig hogy meglát a méltóságos asszony, felkél a helyéről, oda jön hozzám és félre híva e szavakat mondja: —• Nézzfí doktor ur! Arra a oálra, amiről a mu'tkor beszélgettünk, egyelőre átadok magának egyezer koronát. A vonat éppen berobogott Egerszegre ós így beszélgetésünknek vége szakadt. Nem tudom, hogy ugy Gráner Adolf dr, de főleg a méltóságos asszony nem-e fognak indis­kréciómért megneheztelni, de ezt a senki mások­tól még nem ismert nemei oélt és jó oselekede­tet nem szabad a nyilvánosság elől elrejteni. Ha jól tudom, valami kis alap már van a gyermekkórház céljaira, amely ezzel a főúri ado­mánnyal most már tekintélyesnek nevezhető. De még sem elég arra, hogy a kórház, amelyre oly égető szükség van, mielőbb felépüljön. Álljon össze a társadalom ! Rang, kor, szüle­tés és mindenféle kivétel nélkül. Gondoljunk arra, hogy a gyermekekről, a város, a társada­lom, a haza jövő reményeiről van szó és legyen Egerszeg azok sorában az első, kik a hazáért n.indent megtesznek. És ne kifogásoljunk, ne kétségeskedjünk és főleg ez egyszer, erre a célra ne garasoskodjunk. Ha kell, anyagi erőnkön felül is, de azon legyünk, hogy ez a gyermekkórház mielőbb fen­álljon. És ne is várjunk társadalmi mozgalmat, hanem mindenki juttassa oda a maga összegét Gráner doktorhoz. Remélem, ha meg is nehez­telt rám, de a gyermekkórház javára beküldött összegeket örömmel teszi az alaphoz. Tanítók féláru vasút jegye. A m. kir. kereskedelmi miniszter f. évi má­jus hó 23-án 33980/910. III. sz. a. kelt rende­letével a ministertanácsos f. évi április hó 16-án hozott határozatára a különféle felekezetek, vala­mint törvényhatóságok, községek és magánosok áital fentartott elemi iskoláknál és ovodáknál működő tanítók, tanitónők és óvónők, végül a nyilvános iskolákban működő, rendszeresített hitoktatók részére a m. kir. államvasutak és a kezelése alatt levő helyiérdekű vasutak vonalain a féláru menetjegyekkel való utazás kedvezmé­nyét engedélyezte. Nem részesittetnek semmiféle utazási kedvez­ményben : A., a felsorolt nem állami tanintéze­tek kötelékében álló tanszemélyzet osaládtagjai. B., a felsorolt nem állami tanintézeteknél a tényleges szolgálatban állott nyugdíjas tanítók, tanitónők, óvónők ós ezek családtagjai sem. A kereskedelmi miniszter rendelkezés szerint köteles minden nem állami tanintézet kötelékébe tartozó tanitó, tanítónő, óvónő ós rendszeresített állomáson működő hitoktató az állami tisztvise­lőkkel azonos — vasúti arcképes igazolványt kiváltani, azon megszorítással, hogy a kik a maguk részére ezen igazolványt ki nem állítják, nem különben azok is, akik a kiállításért elkésve folyamodnak, az illető naptári év tartamára a kedvezményre igényt nem tarthatnak. Az arcképes igazolvány kiállítása a m. kir. államvasutak igazgatóságától kérelmezendő, s az ez iránti folyamodványok az előző óvi deoember hó végéig, vagy ha az illető igényjogosult ki­nevezése, illetve megválasztása évközben tör­tént, a kineveztetést, illetve megválasztatást követő hó végéig nyújtandók be. A szükséges ellenőrzés követelményeinél fogva az igényjogosultság minden alkalommal igazo­landó és pedig az elemi népiskolai és ovodai valamint a hitoktatói tanszemélyzetet illetőleg a kérelem a kir. tanfelügyelő által látandó el a szabályszerű igazolási záradékkal ós a hivatalos pecséttel. A folyamodványok, a melyekhez a kérelmező­nek 1 drb látogatójegy alakú és saját aláírásá­val ellátott fényképe is mellékelendő, bélyeg­mentesek, az arcképes igazolványok kiállításáért valamint a következő évre való érvényesítésért i erősen gondolkodva néz maga elé. Jobb kezét domború mellén tartja a szive fölött, baljában pedig erős markolattal tartja a kardját, amit kissé eltakar a válláról zsinóron lelógó mente. A lépcsős talapzat baloldalán magyar pruszliban hosszú fátyolos fiatal nő alakja áll, két kezével ékszereket szór Csány lábai elé. A jobboldalon egy sebesült fiatal honvéd megrogyó alakja, ; mögötte fiatal hitvesével, aki karjaiba fogja az j elaléló honvédet. A kezéből n zászló is már ; erőtlenül hull a porba. A honvéd lábai előtt I összetöredezett ágyuoső. Az alakoknak elosztása s az egész mű szeretetteljes megvésóse gondos, magát becsülő munkára vall. Kolozsvári Szeszák Ferenc: Arányos elosztású lépcsős talapzatból emelkedik ki egy háromékü fölfelé keskenyedő tömb, ezen áll Csány szép magyar vonású, beszédes alakja. Leeresztett jobb kezében félig nyitott papírtekercset tart, bal kezében meg a kardját tartja. Az oszlop előtt ül kissé természetellenes helyzetben Hungária fiatal alakja, amint baloldalával a talapzatra ráboruló zászló rudjára támaszkodik, mig jobb­jában a nemzeti közadakozásnak kincseit teszi Csány elébe. Értékes művészi munka. Lukácsy Lajos: Magas talapzatból középen kiemelkedő tömbön áll Csány alakja. Válláról mente lóg le, ami daliás alakját féloldalt körül­öleli. A bal oldalon egy nagy erővel megmin­tázott férfi alakja áll, a nemzeti gyász kifeje­zője, amint lélek tépdeső fájdalommal borul rá a lehanyatlott zászlóra. A jobboldali csoportban a haza védelmét jelképező figurák, egy törvény­könyvön álló turul, a Szózat egy lapja s a magyar korona állanak. A baloldali mellékoso­port megkapó művészi gondolat. Csány alakja gondos, odaadó tanulmány. Nemessányi Andor : Egy bástyaszerü talapzat egyetlen fokán áll hosszú nyitott katonaköpeny­ben egy fiatal honvéd. A kezei erőtlenül leba­' nyatlanak, lába mellett álló fegyvere odaesik a | jobb vállához s lehorgasztott fővel, szomorú aro­; cal néz maga elé. Háta mögött fájdalmas arcú fiatal asszony áll, a felesége, aki ráborul férje vállára s még a szabadságharc leveretése után is ellenállásra ösztökéli őt. A másik oldalon a lehanyatlott zászlóra arccal ráborulva fekszik egy nő, könnyű lepelruhában, ami a testét be­takarja. A nemzet siró, keserű fájdalmának meg­kapó kifejezése. Ez a két mellókcsoport magas művészettel megoldott nehéz feladat, hanem Csánynak középen álló alakja nem sikerült s ez az egésznek jó benyomását károsan befo­lyásolja. Somló Sári: Egészen elütő konstrukoióju mű a többitől. Roppant széles, alaosony talapzaton, a háttérben egy vastag klassikus görög oszlop­építményen áll Csány alakja, jobb kezében daru-

Next

/
Thumbnails
Contents