Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-20 / 8. szám

1910. tebruir 20. »Zalamegye Zalayármegyei Hírlap* 3 legelső ténye is törvénytelen volt. A nemzet pedig teljesítse kötelességét s tartson ki rendít­hetetlenül j >gsi mellett. A bizalmatlansági indítvány egyhangú elfo­gadása után ax alispán bemutatta az alkotmány­védő biaottság jegyzőkönyvét, amely a bizal­matlanság tekintetében sxó szerint megegyezik ai állandó választmány javaslatával. Kimondta •gyazeramiod a köigyülés, hogy a mostani kormány által kinevezendő főispán iránt sem viseltetik biaalomml; beiktatása alkalmá­val a szokásos ünnepi formákat mellőzi a a bi­zalmatlanságnak a közgyűlésen való tolmácsolá­sára báró Pattheány Géxa bizottsági tagot kéri fel. Aa alkotmányvédő bizottságot, amely axideig nyolcvan tagból állott, a közgyűlés 85 tagra egészítette ki a uj tagokul megválaaztattak: Legáth Kálmán, Csertán Károly, Krosetz Gyula, Stádal János, dr. Szigethy Elemér, Sxily Kálmán, IJjváry Géza, Nedeozky Jenő, Hajós Mihály, dr. Hajdú Gyula, Tripammar Gyula éa Külley János. Ax alispán belelentetta, hogy a belügyminisz­ter a főispáni lakásnak aa alispán lakásául való elfoglalására vonatkozó határozatot tudomásul vett* s ax állandó választmány azt a javaslatot tesxi, hogy a főispáni iroda céljaira szolgáló két szoba vétessék igénybe s a hivatalos helyiségek­hez caatoltaasék. Csertán Károly nem tartja helyesnek, hogy a főispánnak a várm«gy« irodát ne adjon, mert ex a központi tisztviselőkre s az ügymenetre is hátrányoa volna. Az állandó választmány javaa­latát azzal kívánja kiegészíteni, hogy a főispáni iroda exidősrerint a központi hivatalok részére vétessék ugyan igénybe, da a normális viszo­nyok visszatértével az alispán a főispáni iroda helyiségeiről gondoskodjék. — A közgyüléi Csertán Károly indítványának magfelelően ha­tározott. A megyei központi választmányban megüre­sedett tagsági helyekra dr. Józsa Fábián és Czobor Mátyás választattak meg. A balatonfüredi Erzsébet szeretetháx részére évi 600 K, a kaposvári siketnéma intézet ré­szére évi 200 K segélyt szavazott meg a köx­gyüléa. Fél tizenkettő után karült a aor a zalaeger­szegi városi takarékpénztár ügyére. Tudvalevő­leg a képviselőtestület azon határozata ellen, amellyel a takarékpénztár felállítását határozta el, több városi képviselő fellebbezést adott be. Miután az előadó az állandó választmány javaslatát behatóan ismartette, dr. Korbai Ká­roly polgármester kért szót » több, mint egy órán keresztül tartott érdekas és tárgyilagos be­szédben vázolta azokat az érdekeket, amelyek a városi takarékpénztár felállításához fűződnek ; ismertette a képviselőtestület elhatározásának indokait s az előadói javaslattal szemben azt vitatta, hogy a tervbe vett intézmény nem el­lenkezik a törvénnyel. Dr. Korbai ha sem fejezhette a beazédét, mert agy óra már elmúlt, amikor Árvay L*jos alispán feltette a kérdést, hogy a közgyűlés ki­vánja-e a tárgyalást folytatni. Miután a több­ség nem kivánt tovább tárgyalni, a gyűlést az alispán berekesztette. A másnapi gyűlés tehát újra a városi taka­rékpénztár ügyével kezdődött s dr. Korbai be­fejezte beszédét. Felszólallak utána dr. Berger Béla, dr. Keresztury József, dr. Hajós Ignác, Csertán Károly. Dr. Keresztury az állandó vá­lasztmány javaslatával szemben pótindítványt nyújtott be s ennek elfogadásával a közgyűlés kimondta, hogy a képviselőtestület azon hatá­rozatát, amelyben kimondta, hogy községi taka­rékpénztárt állít fel 200.000 K alaptőkével, jóváhagyja ugyan, miután azonban a város által tervezett keretben a községi vagyont nem látja eléggé biztosítva, az alapszabályoknak mefelelő módosítása a ujabb határozathozatal végett ax ügyet visszaküldi a városhoz. A városi takarékpénztár ügyének elintézése után a polgármester fizetésemelésére került a aor. Tudvalevőleg a képviselőtestület a polgár­mester fizetését H600 koronáról 4800 koronára emelte fel, ax állandó választmány azonban azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a határozat jóváhagyását tagadja meg. Az állandó választmány javaslatával szemben dr. Hajós Ignáo a határozat jóváhagyása uael­lett aaólalt fel. Tetszéssel és éljenzéasel fogadott beszéde után a közgyűlés a képviselőtestőlet határozatát nagy szótöbbséggel jóváhagyta. A közgyűlés ezutáu sok kisebb fontosságú ügyet intézett el. