Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-20 / 8. szám

4 » Zalamegye, Zalavárraegyei Hirlap« 1910 február 20. nem csak a mai színvonalra s esetleg némileg azon felül is fognak emelkedni, hanem hogy azok állandó jellegüket meg ii fogják tartani, biztosítván ezáltal a gazdáknak az állatállományból származó jövedelmek egyenlőségét és az ez alapon nyugvó jövedelmezőségi számitások biztosságát. Az állatvásárok nagyobb forgalmat az elmúlt hóban nem tüntetnek fel, azonban általánosságban jellemzi axokat a forgalom élénksége. A gabonaárak január hóban osakcem változatlanok voltak. A külföldi államok, a tengerentúli földrészek terméseinek mostani letakaritási ideje s terméshozamuk nagysága felől való tájékozatlanság a kereskedő világot mintegy várakozó álláspontra kényszeritette. A borárakban január hó folyamán lényegesebb váltoxás nem állott be. Sajnos még ma ia elég számos gazda van, aki mult évi bortermését nem tudta értékesíteni s igy a késxletek, melyek eladásra várnak, még elég tetemesek. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakoroló tényeiők a mult hóban nem fordultak elő. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi visaonyai kedvezők voltak. A hivatalból jelentendő betegségek köeül a lépfene, a rühkór, a sertésorbánc és a sertésvésa fordultak elő. Ezen betegségek elterjedését a következő adatok mutatják, úgymint: lépfenével a hó elején 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 5 községben, megszűnt 8 ban, fertőzve maradt 1 község; rühkórral a hó elején 3 község volt fertőzve, megszűnt 2-ben, fertőzve maradt 1 község; sertésorbánccal a hó elején 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 4 köxségben, megszűnt ugyancsak 2 köaségben, fertőzve maradt 4 köxség; végül sertésvésszel a hó elején fertő ve volt 16 község, a hó folyamán megállapíttatott 12 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 24 község. Mindössze tehát 27 község volt fertőz ve a hó elején, a hó folyamán 21 községben állapíttattak meg ragadós betegségek, viszont vésxmentessé nyilváníttatott 18 köxség, fertőzve maradt 30 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, a novai, pacai, sümegi, tapolczai járásokban a sercegő üszök szórványos esetei, továbbá a pacsai járásban a lovak influenzája és mirigykórji, végül a zalasaentgróti járásban a fertőző nyúltvelőbénuiás ogy szórványos esete fordult elő. Védőojtások ezúttal elenyésző csekély számban történtek: mindössze 3 gazdaságban, lépfene és sertésorbánc ellen. A januárban megtartott állatvásárokon a forgalom lanyha volt, kivéve a zalalövői vásárt, melynek közepes, — továbbá a nagykapomaki vásárt, amelynek élénk volt a forgalma. Igen sok vevő kereste még fel a keszthelyi álh>tvásárt, bár az állatfelhajtás osak mérsékelt volt. Az állatrakodó állomások forgalma, amely ezen időszakban különben is igen mérsékelt szokott lenni, ezúttal még a szokottnál is gyengébb volt. Január 7-én megnyílt Nagykanizsán a VlII-ik husvizsgálói tanfolyam. A falu. A magyar társadalom hibája mindenkor az volt, hogy keveset törődött a faluval. N m igyekezett mélyebben szántani a falusi életben, magára hagyta, nem gondolt vele. Ez vonta maga után a falu elszegényedését, a falurfi nép szertezüllését s azokat a bajokat a nemtörődömség okozta, melyek hosszú sorozata emészti a magyar földet. A kormányzat is csak azt nézte, hogy honnan és miként prése h lő ki na

