Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-13 / 7. szám

>Zalaro©fye, Zalftvárnsegyei Hirlap« 1910 február 13. Az elővételi jog osak 1910. február h<5 15-től 1910. évi március bő J 5-ig gyakorolható olyképpen, hogy a régi részvények szelvény ív nélkül uz intézetnél a hivatalos órák alatt bemutatar.dók a jogosultsági jegy kiadása céljából. A határnap elmulasztásával az elővételi jog megszűnik. — Azon uj részvényeket, melyekre nézve az elővételi jog nem gyakoroltatik, az igazgatóság nyilvános árverés utján értékesíti, de nem 1000 K-án alul. A netán elérendő többlet az intézet javára esik. — Az uj részvények 1000 K átvételi ára 3 részletben fizetendő be: a) az első részlet vagyis fél uj részvény jog után 100 K és az egész uj réssvény után 200 K, az elővételi jog bejelentésével egyidejűleg elismervény ellenében, legkésőbb 1910. mároius hó 15-ig; b) a második részlet vagyis 100 K illetve 200 K legkésőbb 1910. április hó 15-ig; o) a harmadik részlet vegyis 300 K illetve 600 K legkésőbb 1910. junius hó 15 ig fizetendő be; d) minden részletfizetéskor annak 1910. január 1-től számítandó 5°/

0 kamata is befizetendő; e) jogában áil azonban minden részvényesnek a megállapítottnál nagyobb részleteket is, avagy az 1000 K-át egyzorre is befizetni. — Bármely részletfizetés elmulasztása esetében a bejelentett elővételi jog megszűnik és a befizetett összegek az intézet javára esnek és az ekként felszabaduló részvények 4. p. értelmében értékesíttetnek. — A kiboosátsndó uj részvények az 1910. évi nyereségben a régi részvényekkel egyenlően részesülnek. — Fél részvények nem adatnak ki, miért is az uj fél részvényről szóló elismervény a tulajdonos által egy másik részvényes hason fél •lismervényével magán uton egyesítendő és mint egyesitettek az intézetnél legkésőbb 1910. évi október hó l-ig bemutatandók, mert az ezen halárnapig egyesítve be ném mutatott fél elismervények értéktelenné válnak és a kir. közjegyző közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, a befolyandó vételár — a felmerülő költségek aránylagos levonása után — az elismervények birtokosainak illetőségük arányában fog kiadatni, esetleg részükre birói letétbe helyeztetni. — A kiboosátandó 200 db uj részvény a harmadik részlet befizetés* alkalmával bejelentendő tetszés szerinti névre fog kiállíttatni. — Az uj részvéuvek 1910. évi október 1-től kezdve az 1000 K befizetést igazoló elismervények beszolgáltatása ellenébsu átvehetők lesznek. — A kiboosátandó 200 db uj részvény uián befolyandó 200.000 K-ából 100 000 K-a a részvénytőkéhez csatoltatik, 72731 K 71 f, a reudes tartalékalapnak 300.000 K-ra váló felemelésére fordíttatik, mig a 27268 K 29 fillérből az ezen művelet keresztülvitele által felmerülendő költségek levonása után fennmaradó összeg a rendkívüli tartalékalap gyarapítására fordittatik. A Zalavármegyei Takarékpénztár r. t. 10-ikén tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Krosetz István h. elnök vezérigazgató elnöklete alatt. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, a mérleget s a felosztási tervezetet elfogadta és az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. Egy 400 K névértékű részvényre 54 K osztalékot fizetnek. A szelvényekot az intézet pénztáránál a jövő héttől kezdve beváltják. A közgyűlés elhatározta, hogy az igazgatóságot tuég egy taggal kiegészíti s ezen tagsági helyre Koosuba Emil gyógyszerészt egyhangúlag megválasztotta. A takarékpénztár alaptőkéje 60.000 K, a tartalékok pedig az idei dotáoióval 80.000 koronára emelkedtek. A betétállomány 1.005 817 K 33 f, A váltófárca 817.226 K 81 f, a jelzálogkölcsönök összege 299 358 K; az értékpapír állomány 31023 K; az ingatlanok értéke 42 706 K 83 f. Az 1909 évi tiszta nyeremény 22.S81 K 83 f, amelyből 8100 K a szelvények beváltására, 6119 K 60 f a tartalék dotálására, 4<i56 K 43 f az igazgató, igazgatóság, felügyelő bizottság éa hivatalnokok jutalékára, 300 K jótékonycélra, 120 K a könyvelő gyakornok, 110 K sz intézeti szolga jutalmazására, 600 K az intézeti ház értékéből vs