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága kedden tartotta meg február havi ülését, Árvay Lajos alispán elnöklete alatt. Az alispán jelentetto, hogy a aaondőrsóg 208 esetben teljesített nyomozó szolgálatot. Kiderít­tetett 203 bűncselekmény; a tettesek közül fel­jalentetett a biróaágnál 274, letartóztatásba he­lyeztetett 31 egyén. A kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó ki­hágás 15 eartben fordult elő; feljelentetett 33 tettes. A közigazgatási hatóságokhoz utalt kihá­gásokért feljelentettek 406-an, elővexettettek 67-en. Tűzeset 10 fordult elő. A kár értéke 5654 K volt, amelyből bixtosítás utján megtérült 2300 K. A tűx oka 6 esetben gondatlanság, 2 eset­ben gyermekek játéka, 1 esatben gyújtogatás volt, 1 esetben pedig kideríthetetlen maradt. Orvosrendőri hullaszemle 19 eaetben fordult alő. A halál oka 8 esetben baleset, 3 esetben öngyilkosság, 4 esetben szívszélhűdés, 4 esetben pedig emberölés volt. Január 29-én éjjel a várraagye nyugati réazé­ban gyenge földrengést észleltek. Kár nem történt. Amerikába szóló útlevél 30 egyén részére állíttatott ki. A kivándorlás nem mutat emel­kedéat. Közegészségügy. A tiszti főorvos jelentette, hogy január hónapban ax időjárás szokatlanul enyhe s túlságosan csapadékos jellegű volt. A felnőttek köxagészaégügyi állapota, a mult havihoz viszonyítva, nem változott s kielégítő volt. Influenza s a légaő azervek hurutos ós lobos megbetegedései fordultak elő nagyobb számban. A gyermekek egészségi állapota nem volt annyira kedvező. Némi szaporodáat mutatnak a roncsoló toroklob, vörheny és kanyaró, de nem járvánvszerü jelleggel. Fertőző bántalmak közül előfordultak: ron­••oló toroklob 47, hasi hagyraáx 32, vörheny 57, kanyaró 7, hökhurut 1, fültőmirigylob 1 esetben. Rendőri boncolat teljesíttetett 4 esetben. Külső hullaszemle volt IS. Súlyos testi sértés bejelentetett 5. öngyilkosságot 6 egyén követettel és pedig: Szily Dezső kasxaháxi birtokos és Róka Gábor 46 évea balatonfüredi lakos agyonlőtték magu­kat ; Kustán Máté caömödéri és Pál Gergelyné slsóesödai lakosok felakaaatották magukat a Árvái Adolf nagykanizsai lakos átvágta az ütő ereit. Véletlen szerencsétlenség folytán hatan hal­tak meg. Pais Mári 14 éves barabásszegi, Ba­ráth József 64 éves csabrendeki és Sipos látván 64 évea pötrétei lakosok megfagytak; Obadics Juli 10 hónapos beliozai gyermek vixbe fulladt; Boezkó Kálmán 28 éves reszneki lakost a fa ütötta agyon ; Kiapalinán egy másfél éves gyer­mek megégett. Sierencaétlen szülésnél egy esetben volt orvosi beavatkozásra szükség. Elmakórnak 4 esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát Három beteg elmegyógyinté­ze be szállíttatott, egy pedig házi ápolás alatt maradt. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 34 esetben mulasztatott el. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy jauuár hóban meglálogatta a csáktornyai tanító intézetet, a zalaegerszegi elemi és polgári isko­lát, a kézimunka tanfolyamot a az analfabéták tanfolyamát. Kir. segédtanfelügyelők meglátogatták a zala­egerszegi áll. leányiskola kilenc tantermét, a gaxd. ism. fiu és leányiskolát, az iparos tanonc­iskoláit éa kisdedovodát, a nagykanizsai II. igaz­gatósági körzet áll. el. iskoláinak tizennyolc tantermét, a III. igazgatósági körzet áll. el. is­kolának tizenegy tantermét, ax iparos tanoncis­kolát, a zalnszentgróti áll. el. fiu és leányisko­lát és kisdedovodát, a kisszentgróti, udvarnoki, csáfordi, tnakeszentpéteri, tekenyei, szalapai, tőrjei, leaenoetomaji, lesenoeistvándi éa leseucs­németfalui rk. el. iskolákat. Kir. tanfelügyelő jelenti továbbá, hogy ezen időszakban az 1907. évi XXII. t.