; vobb adó a faluból; a tcheiősök csak üzért toborozták a maguk szervezeteibe a kisbirtokos gazdákat és a falu népát, hogy felfelé eldicsekedhessenek vele, kogy inje velünk vau a nép, de érde miért soha semmit nem teltek, mert veszélyeztetve látták a maguk port áj it, a hol a latifundiumusok és tizezerholdasok az urak. Egyrészt a kimondottan falusi érdekeket védő szervezetek hiánya, másrészt a szociális vezetés ferde iránya a falu buja naa ie. Ezért történik, hogy a magyar kisbirtokosság bármikor felemeli szavait, jogos érdeke' ni 'ghallgattatásra nem találnak s azért történhet j meg az is, hogy törvényeink nem biztosítják | kellően a falusi nép érdekeit, mert szavukat nincs aki odafent íolmáosolja, a magyar urak pedig nem is igyekeznek a falu bajait megismerni. Ez az oka annik, ha mondjuk rossz termésű . esztendő van, ha úgyszólván vetőmagja sincs a kisgazdának, — hiába fordul kormányhoz, uiinisxterhei, nem kap segítséget, azért olyan aránytalan ax adója, saóva! őzért pusztul, mert senki sem törődik vele. Eit a nemtörődömséget ptdig a magyar társadalom nem is igyekszik levetni. M>rad továbbra is olyan, mint előbb volt, holott ma már az ujabb szociális eszmék diadalát üli agési Nyugateurópa s ezek az esamék kell hogy érvényesüljenek hazánkban is. Mindent a népért, mint nemzetfentartó alkotó réiaeért egy nemzeti államnak! ezt a jelszót régen felfogták a nyugati államok kormányai, társadalmi szervesetei kezdve a lordoktól — márkiktól a legkiiebb városi latájnerig; mindent a faluírt, amely dolgos népével táplálja a nemaetet, ragaszkodik a földhöz, gazdagítja az államot, a mágnásokat, mindenkit, akinek a hazában élni kell. Csak nálunk vsn az másként, asért senyved és pusatul a falu. Nálunk még na is aa aranyborjú a pénz s ennek könnyű megszerzéseért tesz félre minden kisebbnek látszó érdeket az, aki az aranyborjúhoz könnyen s a nép által fért hozzá. Az önzís, a zseb politikája ez, nem az a politika és társadalmi munkásság, a melyet a tehetősöktől méltán elvárhatna a falu népe. A magyar kisbirtokos gazdanép végtelen türelmére vall, hogy mindeddig némán tűrte az igératek és szép jelszavakból élősködők nemtörődömségét. Belátta, hogy mai szervezetlensége, elhagyatottsága mellett hasztalan kér, hasztalan vár bajaira orvoslást, kezdve a kormányzattél, a föld nagy uraitól, a mágnásoktól, vagy a pénz arisztokratáitól s belátta azt is, hogy ha ezt tovább is igy hagyja, ss a nagy betegség, amely elharapózott a magyar földön, megfojtja, megsemmisíti. j Belátta a falu népe, hogy itt erős és gyors ' cselekvésre van szüksége s önálló, olyan szervezetekbe tömörül, a melyeknek vezetői kisbirtokosok s amelyek érdekei uem is lehetnek egyebek, mint a falusi nép érdekei. Ezeket ki kell építeni minden faluban és kell, hogy mindenki, aki a földmivelő nép érdekeit szivén viseli, a kisbirtokosság segítségére legén. Szép, nemes hivatás er, mert célja: erőssé tenni a falut, a földet mi velő gaidanépet s vele a magyar földet, a nemzetet. Ne kicsinyeljük ezen munkát, vegyük ki részünket mind, akik e társadalomhoa tartozunk, a magyar kisbirtokosság nemes törekvései előmozdításában, hogy végre ez a produktív ositály is boldogulhasson! Törődjüuk joliban a faluval 1 Hivatalos rovat. i. A városi tanáos, mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg r. t. város területére 1810. évre 20 iparhatósági megbízott válasz'ása az 1894. XVII. 172. értelmében folyó évi februír 21-én hétfőn délelőtt 9 ónkor a városház nagytermébau fog megtartatni. Felhívatnak a legalább 20 K egyenes állami adót fizető iparosok, kereskedők, hogy a kitűzött helyen megjelenve választási jogukat gyakorolják. II. Közhírré teszem, hogy a zalaegei szegi lópat- j kolási tanfolyam hallgatóinak a lópatkolásban i való kiképzése cé'jábó

1 és illetőleg az ehhez i szükséges lóanyag biztosítása végett >• tanfolyam j tartama alatt folyó hó 13-tól ke/.dődőleg minden vasár és üunepnapon (busvát pünkösd el»ő és második napjának kivételével) délelőtt 8 tói 10 óráig a h <lybeii lionv'dhu^zar luktanya kovácsmiihelyébe elővezetett lovak, a tanfolyamon résztvevő kovácsok által, a m. kir. honvéd állatorvos személyes felügyelete mellett teli sen ! díjtalanul fognak megpk(koltatni. A fenti célból j csakis egésr.séges lovak vezethetők elő. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1910. évi február 11-én tartott üléséből. , Dr Kurbai, polgármester. H irek. Ki lesz Zalavármegye főispánja? Olyan kérdés, amelyre valószínűleg ma a miniszterelnök s 'in tud válaszolni. Megbízható forrásból ugy tudjuk, hogy a kormány Zalába még mindig nem tudott főispánt kapni. A szállongó hirek szerint tz első jelölt dr. Szüllő Géaa, a letenyeí kerület volt néppárti képviselője lett volna. D<; ő ma már teljesen a kűmbináoión kívül áll. Axután Soós PoDgráo miniszteri osztálytanácsost emlegették, sőt mai napig ő áll az előtérben. Kinevezése nem valószínűtlen, mert a kormány elaő sorban olyan főispánt keres, aki a vármegye visaonyaival ismerős. Soós Pongrá<r'pedig hoszezabb ideig állott Zalsvármegye szolgálatában, mint szolgabíró és sümegi főszolgabíró s később is évekig lakott Nagykanizsán, mi

