Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-13 / 7. szám

1910 február 13. >Zalamegye, Zalavármegyei Hirla i< afJAifiattawarwiw». > inánva. Eí veszélyes preoedenst szülne a jövőre nézve. A rárosuak autonomikus joga, sőt kötelessége tiszt viselőinek olyan dotációt nyújtani, őket olyan helyzetbe juttatni, hogy ne legyenek kénytelenek anyagi zavarokkal küzdeni. Mert esak olyan tisztviselőtől követelhetünk jó, értékes és megbízható munkát, akinek tisztességes megélhetést biztosítottunk. Minden ember azért dolgozik, hogy megélhessen. A város polgármestere is megkövetelheti, hogy munkásságát és szorgalmát qualificatiójáhos és elfoglalt állásához mérten honorálják. Ha a város nem gondoskodik első tisztviselőjének megfelelő dotáoiójáról, aligha találkozik rzen díszes, de egyszersmind feleiősségteljes állásra megfelelő egyén. És megtörténhetik újból városunkkal az, ami már megtörtént, hogy t. i. nem vállalkozik senki a polgármesteri állásra. Vannak az állandó ráltsztmányban is, a törvényhatósági közgyűlésen is olyanok és *zt hisszük többen, akik tiszti fizetésükből élnek ; ezek tudhatják legjobban, hogy mi az, ha a tisztviselő anyagi gondokkal küzdve kénytelen dolgozni, azért jogosan elvárható ezektől, hogy s város közgyűlése által hozott en e szükséges és méltányos határozatot az ő hathatós támogatásukban részesítsék és érvényre emelésében közreműködjenek. Mert a mi az egyiknek tetszik, a másiknak jól esik. A vármegye törvényhatósági bizottsága a községekről szóló 1886. évi XXII. t. 24. §-ában elsorolt, vagy a 25. §. értelmében fellebbezett ügyeken s a 115., llti. és 117. §§ okban felsorolt eseteken kívül csak akkor avatkozhatik a község belügyeibe, ha a törvényhatóság közbenjárását vagy segélyét maga a község képviselete kéri ki és veszi igénybe. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés tehát a polgármesteri javadalmazás felemelése tárgyában hozol t határozatot e»ak tndomásul veheti, de azt megsemmisíteni jogában nem áll, mert ezúttal a hivatkozott törvény szakaszokban körülírt esetek egyike sem forog fenn Az idézett törvény alapvető gondolata, helyes rendelkezése, hogy a község a törvény által megszabott korlátokon belül önmaga, önállóan intézi saját belügyeit, ezekre tehát esak a törvényben előírt esetek fenfotyásn esetén van joga a vármegye közgyűlésének befolyást gyakorolni. A Zalaegerszegi Irodalmi es Művészeti Kör hangversenye. A rövid farsang méltó és zajos befejezése volt a Z. I. M. K. hangversenye, amelynek művészi sikere nagyban hozzájárult ahoz, hogy a műsort követő táncmulatság a fényes és vidám báli közönséget reggelig együtt tartsa. Évek óta nem volt már Zalaegerszegen olyan mulatság, amelynek hangulata versenyre kelhetett vo'na a kör hangversenyével. Az első pillanattól az utolsóig, amely másnap majdnem dél felé következett be, fesztelen jókedv töltötte meg az „Arany Birány" szálloda hatalmas termeit. A nagyteremben folyt a tánc kivilágos kivirradtig; a kisteremben s a Kaszinó helyiségeiben osengett a pohár. Minden asztalnál jókedvű társaságok, vidána arcok. Napsugaras, enyhe reggel következett. A villamos lámpák feleslegessé váltak, napfény töltötte meg a termeket. Da a közönség egy része még mindig nem sietett hazafelé. Nyáry Feri bandája boltra fáradtan is húzta jókedvvel, szakadatlanul s néhány táncos pár még tiz órakor is járta a csárdást. Tiz óra után ért véget a mulaíság, amely visszaidézte egy éjszakára a hajdani híres zalai bálok hangulatát. A hangverseny minden száma művészi nívón áHott s a