;ó leírásra használtatik fel, 2333 K 80 f pedig a jövő évi számlára vitetik át. A Zalamegyei Központi Takarékpénztár r. t. közgyűlése február 7 ikéa délután folyt ie, Kroselz Gyula e!nök-ig«zgató elnöklete alatt. A közgyűlés által elfogadott mérleg szerint ! az intézetnek 160.000 K részvénytőke mellett i — az idei dotációkkal — 165.000 K tartálékai . vannak. Betétállománya 2.168.305 K 44 f; a ] váltótároa 1.345 087 K 30 f; jelzálogkö'csönök 1.023.589 K 90 f; önsegélyző egyleti kö csönök 148.163 K; ingatlanok 136.111 K 23 f; értékpapír állomány 129.440 K. A tiszta nyeremény 60.955 K 60 f. 1 A nyereményből minden 400 koronás egész részvény után 65 K és uainden 200 koronás fél részvény után 32 K 50 f adatik kamat és osztalékul. Az igazgatóság, felügyelő bizottság s tisztviselők jutalékának s 500 K jótékonycálu adománynak leszámítása után 11.103 K 21 f a jövő évi stámlára vitetik át. A közgyűlés megejtette a tisztújítást is és ugy a* igazgatóság, mint a felügyelő bizottság tagjait újból megválasztotta. Könignaayer János agg korára való hivatkozással nem kívánt tovább az igazgatóságban helyet foglalni. Helyére Dr Keresztary József választatott mog. A Mars bolygóról. (A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Körnek 1910. január 23-án tartott szabad liceumi előadásán fölolvasta és vetített képekkel Mustrálta : Dr. Keresztury József.) A közelmúlt őszén, szeptember, október hónapok kora estéli óráiban egy szokatlan fényes csillag keltette fel érdeklődésünket. A keleti égbolton izzó parázsszínben tündökölve versenyre látszott kelni ismert esthajnalcsillagunkkal : a Vénussnl és fényes esillagtársával : a Jupiterrel. Ez a csillag a Mars bolygó volt, s fényre, nagyságra szórt oly szokatlanul nagy, mert földünkhöz épen ez időben oly közel járt, amilyen közel 1877 óta még egyszer sem. Tudnunk kell ugyanis, hogy a Mars naprendszerünk ismert 8 főbolygója közül sorrendben mindjárt utánank következik. Földünk pályája a nap körül a körtől csak alig különböző oly ellipaÍ8, melynek periheliuma, vegyis a naphoz legközelebb fekvő pontja, kerek számban 146 millió km., apheliuma, vagyis a naptól legtávolabb eső pontja 151 millió km. Földünk pályáját a Mars pályája veszi körül. Ez szintén egy ellipsis, amelynek a periheliuma 205 millió, apheliuma pidig 247 millió kilóméter. Földünk és a Mars e pályakon egy irányban morognak, de mivel a Föld körülbelül félannyi idő alatt végez be egy körmozgást, mint a Mars, ennek az a következménye, hogy feddünk rniuden második évben elhalad a Mars előtt, vagy amint mondani szokták, vele együttállásban — oppositióban — van. A két égitest ilyenkor van egymáshoz legközelebb. Minthogy a foldpálya apheliuma és a marspálya periheliuma ugyanabba a körnegyedbe esnek, nyilvánvaló, hogy ez az oppositió ránk nézve akkor a legkedvezőbb, ha az a földpálya apheliuma, vagy a marspálya periheliuma tájára esik. Ekkor köztük nem nagyobb a távolság 54—56 millió kimnél, míg ha ugyanilyen alkalommal a két égitest szemben-állásba kerül, a köztük levő távolság több, mint 398 u»ilbó km. Hogy ez a tetemes távolság kiilömbség szem nel látható változást idáz elő a bolygó fényében és látszólagos nagyságában is, az osak természete.-, mert amíg egy elég kedvező oppositió mellett a Mars tányérja 615 szorosan nagyító telesbópon át nézve körülbelül akkoráaak látszik, mint a hold ez bad szemmel, addig szembenállásakor ugyanezt az eredményt o*ak körülbeiül 500 szoros nagyítás mel'eu érhetjük el. Az 1909. szeptemberi együttálláskor a Mars és Földünk közt levő távolság neoi volt nagyobb 56 millió kilométernél, ugy, hogy a bolygó láikepe már egy kisebb, teazem tol, a birtokomban levő 75 milliméteres távcsövön át nézve — 210-szeres nagyíus mellett — is ncgy.n szép és tanulságos volt. Csillagászaink nem is mulasztották el a krd vező alkalmat, s a világ minden táján serónyeu ! folytak a megfigyelések. Bizonyára sikerült is sok érdekes és értékes aoyngot összegyűjteniők, csak várjuk meg, amíg mindent fol fognak dolgozni I Addig azonban lássuk, mit tudunk biztosan már is a m

