Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-10 / 28. szám

6 • Zalam egye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 junius 19. azonban 2 korona kiállitási illeték fizetendő. Ez a 2 koronányi dij azonban a gyorsabb elintézés és könnyebb kezelés végett mindenesetre postai levéljegynek a folyamodványra való ráragasztása utján. Az eljárás egyszerűsítése érdekében kívánatos továbbá, hogy az egyes tanintézetek kötelékében álló igényjogosult tanszemélyzet részéről az igazolványok kiállítása, illetve a következő évre való érvényesítése közös folyamodványban együttesen kérelmeztessék, a mely esetben a benyújtandó névjegyzékre annyiszor 2 K értékű postai levéljegy ragasztandó fel, ahány személy neve a folyamodványhoz osatolandó névjegyzékben foglaltatik. Amennyiben a kedvezményért jogosulatlanok folyamodnának, avagy ilyenek habár csak tévedésből is, a névjegyzékbe felvétetnek, az illető folyamodványra, illetve névjegyzékre felragasztott postai értékjegyek, avagy azok értéke visszaélés esetén, ezenfelül a hibás közegek ellen a megtorló intézkedések is foganatositandók lesznek. A folyó év tartamára szóló aroképes igazolványok kiállítása iránti folyamodványok legkésőbb f. évi julius hó végóig terjesztendők be a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI. Andrássy ut 75. sz.) Iskolai értesítők. A zalaegerszegi közép- és alsó iskoláknak az 1909/10. iskolai év tanitásrendjéről s a lefolytatott tanulmányok eredményéről kiadott értesítőiről mult számunkban megkezdett részletes ismertetést itt folytatjuk: Polgári leányiskola. A zalaegerszegi m. kir. állami polgári leányiskola s a vele kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamnak ezidei értesítőjét Kászonyi Mihály igazgató szerkesztette. Az iskola uj épületének homlokz.i képe után az értesítő az 1909/10-ik tanévről szóló igazgatói jelentéssel kezdődik, amely részletesen szót a tanulók óveleji felvételéről, a tanszemélyzet körében előfordult változásokról, a megtartott ünnepélyekről, a tanfelügyelői s ministeri látogatásokról s a vizsgák rendjéről. Az intézet felügyeletéről, tantestületéről s a polgári leányiskolák számára kiadott tantervről s más természetű ministeri rendeletekről külön fejezetek szólanak. A tanerők munkaköréről táblázatos kimutatás van, úgyszintén az általános óratervről s a következő iskolai évben használandó tankönyvekről. A női kézimunka tanfolyamról özv. Szeléné Zóbel Aranka oki. munkainesternő, a tanfolyam vezetője adott külön részletező jelentést. Az ifj. Segitő-Egyesület működését Grész Irma rendes tanárnő, a segitő-egyesület gondozója ismerteti. A tanszertár és könyvtár gyarapodásáról szóló részletes ismertetés és a tanulók névsorának ós érdemsorozatának külön táblázata után a lefolyt tanévről szóló általános származási és előtollas kalapjával, bal karján mentéjével s markával a kardját szorítja magához. Az alak Csányra semmiben sem emlékeztető. Előtte a talapzat elején magas bosszú kookatömbön egy ordító oroszlánnak fekvő alakja látható. Muzeális munka. Vass Viktor: Magasba nyúló, felfelé folyton keskenyedő obeliszk tetején lekonyult szárnyakkal napba néző turul madár áll. Az oszlop előtt alacsony kockatalapzaton áll Csány életnagyságú alakja, válláról lelógó mentével, amint kardjára támaszkodva erős, hajlíthatatlan akaratnak kifejezésével az arcán, néz komoran előre. A vázlatnak sirkőszerü hatása van, ami roppant kára a műnek, • mert egyébként Csány alakj a itt is gondos szép tanulmánynak eredménye. Sok tehát a pályázaton a részletekben is nivós munka s ez a tárlat a szoborra szánt összeg kicsinységét tekintve, a sikerült pályázatokhoz sorakozik. Mindent egybevetve, nekünk határozott művészi eseményünk ez a kiállítás, amelynek létrehozásáért a közönség igaz köszönettel adózhat a bizottságnak odaadó fáradozásáért. meneteli statisztika s a megjutalmazott tanulókról külön fejezetek szólanak, amelyek mellett az értesítőt az igazgatónak az 1910/11. iskolai évre szóló tudnivalókról adott külön terjedelmes jelentése zárja be. Ez az értesítő egy közelismeréssel vezetett leányiskola egy évi életének hű tükre. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város 883/kig. 1897. számú szabályrendelete alapján a szabadban fürdés tárgyában közzéteszem, hogy: 1. A zalapartján létesített bódé előtti viz részén, valamint — do osakis úszók részére — az úgynevezett »Kismalom« alatt, (az utóbbi helyen azonban csak ideiglenesen) a fürdés szabad. 2. A bódé előtti helyen a férfiak délelőtt 5 órától 8-ig, 11 órától d. u. 2 óráig és délután 6 óra után fürödhetnek, míg a nők ugyanazon helyen délelőtt 8 órától 11-ig s délután 7,3 órától 6 óráig fürödhetnek. 3. A fentjelölt helyeken kivül a szabadfürdós büntetés terhe alatt tilos, — tilos a mindkét nembeliek együttes fürdése, tilos a ruha nélküli fürdés, fürdés ürügye alatt a Zala balpartjára való átmenés, ott a növények letiprása, fürdés előtt vagy után a réten való kergetőzés, a nők j fürdése alkalmával a férfiaknak, a férfiak fürdése | alkalmával nőknek a fürdőbódéban vagy közelé; ban való tartózkodása. Zalaegerszeg, 1910. május 27-én. Ságy, rendőrkapitány. H irek. Peronospora. Nagyobb, fontosabb, égetőbb baja és kérdése ninosen ma e vármegyének, mint a peronospora. Szép remények füstbe menését, száz meg száz gazda számításának keresztül húzását jelenti az a rettentő pusztítás, ugy látszik országos veszedelem, amelynek rémes kifejezője a fenti szó. Egyes helyeken kopaszon, levéltől is megfosztva meredeznek a máskor áldástosztó venyigék az égnek, más helyeken pedig megmaradt ugyan a szőlő lombja, levele, de a termést teljesen vagy jórészben megsemmisítette a rettenetes betegség. Mekkora a kár, az ma még hozzávetőleg értékelhető csak, mert nem lehet tudni, hogy a j melegebb időjárás mennyire akasztja meg a baj terjedését. Azt hisszük azonban, nem járunk messze a valóságtól, amikor a vármegye szőlő| termésének nagyobb részében való elpusztulásái ról adunk számot. Hogy 200—220 ezer hekto! literrel kevesebb borunk lesz, kétségtelen. Pénzí értékben kifejezve 24 filléres borárak mellett | is legalább 4 millió 800 ezer, 5 millió 600 ezer korona kárt jelent. Ma természetesen már hiába sopánkodunk a baj óriási volta felett. Jövőre nézve azonban még okulhatunk. Mert igaz, hogy a bajnak ilyen hatalmas mértékben való fellépését a szokatlanul abnormális időjárás is okozta. A tél évtizedeken át, nem tapasztalt módon enyhe volt s ekkora osapadékot máskor két három éven át sem kaptunk. Tavasszal pedig heteken-hóuapokon át valósággal nyitva állottak az ég csatornái. Tény azonban, hogy hibásak a szőlősgazdák is. Hány száz szőlőt láthatunk, amely hiányosan lett permetezve, dacára annak, hogy a lakosság m^g május hóban hivatalosan is figyelmeztetve volt a közelgő veszedelemre. Pedig ne higyje senki, hogy az idei bajnak nincs kihatása a jövő évre is. Még ha elöljük is a peronosporát az alsó leveleken, vigan tanyázik az a felsőkön. S mikor aztán ősszel lehull a levélzet, a szél elhordja azt messze a tizedik, századik szomszédhoz is. hasztalan védekezem én tehát, ha a szomszédom nem oselekszi azt. A következő tavasszal vagy a nyáron épp ugy megkapja szőlőm a veszedelmes bajt. Ekkor aztán van nagy diadal. Lám X. Y. megtett mindent s mégis ugy pusztul a szőleje, mint az enyém — mondogatják egyesek. Ezen a veszedelmes bajon tehát első sorban csak a kötelező permetezés elérésével lehet segíteni. Utóvégre, ha a hernyószedésre, szerbtövis irtásra, cserebogár szedésre van rendelet, a szőlőbaj elleni védekezésre is el lehet rendelni a leg; alább kétszer való permetezést. Es nem csak el kell rendelni, de a legszigorúbban ellenőrizni is azt, nem ugy, mint az előbbi bajokkal szemben történik. Alig tudunk