nagytermet zsúfolásig elfoglaló közönség nem fogyott ki a tapsból, amellyel a szereplőket kitűntette. Az első szám Ábrányi Emiluak „A végrehajtó" oimű egyfelvonásos vígjátéka volt. Az összjátékról s a darab beállításáról szólva el kell ismernünk, hogy annyira gondosan kidolgozott és kifogástalan műkedvelő előadást még nem volt alkalmunk élvezni. Nem láttunk egy stylszerütlen mozdulatot, nem volt egyetlen hang, amely a hatást zavarta volna. A szereplők egyenként és együtt valóságos műkedvelő művészek. Hantke Emil tanította be és rendezte az előadást, amelyen meglátszott a szereplők ambioiója s a mindenre figyelmes rendező hatása. Szeléné Czobel Aranka úrasszony özvegy Majomé szerepét játszotta. Már a megjelenése is kedves és lebilincselő. Nyugodt, elfogulatlan játéka pedig fejlett ízlésről tanúskodott. Minden jelenetében egyformán kitűnő volt s határozott egyéni alakítást mutatott be. Semetke Didiké játszotta Biri szerepét. Bájos leányalak, aki eszességével, szívének jóságával derűssé teszi a darabot. Semetke Didi eltalálta a szerep hangját, azt a közvetlen modort, amely ment az érselgősségtől, de mélyebb érzéseket árul el. Briglevios Milica mint Náni szakáosné mutatott be kiválóau sikerült alakítást. A szerep nem nagy, de kedves és élénk, amely előnyöket Briglevics Milioa jól kihasználta. Kosztrabszky Fereno a címszerepet játszotta. Nem első debüje * világot jelentő deszkákon s a közönség jól ismeri kiváló képességeit. Kosztrabszky művész ember, kitűnő zenész s époly jó színész. Alakításait nem kell a műkedvelőkre szabott mértékkel mérni. A szigorúbb kritika szemüvegén át nézve is Csaby Gáspár szerepét kitüuően adta; műialése egy pillanatig sem hagyta oserben s bőven rászolgált A közönság zajos tspsaira. De a siker oroszlánrésze mégis Fehér Miklósé, aki Szabady Lajos, a szerény, tudós, de félszeg filozófust adta. Maszkja mesésen találó volt, hanghordozása, modora, mozdulatai anuyira jellemzők, hogy a közönség minden jelenete alkalmával zajos derültségben tört ki. Cséry Bálint Fehérváry Nándor szerepében a kegyetlen, ciniKus, de elegáns fellépésű nagyvárosi ügyvéd alakját kifogástalanul eltalálta. Hódy Lehel rövid szerepében (Koppancs Fereno végrehajtói írnok) különösen maszkjával hatott. A műkedvelő előadás után Sándor Zsigmond hegedű szólója következett. Sohaikovfzky hegedűversenyét és Sarasate „Cigányosan" cimű hangverseny darabját játszotta, Balázs Mártonná úrhölgy zongora kísérete mellett. Sándor Zsigmond művészi játéka, mint mindig, ezúttal is nagy hatást keltett. A csodálalosan fejlett technika, a végtelenül finom pianók, a határozott egyéni felfogás, a vérbeli zenész fejlett izlése Sándor Zsigmondot igazi művésszé avatják. A közönség mélységes csendben hallgatta végig a gyönyörű darabokat, a művész remek előadásában, amelyet még fokozott a preciz kiséret, ami nem könnyű zenei feladat. Az utolsó szám a zenekaré volt. Az I. M. K. zenekarának játékáról szinte felesleges elismerőleg szólni akkor, amikor komoly zenészek állítják, hogy hasonló művészi készséggel bíró zenekar kevés van az országban ; a Zalaegerszeghez hasonló kisebb városokbau pedig bizonyosan ninos. A legnehezebb klassikus darabok szí repelnek a repertoárban s az előadás annyira precíz és biztos, hogy kifogásolni való nem akad. A zenekari tagok odaadása ós szorgalma mellett Sándor Zsigmond vezetésének, fáradságának, zenei tudásának sikerülhetett csak ilyen kiváló eredményt felmutatni. Ezúttal a zenekar Wagner Bölcső dalát és oz trolin Err cll