; szomszédunkról ? ! Már Galilei a maga primitív — mindössze 8-szor, majd 16 szór és végül 32 s/.er nagyító távcsövével 1610-ben észrevette, hogy a Marsnak is vaunak fény változásai, vagyis világos és sötét részei, akár csak a mi holdnnknak. — Mindazonáltal e fény változásokat kétségkívül csak Fontana figyelte m"y 1638-bn, sőt határozottan csak Wilbam Herschelnok 1781 és 1783-ból származó fölvételein láthatjuk először. Fontana vette legelőször észre azt is, hogy a Mars tányérja ne na mindenütt egyforma vörös fényű, hanem az>n kisebb — nagyobb sötét foltok különböztethetők mag. — E foltokat a maguk jellegzetességében először Salvatore Serranak 1666 márciiw 30-áról szóló felvételén láthatjuk, jóllehet azok ma már egy kisebb fajta távcsőv«l is igen szépen kivehetők. E foltok mozgásának megfigyelése alapján állapították rneg, hogy — miként a Föld, — ugy a Mars is forog saját tengelye körül, sőt mi több, e forgási idő majdnem egyezik a két égitestnél, amennyiben a föld 23 óra 56 perc, 4 m perc alatt, a Mars pedig 24 óra 37 perc és 23 mperc alatt fordul meg egyszer saját tengelye körül, ugv, hogy a Mars-beli nsp és éjszaka alig egy félórával haladja meg a mienket. Annái nagyobb azonban a külöinbség az évben és az évszakokban, mert amig egy földi óv 365 nap, 6 óra, 9 percből éli, addig egy marsbeli év majdnem kétannyi idő, 686 nap, 23 óra és 31 perc Hlatt telik le. Nem nehéz tehát kiszámítani, hogy egy marsbeli 20 éves hajadon nálunk már 40 éves vén leány, egy 30 év98 ifjú 60 éves öreg, egy 50 éves férfiú 100 éves agg éa egy 80 éves öreg 160 éves aggastyán lenne, ba ugyan a Mathusalemek kora már rég le nem járt volna nálunk. Nagyságra a Mars körülbelül 6 és félszer kisebb, mint a Föld, de 3-sxor nagyobb mint a Merkúr, és 7 és félszer nagyobb, mint a Hold. Arról, hogy a Marsnak is van holdja, sőt nem is egy, hanem kettő, csak 1877 óta van tudomásunk, — jóllehet már Kepler, Swift és Voltaire régen beszéltek és irtak róla, hogy a Mars körül holdak keringenek, de jövendölésük hitelre nem talált, s 1877 ig általános volt a vélemény, hogy a Marsnak nincsenek holdjai. Mindazonáltal voltak kétkedők, s ezek közül Hall Asaph amerikai csillagász az 1877. évi kedvező együttállást fö használva a washingtoni esillagvizsgá.ó intézetnek abban az időben leghatalmasabb távcsövén hosszú céltudatos kutatás és ker^s u'án n egyiket augusztus 11-én, a másikat 17 en éjjel csakugyan megtalálta. Fölfedezésük, — mik nt a csillagászat terén igen sok más — egy nőnek, t. i. Hall nejének köszönhető, mert túdós férje a hosszantartó eredménytelen kutatásba beleunván, már épen abban akarta hagyni a munkát, midőn neje hozzá lépett, s kitartásra bíztatván, végre mégis sikerre vezette. Hall a belső holdat Phobos-nak vagyis Félelemnek, a külsőt Düimosnek, vagyis Futásnak keresztelte e

1, mert Homeros szerint Mars: a hudisten, akinek nevéről az ókor e bolvgót elnevezte, midőn bosszúálló dijára indult, Plmbost és Deemost fogatta be kocsijába. E holdak a Mars körül majdnem egyenlítőjének síkjában keringenek, pályájuk inajdueui szabályos köralaku. Deimos 30 óra és 18 pero alatf, Pliobos 7 óra 39 perc alatt tesz meg egy körforgást. Mivel pedig magának a Maisuak tengelyforgási ideje több, mint 44 óra, ebből igen külöuös és érdekes jelenségek származnak. — Mert amíg a Mars egyszer megfordul saját tengelye körül, üddig Pli iboe 3-szor fuj körül a M rsot, Hóra alatt Uiiid.ín fény változáson keresztül megy és aoai még különösebb, nyugaton kel és keli ten nyugszik. Felületét a Mars f-lii eíótői mindössze osak 6051 km. válasxtja el, s mivl a M rs valódi »t mérője 6745 km., nyilvánvaló, hogy közte ih a Mars közölt még egy Marsot nem lehetne elhelyezni, hoiott a Főid 's a Hold között L'9 Föld elférne. A M*rs h > djai a legkisebb rend*zeres égitestei, umeiyeket isuaerfiuk. Valódi átmérőjük niig több 10—12 ki óméternél. Fu.c->a kis világok, amelyeket bármely turista gyalogszerrel egy nap alatt könnyen körül járhatna. A bolygó holdjainak felfedezése módot adott arra, hogy a Mars tömegét pontosan meghatározhassák. E szerint Mars 9 és féls/.nr könnyebb mint a mi földünk, vagyis törn-ge a Főid tömé-