ugyanis rá esetet, bogy például a hernyó vagy cserebogár le nem szedése miatt minálunk valakit még megbüntettek volna, holott az emiitett ! kártékony férgek az idén is teljesen tönkretet1 ték fáinkat. Igenis, ne ültessen szőlőt az, aki j azt okszerűen kezelni nem tudja, mert ezzel nemcsak hogy magának nem használ, de mások egzisztenciájának határozottan sokat árt. Az okszerű kezelésnek ugyanis alfája az, hogy minden bajnak tőlünk telhetőleg idejekorán elejét vegyük, mert ha ezt, nem tesszük, az ideihez hasonló katasztrófák lesznek napirenden. Sokan ugyan a mostani baj okául köd, vagy hőütést emlegetnek. Természetesen, ezekkel a csapásokkal szemben Isten kezében vagyunk. De hogy a pex-onosporára elmondottak is aktuásak voltak és így megszívlelendők, azt hisszük, ezt nagyon sok ember szomorúan fogja önmagában elismerni. Egyházmegyei hír. A veszprémi megyés püspök j segédielkészi minőségben áthelyezte: Berkenyés l Istvánt Keszthelyről Kaposvárra, Blasutigh • Sándort Pápáról Keszthelyre, Tánczos Kálmánt jj Pacsáról Zidaszántóra, Vioze Pált Veszprémből j Pücsára, Berkovics Imrét Zalamerenyéről Ná; gócsra, Unger Ferencet Buzsákról Balatoncsicsóra, c Hegedűs Ferencet Z t'apetendről Szőlősgyörökre, | Stéfei Alajost Balatoncsicsóról Z il '.petendre ; az ujmisések közül pedig Bándy Ferencet Zalamerenyére, Gutheil Jenőt Murtvkereszturra disponálta. — A pannonhalmi főapát Schedí Ainulf osáosbozsoki lelkészt Aszófőre helyezte át, helyét Mesterházi Imre foglalja el. Református istentisztelet. Vasárnap, f. hó 17-én dé előtt 10 órakor református istenteletet tartan tk a zalaegerszegi evangelikua templomban. Áthelyezett szolgabirák. A vármegye alispánja Fr.rkas István alsólendvai szolgabírót, aki ideiglenesen Sólyomy Tivadar főszolgabíró betegsége alatt a sümegi szolgabírói hivatalt vezeti és dr Vizkelety Árpád sümegi szolgabírót, továbbá Szilágyi Dezső zalaszentgróti és Gíjássy Lijos letenyei szolgabírót kölcsönösen áthelyezte. A/ áthelyezés augusztus 1 ével töréuik meg. Kitüntetés, őfelsége a király Hajós Mihály alsólendvai ügyvédnek, aki Dr Hijós Ferenc ! csáktornyai és Dr Hajós Kálmán haksai képvi• selők atyja, a közügyek terén szerzett érdemei ' elismeréséül a kir. tanácsosi eimet adomány /.ta. | Áthelyezés — kinevezések. A pénzügyminiszi ter Gaál Miklós pü. segédtitkártsaját kérelmére j hasonminőségben a debr< ozeni pü.-igazgatóság| hoz áthelyezte, — míg dr Szikszay Jenő és dr í Tóth László vármegyei közigazgatási gyakornoj kokat a zalaegerszegi pü -iguz^a/guiósághoz pü. j fogalmazókká ideiglenes minőségben kinevezte. Áthelyezés. A m. kir. kereskedelemügyi mii nister Wt'isz Ignác ra'aegi rszegi álb-mépítészei i í hivatali főmérnököt Liptószentmiklósra helyezte ; át és az ottani államépítészeti hivatal vezet éI sével megbízta. Nevmagyarositas. Büchler JJQŐ alsólendvai . lakos vezetek nevét, belügyministeri engedély i alapján „Bér

a-re magyarosította. Gyászhír. Mély részvéttel vettük tudomísul, hogy Vistagh János nyűg. polg. iskolai tana'r ) Tapolcán hirtelen meghalt A megboldogult közszeretetben álló tagj a volt Tapolci város társadalmának s ismert és becsült alakja a megyei i közéletnek, amelyben régóta mint, lőrvényh itósági bizottsági tag veti, részt. Halála ősziute részvétet és gyászt keltett minden ismerőse és j tisztelője szivében. A család a következő gyász| jelentést adta ki : Özv. Vastagh Jánosué a saját, mint Emma leánya és ennek férje Dr Szende István, ugy alulírott rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett férj, illetve atya, após ós rokon Vastagh ' János nyug. polg. is olai tanár, birtokos és megye b. tag, életének 51 ik, boldog házasságának 24-ik évében hirtelen elhunyt. A megboldogultnak drága teieme folyó hó 7-én d. e. 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint, a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozit folyó