-e. alapján 99 községi elemi iskolai tanító fizetéskiegészítés és korpótlék cimén 24900 koronát, 332 róm. katb. tanító 79200 koronát, 21 reform, tanító 6800 koronát, 18 ág. hitv. ev. tanító 4600 koronát, 17 izr. tanító pedig 5500 koronát — vagyis a vármegyének 487 községi és felekezeti taní­tója összesen 282735 korona államsegélyt élvez évenkint. Ax elemi népiskolai oktatatási ingyenességet méltató 1908. évi XLVI. t.-cikk, ax 1909. évi 150000 számú min. körrendelet alapján ax egász vonalon elő van készítve, amennyiben a közig, bizottság 5681/1909. sxámu intéxkedésével a vármegye összes közaégi éa hitfalekezeti jellegű el. iskolái iskolaszékeinek tüzetes irányítást adott a követendő eljárásra nézve. Mart az 1907. évi XXVII. t.-e. alapján már segélyt élvező tanítókkal egész más elbánás fo­ganatosítandó, mint ax ily aagélyt még nem élvező, da tandíj cimén államsegélyt idénybe vevő tanítókkal, valamint hogy kiilömbség téte­tik axon iskolák köxt, melyeknél a tandíj a ta­nító közvetlen javadalmát képexi és axok közt, melyeknél a tandíj az iskolafentartás dologi moz­zanatai köxt szerepel, egyalőra azon tanítók­nak államsegélye fog az 1908. évi XLVI. t.-c. értelmében megállapíttatni, kiknek a tandíj ja­vadalmi jegyxőkönyvakban, illetve dijlevelekbeu biztosított közvetlen jövedelmét képexi. Ax össxes érdekelt iskolafenntartók a köz­igaxgatási bizottság által elbírálandó kérvényeik beterjesztésére xáros határidőt kaptak. Zalavármegye gazdasági viszonyai január hóban. Ax időjárás ax elmúlt hóban általában enyhe jellegű volt. Csapadék, ugy hó, mint eső alakjában nagy mértékben esett, miáltal a vatések fejlődéséhez szükséges téli nedvesség kellő mértékben biztosíttatott. Január utolsó harmadában a csapadék hó alakjában jelentkezett s a hőmérséklet némi lehűlést mutatott. A hó azonban állandó jellegű­vé nem változhatott, a rá következő eső és enyhébb időjárás annak tartósságát nem bizto­síthatta. A gazdasági munkaerő az elmúlt hóban külső gazdasági munkálatoknál, nem annyira a csapa­dékdús időjárás következtében, mint inkább a talaj tnlságos felázása miatt, alig volt foglalkoz­tatható. Jauuár hóban a várt hőmérséklet lehűlése nem következvén be, a gazdák azon reménye sem válhatott valóra, hogy a f. évi jégszükség­letüket fedezhessék. Közgazdasági szempontból ugyan jelenték­telennek látszik, vájjon az egyes gazdaságok kellően el vannak-e látva jéggel, mégis tekin­tettel arra, hogy a megyében működő 83 tej­szövetkezet nyári üzeméhez a jeget úgyszólván nem nélkülözheti, a jéghiány közgazdasági szem­pontból is tetemes károsodást okozkat. A vetések állapotában az elmúlt hóhan lénye­gesebb változás nem állott be. A vetések álta­lánosságban jól állanak s hasonló tovább fejlő­dés mellett kedvező termésre nyújtanak kilátást. Az állatállomány takarmányozása minden nehézség nélkül eszközölhető. Célszerű beosz­tással, a mult évi szűkebb takarmánytermés dacára, a gazdák az állatállományt jól ki fogják teleltetni tudni. Mig a takarmánykészletek fentiek szerint a szükaégletuek megfelelő mennyiségben állanak rendelkezésre, addig ax alom anyagok, minél közelebb jutunk a kitavaszodáshoz, annál na­gyobb hiányt mutatnak fel. Sajnos az e cikk­beni hiány alig, vagy egyes esetekben esak némileg fedezhető és pótolható. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hóban kedvazőek voltak. A sporadikusan fel­lépett egyes elhullási esetek az állategészség­ügyi viszonyt egyáltalán nem befolyásolták kedvezőtlenül. Az állatárak az elmúlt hóbán emelkedő irányzatot mutattak. Ugy a hizó állatok árai, amelyek ma az egy koronás ár körül mozognak, mint a jármos és növendék marhák árai is emelkedtek. Hacsak egy kedvezőtlenül megkötött keres­kedelmi és vámszerződés az állatárakra lénye­gesebb befolyást nem fog gyakorolni, ugy remény van rá, hogy a f. évben az állatárak

Next

/
Thumbnails
Contents