az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a kfthlj/íst, váladékot éjjeli Inad int Beethovennek az Egmont címfl szomorujátékh írt nyitányát játszotta. Hangverseny után a közönség kivonult a roeiléktermekbe s nemsokára megkezdődött a tánc. Meg kell emlékeznünk még arról is, hogy a hangulat zavartalanságához hozzájárult a kifogástalan kiszolgálás. A nagy közönségnek nem volt oka panaszra, ami ekkora Bokadalombau elég elismerés a vendéglősnek. Nyáry Feri zenekara is rászolgált a dicséretre. Húr szakadtáig húzta jókedvvel, fáradhatatlanul. Szóval minden összejátszott arra, hogy az est jól sikerüljön. A jelenvolt hölgyek névsorát lehetetlen volt összeállítani. Az estély összes bevétele volt: 684 K 90 f, összes kiadása : 389 K 50 f, tiszta jövödelem : 295 K 40 f. Felülfizetések Havas Kristóf, Tivolt János 4—4 K, N. N. 1 K, Breisach Sámuel 3 korona. Pénzintézetek. A zalaegerszegi pénzintézetek mult héten tartották meg évi közgyűléseiket. Általánosságban pénzintézeteink szoliditásáról 8 feltétlen megbízhatóságáról számolhatunk be, ami a közönség megnyugtatására szolgálhit, mert nyugodt lehet afelől, hógy biztos kezekre bizza a vagyonát s a hiteligények elég kielégítést Utálnak. Az üzletmenetben nagyobb élénkség, jelentősebb mozzanat nem volt észlelhető, ami a közgazdasági életben már régebben tapasztalt pangásra, a pénzpiac helyzetének gyakori változására s a politikai viszonyokra vezethető vissza. A vállalkozási kedv lanyhasága, a bizonytalan közgazdasági helyzet, a külpolitikai viszonyokban beállott feszültség a legszélsőbb perifériákon is éreztetik hatásukat. Pénzintézeteink szilárd megalapozására s körültekintő vezetésére vail, hogy t\ kedvezőtlen viszonyok mellett is erősödtek. Betétállományuk stabil és emelkedő irányzatot mutat. Kihelyezéseik állandók, veszteségeik nincsenek. A Zolaegerstegi Takarékpénztár r. t. február hó 5-én tartotta 41-ik évi reödes közgyűlését Hajik István elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság és felfigyelő bizottság előterjesztéseit s az igazgatóságnak az intézet gondos vezetéséért s az elért eredményért köszönetét fejezte ki. A közgyűlés — nagy betétállományára való tekintettel — elhatározta, hogy alaptőkéjét felemeli. Az alaptőke felemelésére vonatkozó határozatot alább közöljük. A mérleg jelentékenyebb számadatai következők : alaptŐKe 200.000 K, nyúgdíjalap 80.000 K, tartalékok 289.818 K 29 f, betétek 4.262.584 X 25 f; váltótárca 1.928.474 K, 95 t; jelzálogkölcsönök 1.708.548 K 20 f; törlesztési kölcsönök 201.113 K 59 f; előletfkölcsönök 23.506 K 19 f; folyószámlaadósok 244.141 K 25 f; értékpapir állomány 648.202 K 70 f; ingatlan 150.000. A tiszta nyeremény 94.016 K 08 f, amelyben 13.182 K'35 f 1908 évi nyereményáthozat foglaltatik. Az 1909 évi tiszta nyereményből részvényenként 85 K osztalék esik. Az alaptőke felemelésére vonatkozóiaga következő felhívást bocsátották ki: A Zalaegerszegi Takarékpénztár r. t. az 1910. évi február hó 5-én tartott közgyűlése a részvénytőkének 200 db ujabb 500 K névértékű részvény kibocsátási által 300.000 K-ra való felemelését határozta el a következő feltételek mellett: A régi részvényesek részére az elővételi jog biztosíttatik olyképpen, hogy két régi részvény után egy uj részvény vehető át. — Minden uj részvényre 1000 K fizetendő be. — * T&T?' köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár ée orrot átta* naponta ejAnfva. Miattira értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „Bíítí" eredeti czoinagMAtt. P. Hoffraann-Ln Rorbe A C®. Basel (Svájc)