nt anyakönyvi felügyelő. — A legutóbbi napokban grófFesuties Györgyöt, gróf Festetics Tassiló fiát emlegetik főispán jelölt gyanánt. Képviselőválasztás! kombinációk. A mult héten többféle kombináció keh szárnyra a képviselő jelölésekre nézve. Ezek a hirek többnyire a mult héten lezajlott megyegyülés alkalmával folytatott beszélgetésekből sarjadtak ki s mindenesetre nagyon koraiak. — Az bizonyos, hogy Farkas József a zalaegerszegi kerületben fellép. Függetlenségi ellenjelöltje azonban fa'tétlenül lesz. A függetlenségi pártiak Bosnyák Géza jelölését támogatják. Ez egy pozitív hír mellett emlegetik, hogy Csáktornyán fellép dr. Hajós Ferenc munkapárti programmal Filipios Lajossal szemben. Alsólendván Isoó Fareuc, esetleg dr. Iioó Viktor jelöléséről beszélnek. Zalaszentgróton állítólag gróf Károlyi Imre lenne Eitnor Zsigmond ellenjelöltje s a nagykanizsai kerület függetlenségi pártja Vizlend vay Sándort óha jtja jelölni. Hir szerint ifj. Zalán Gyula sem idegenkedik attól a gendolattól, hogy Djbrovios Milánnal szemben fellépjen. Gyászhír. Özv. gróf Batthyány Gadőné született báró Fiáth Borbála, a nemeslelkü áldott nagyasszony, meghalt Alsókustányban, február hó 13-án. A Gondviselés hosszú élettel áldotta meg. Kilenevenhárom évet élt s áldásos életét Istenben megnyugodva fejezte be esaládja körében. A részvétben osztozik Zalavármegye egész közönsége, amely mély tisztelettel és szeretettel veszi körül a gyászoló családot. A megboldogult édes- anyja volt gróf Batthyány Pá! volt főispánunk iak, gróf Batthyány József orsz. képviselőnek ós gróf Batthyány Ernőnek, vármegyei köxáletiink nagy tiszteletben álló vezető férfisnak. Az elhunyt nagyasszonyt. 15 éu helyezték örök nyugalomra az alsókustányi családi airboltban. A család * következő gyászjelentést adta ki : Fájó szívvel tudatják alólirtak felejthetlen jó anyjuknak, anyósuknak, nagyanyjuknak és dédanyjuknak : ^Németujvári özvegy Gróf Batthyány Gedőué szül. Báró Fiáth Borbálának 1910. február 13-áti este s/

410 órakor rövid szenvedés után történt elhunytát. A boldogultnak hiilt tet«me kedden délután 15-én 3 órakor lesz a e-vdádi sírboltban örök nyugalomra helyezve. A'só kustánv, 1W10. február 14-én. — AÍ éiei vége : oaj szebbnek kezdete. — Biró Gödel-Lannov Emiiné — Síül. gróf Batthyány Júlia, gróf Batthyány Ernő, gróf Bitthyány József, gróf Batthyány Pál, gróf Bitthyány Franciska, gróf Batthyány P-uln, grót B tthyány Vilma, gróf Batthyány Ádám: gvermekei. Báró Gödel Ltunoy £ nil: veje. Gróf Bitthyány Ernőué — szül. R .biosek Marianne, gróf Bitthyány Jóxiefné — szül. Várbogyay B 'sjyay Vilma, gróf Batthyány Palné — szül. Pallini I'jk^y Valéria: menyei. Gróf So nnsich Ödönné —s*ü!. Báró H i in H'elén-', gróf Bitthyány Marietta, gróf Batthyány Lajsácjka: unokii. Gróf S >'nssieh Enő, grót S iwirc'i L -is: d<dunokái. Szabad líceum. V asa'rnap dílutá.i M-d^v-si Lajos főgitniiáziu.ni igazgató tart itt rmduviit érdekes «s tanulságos e'ő.tdíst Rtfi.ielről s a n»gy mester művészetéről. A remek vetített képek s ax előadás aestetikti fujtegelésai éivo7eiet szereztek és sok tnnu ságot nyújtottak a hallgatóságnak. S/.ines vetitett képekben lá'tuk a firenzei Pilti képtár mű'iincsét, a granduci Madonnát, a firenzei síi^lioes Madonnái, a szép kertésxaőt (P.>ris, L'livrj), a folignói M-idonn t